A Törvényszéki Tudomány Folyóiratának legújabb cikke lehűti a kedélyeket a Tórinói Lepel valódiságát illetően.
A híres lepel már évszázadok óta a torinói Szent János katedrálisban található. Néhánya azt állítják, hogy a 4,3 méteres len szövet bizonyíték Jézus Krisztus megfeszítésére. Mások szerint ez középkori csalás.
Az egész vita az 1980-as években tetőzött, amikor kutatók egy csoportja radiokarbonos kormeghatározással megállapította a korát, valahol 1260 és 1390 közé helyezve azt. Azóta néhányan azzal magyarázkodnak, hogy a középkorban hozzáadott foltozást használták a vizsgálathoz.
Persze senki sem volt képes bebizonyítani, hogy ez tényleg Jézus Krisztus halotti leple – sem azt, hogy hamisítvány.
Most az olaszországi Páviai Egyetem kutatói használtak modern törvényszéki technikát, hogy elemezzék a vérfoltokat. Egy bűnügyi helyszínelés megközelítésével a csoport a vér folyását szimulálták egy bábu és egy élő önkéntes segítségével, aki persze (jobb hozzátenni) nem sérült meg a folyamat során.
A csoport hét vérfoltos tesztet végzett, amely során valódi és szintetikus vért is használtak különféle testrészeken, beleértve a mellkast, kart, alkart és derekat. Ezen tesztek során a vért a modell köré pumpálták és a lepel bizonyos pontjainál lévő sebeknél kicsorgatták. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy megvizsgálják, milyen szögben folyik természetesen a vér a gravitáció hatására.
„Ezt a fajta törvényszéki eljárást minden hasonló rendőrségi nyomozás során elvégzik,” – mondta Matteo Borrini, a Liverpool-i John Moores Egyetem törvényszéki kutatója a BuzzFeed News-nak.
„Még a keresztre feszített és akasztott emberek is jellegzetes vérmintázatot hagynak a ruháikon, amely nagyon érdekes információ.”
Bár a kapott vérmintázatok és a Torinói Leplen lévők különböznek.
A leplen lévő vérnyomokat semmilyen pózban nem tudták reprodukálni. Ehelyett még a szükséges gravitáció szöge, amely előidézte volna a mintázatot a leplen, szintén változott testrészenként. Például a kézfej vérnyomai arra utalnak, hogy azt 45°-os szögben tartották, míg a felkarnál ez 90°.
Borrini közölte: „Nem ez történik egy emberrel a kereszten.”
Bár a tanulmány még azt is figyelembe vette, hogy a testet nem tarthatták mindig egy pozícióban és érdemes lenne további vizsgálatot folytatni az irányban is, mi történne, ha a testes a lepelben cipelik.
Némileg meglepő, hogy a kísérlet célja az volt, hogy megállapítsák, a lepel T vagy Y alakú keresztre feszítést ábrázol-e, mintsem, hogy egyáltalán megtörtént-e. Az eredmény, hogy sem a T, sem az Y, sem másmilyen keresztre feszítésre nincs bizonyíték a leplen.
forrás: IFLScience