Kedves Elvtársak!
Önök általánosságban cáfolják a termelés munkásellenőrzésének jelszavát és a kísérleteket, hogy alkalmazzák azt – különösképp – a gyári tanácsokban. A legfőbb indokuk az az állítás, hogy a „törvényes” gyári tanács alkalmatlan erre a feladatra. A cikkemben sehol nem írtak „törvényes” gyári tanácsokról. És nem csak ez: Egész egyértelműen rámutattam, hogy a gyári tanácsok csak annak feltétele alapján válhatnak a munkásellenőrzés szerveivé, ha a tömegek olyan nyomást gyakorolnak, hogy a gyárakban és vidéken a kettős hatalom egyrészt felkészült és másrészt már működik. Világos, hogy ez oly csekélyen történhet meg a gyári tanácsokat érintő létező törvénykezés hatálya alatt, mint ahogy a forradalom megtörténhet a Weimari Alkotmány keretei között.
És csak az anarchisták vonják le ebből azt a következtetést, hogy megengedhetetlen kihasználni a Weimari Alkotmányt vagy a gyári tanácsokról szóló törvényt. Ki kell használni az egyiket és a másikat is. De forradalmi módon. A gyári tanácsok nem azok, amivé a törvény alkotja őket, hanem amivé a munkások alkotják. Bizonyos szinten a munkások szétszedik a törvény kereteit vagy lebontják azt, vagy egyszerűen egészében semmibe veszik. Pontosan önmagában tartalmazza a tisztán forradalmi helyzetbe való átmenetet. Ennek ellenére még előttünk az átmenet, nem mögöttünk. Fel kell készülnünk rá.
A karrieristák, fasiszták és szociáldemokraták nagyon gyakran megtálalhatók a gyári tanácsokban, nem szólalnak fel az ellen, hogy felhasználják, de ez csak a forradalmi párt gyengeségét bizonyítja. Amíg a munkások tolerálják ezeket a tanácstagokat, nem lesznek képesek forradalmat csinálni. A munkásoktól eltávolodva a párt nem erősödhet, hiszen a legfontosabb arénában a munkások aktivitása számára maga a gyár.
Az alkalmazottak és a munkanélküliek
De erre Önök azt fogják válaszolni, hogy több ezer munkanélküli van Németországban. Nem hunyok szemet e felett. De milyen következtetést lehet levonni ebből? Hogy mellőzzük teljesen az alkalmazott munkásokat, és minden reményt a munkanélküliekbe fektessünk? Ez tisztán anarchista taktika lenne. Természetesen a munkanélküliek is erős forradalmi faktort alkothatnak, különösképp Németországban. De nem mint független proletár hadsereg; inkább mint egy ilyen hadsereg bal szárnya. A munkások vezető magja mindig a gyárban található. Ezért létezik továbbra is még mindig olyan élesen a gyári tanácsok kérdése.
Továbbá még a munkanélküliek számára sem egyáltalán mindegy, mi történik a vállalatokban és a termelés folyamatának egészében. A munkanélkülieket is nyíltan be kell vonni a termelés ellenőrzésébe. A szervezeti formáik majd megalakulnak. Ez a gyakorlati küzdelem eredménye lesz. Természetesen ez nem a létező törvénykezés keretein belül fog megtörténni. De olyan formákat kell találni, amelyek felölelik az alkalmazottakat, csakúgy mint a munkanélkülieket. A gyengeséget és passzivitást nem igazolhatja a munkanélküliségre való hivatkozás. Azt mondjátok, hogy a brandleriták a termelés ellenőrzéséért és a gyári tanácsokért vannak. Sajnos már rég nem követem az irodalmukat, mert kevés az időm. Nem tudom, hogy látják a kérdést. Bizonyára nem szabadultak meg az opportunista és nyárspolgári szellemiségüktől. De döntő jelentőségű lehet számunkra a brandleriták álláspontja – akár negatív értelemben? A brandleriták tanultak valamit a Komintern Harmadik Kongresszusán. Eltorzították a a tömegekért való küzdelem bolsevik módszereit a saját javukra és propagálásukra. Ezért, ebből az okból tényleg fel kell adnunk ezeket a módszereket?
Ahogy következtetek a levelükből, önök szintén ellenzik a szakszervezetekben való munkát és a parlamenti részvételt. Ha ez a helyzet, akkor szakadék választ el minket egymástól. Marxista vagyok, nem bakunyinista. A burzsoá valóság talaján állok azért, hogy megtaláljam benne az erőket és eszközöket, amelyekkel megdönthető.
A német “szélsőbaloldal”
Ahogyan önök a gyári tanácsokkal, a szakszervezetekkel és a parlamenttel szembehelyezkednek – úgy a tanácsrendszerrel is. Ezzel kapcsolatban a németeknek van egy egész kitűnő mondásuk: “Schön ist ein Zylinderhut, wenn man ihn besitzen tut.” (Egy cilinder akkor szép, ha az enyém.) Önöknek nem csak tanácsaik nincsenek, hanem még hídjuk sem hozzájuk, még csak egy útjuk sem a hídhoz, sem ösvényük az úthoz. Az Aktion fetisizálja a tanácsokat, társadalom feletti szellemmé, vallási mítosszá. A mitológia lepelként szolgál a népnek, hogy elfedje gyengeségeit, vagy inkább vigaszként. „Mivel erőtlenek vagyunk a halál arcában, mert nem tehetünk semmit a gyárakban, ezért…, azért… és ennek jutalmaként olyan magasságokba emelkedünk, hogy az égből várjuk a tanácsok lepottyanását.” Ezért önök a német szélsőbaloldal filozófiáját vallják.
Nem. Ehhez a politikához semmi közöm. A véleménykülönbségeink nem csak a német gyári tanács törvényre szorítkoznak, hanem a proletárforradalom marxista törvényeivel kapcsolatosak.
Lev Trockij
1931. szeptember 12. ; törökországi száműzetésben
Először megjelent A Militánsban 1931. november 21-én.
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.