Az alábbiakban az orosz külügyminisztérium neo-nácizmusról írt 120 oldalas jelentésének Magyarországgal foglalkozó fejezetét közöljük.
A szélsőséges jobboldali szervezetek be vannak tiltva Magyarországon. Ugyanakkor szilárd támogatása van a szélsőjobboldali eszméknek. A Magyar Szocialista Párt vezetője, Mesterházy Attila szerint a rasszizmus elterjedt az országban, jelen van az egyetemeken, színházakban, a jobboldali médiában és még a parlamentben is.
A magyar vezetők több ízben is „zéró toleranciát” hirdettek a rasszista politikai nézetek tekintetében. Fellegi Tamás, Magyarország korábbi nemzeti fejlesztési minisztere szerint tiszta választóvonal van a főbb magyar politikai erők és a radikális nacionalista Jobbik között (amely hírhedt a támadó jellegű jelszavairól és ezt főként a zsidókat és cigányokat illetőleg.)
Kövér László, a magyar parlament elnöke kijelentette, hogy olyan szervezetek, amelyek károsítják Magyarország érdekeit, például az „anti-cionista frakció”, nem alakult és nem is fog alakulni a parlamentben.
A legradikálisabb szervezetek, mint a „Vér és Becsület”, „Betyársereg”, Kárpát-Haza Nemzetőrség”, „Nemzeti Önvédelem”, „Magyar Nemzeti Gárdák”, „Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom” (elkerülve a bírósági betiltást átalakult „hagyományőrző sportoló és hazafias mozgalommá”) nem rendelkezik széles társadalmi támogatottsággal.
A legrégibb magyar szélsőjobboldali párt, a Magyar Igazság és Élet Pártja 1990-ben alakult, és 2002-ig a parlamentben népszerűsítette ideológiáját. A párt alapítója, Csurka István (meghalt 2012-ben), híres magyar szerző és költő antiszemita nézetekkel. Jelenleg a párt a nézeteit az interneten terjesztik.
A „Magyar Turul Mozgalom” is radikális nacionalista párt, amely 2010-ben alakult a Jobbik párt tagjaiból, akik elégedetlenek voltak, hogy „a Jobbik nem áll ki hatékonyan a nemzeti eszmék mellett”.
Magyarországon tendenciája van a Hitlert követő Horthy Miklós rezsimje magasztalásának, aki felelős volt a holokausztért és civilek meggyilkolásáért Szerbiában és más országokban. Helyi történészek a „monarchikus konzervativizmus” védnökének állítják be (Martonyi János, korábbi külügyminiszter szerint a kormánynak nem szándéka felmenteni Horthy Miklóst, „amíg nem folyt megfelelő történelmi kutatás”.) 2013-ban Horthy Miklós bronzszobrát is felállították Budapesten, a Szabadság téren, közel a Presbiteriánus Feltámadás Templomához.
Művelik a magyar náci támogatók „hősies cselekedeteinek” magasztalását, bizonyos embereknek (például a felmentett Jány Gusztávnak, a Második Magyar Hadsereg parancsnokának, háborús bűnösnek), a Magyarországon alakult „Hunyadi”, „Mária Terézia” és „Szent László” Waffen-SS hadosztályoknak szánt cikkeket publikálnak. 2013. április 24-én a „Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom neonácijai demonstrációt tartottak a Szabadság téren, szobrot követelve a második világháború német katonáinak.
Az ország alkotmánya azonosítja a kommunista rendszert a náci rezsimmel. Politikai szakértők megjegyzik, hogy az ország alaptörvényének preambuluma kimondja, hogy Magyarország 1944. március 19-én elvesztette nemzeti függetlenségét (mikor megjelentek Hitler erői a magyar szövetségese területén), és ezt csak 1990. május 2-án nyerte csak vissza. Eképp eltussolják Magyarország felelősségét a második világháborús részvételben Hitler oldalán, ehelyett a náci megszállás és a nácikat követő politikai rendszer közé vonnak egyenlőségjelet. A két megszállás üzenete szélesen elterjedt értelmiségi körökben, és oktatják is. 2013 februárjában a Magyar Alkotmánybíróság elrendelte a náci és kommunista szimbólumok tiltásának feloldását. A bíróság szerint a törvény, amely jogerős volt, „túlzottan korlátozta a szólásszabadságot”, és a horogkereszt törvényesen engedélyezett szimbólum lett.
A kormányzati szervek nem vizsgálják rendszeresen a gyűlöleten alapuló erőszakot. Az emberi jogvédők szerint az ország egyik fő problémája, hogy egy magyar rendőr nem ismeri fel a gyűlölet-bűncselekményt, nincsenek a folyamatot leíró normák és nincsenek kritériumok, amelyek alapján azonosíthatók az ilyen bűncselekmények és a nyomozás rendje. Ebből a szemszögből 2012 januárjában az MIA elkezdte kidolgozni a megfelelő protokollt, amelyet a rendőrség használhat.
2012 májusában a parlament bemutatta a Büntető Törvénykönyv módosítását, amely törvényen kívül helyezi a különösen sértő magatartást, valódi vagy felismerhető fenyegetést a faji, etnikai vagy más csoportok tagjai ellen. A kiegészítések kriminalizálják azokat a jogosulatlan műveleteket, amelyek sértik a közrendet és a közbiztonságot, és félelmet keltenek az emberekben. Ez volt a hatóságok válasza a roma lakótelepeken való „járőrözésre”, amely népszerű vált a neonácik körében. Emellett a holokauszt tagadását is büntetik Magyarországon: 2013 januárjában a poszt-szovjet időszakot követő történelemben először Nagy G. programozót 18 hónapnyi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a holokauszt nyilvános tagadása miatt. A bíróság eltiltotta a demonstrációkon és más politikai rendezvényektől való részvételtől, és a holokauszt emlékhelyeinek látogatására kötelezte. 2013 júniusában a magyar bíróság büntető eljárást kezdett Csatáry László ellen, akit megvádoltak 15,7 ezer zsidó második világháború alatti náci kivégzésében való szándékos részvételével.
2012 elején nagy bírósági tárgyalást indítottak négy neonáci ellen, akiket hat roma meggyilkolásával vádoltak, rasszista gyűlölet indítékával, és amely 2008 márciusától 2009 augusztusáig folytattak. Három vádlott életfogytiglani börtönbüntetést kapott 2013-ban, egy vádlott 13 évet (a bíróság kilenc romák elleni támadásban találta őket bűnösben).
2013 májusában három embert vádoltak meg Budapesten antiszemita jelszavak skandálása és náci tisztelgés bemutatása miatt, amelyet zsidóknak címeztek. Közülük ketten felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, egyikük háromévi börtönbüntetést kapott.
forrás: NEO-NAZISM – A DANGEROUSTHREAT TO HUMAN RIGHTS, DEMOCRACY AND THE RULE OF LAW
Report of the Ministry of Foreign Affairs of the Russian Federation