Erick Kästner antifasiszta író 1930-ban írt versét tolmácsoljuk az ünnepekre.
Kedves jó Télapó!
Hát, nem tudod, mi megy nálunk?
Nézz csak rá a Glóbuszra,
ami már egyet fordult, várunk.
Mindenki körben áll és panaszkodik,
szomorúan pillant befelé.
Hogy ki volt az, nehéz megmondani.
Felelős nincs errefelé.
Az utcákon csattanó lövések.
Megbabonázott minket a sors.
Hagyd a karácsonyfát és a mogyorót
ezúttal ott, ahol nő a bors.
Hát nem mesélték neked?
A gyertyáért is kár lenne.
És ne is hozz csokoládét,
mert nekünk egészen más kellene.
Kicsit sem jó nekünk.
Jönnöd kéne, s ha itt vagy,
csak bottal és virgáccsal.
És kérlek, mindkettő legyen nagy.
Tárd ki aranyszárnyad.
Jöjj le hozzánk a földre.
És oszd szét jól pofonjaid.
És kérlek ne spórolj belőle.
Fektesd az ipar nagyurait
hirtelenül a térdedre.
Még ha ártalmatlannak is tűnnek,
ez segít bizonyos esetekre.
Húzd szorosra a nadrágját,
kérlek, a kormányunknak.
Ha nyögnek s kényeskednek
mutasd nekik a pártprogramjukat.
Aztán vedd az irányt a Hitlerhez,
ahol lakik, Münchenbe.
És erősen üssél kérve kérlek
a jó Germánülepre!
Gyere és készülj előre,
verd őket, hogy csak porzik!
Nagy szükségük lenne rá.
Régóta kellene ez nekik.
Gyere és szabadíts meg a kórságtól,
mert erre egy ember sem való.
Ez lenne az igazi ünnep.
Kedves jó Télapó!