A FTSE (brit tőzsde) 100 vállalatezetője ma délre annyi pénzt fognak keresett, mint amennyit egy átlagos brit munkavállaló egy év alatt.
A Magas Fizetéseket Vizsgáló Központ (High Pay Centre, HPC), amely a vezetők és munkavállalók közötti bérkülönbségeket figyeli, azt állítja, hogy a 100 legjobban fizetett vezérigazgatónak kevesebb mint három munkanapot kellett dolgoznia 2025-ben, hogy túlszárnyalja az átlagos munkavállaló éves bérét.
A HPC mai jelentése szerint a legjobban fizetett vezetők medián éves fizetése (nyugdíjjárulékok nélkül) 4,22 millió font, ami 113-szorosa a teljes munkaidőben dolgozók medián bérének, amely 37 430 font.
A számításokat a HPC a vállalatok éves jelentéseiben közzétett legfrissebb vezérigazgatói fizetések elemzése alapján végezte, amelyeket a brit gazdaság bérezési szintjeit bemutató kormányzati statisztikákkal kombináltak.
Luke Hildyard, a Magas Fizetéseket Vizsgáló Központ igazgatója így nyilatkozott:
„Az az érzés, hogy a gazdaság egy szűk elit meggazdagodását szolgálja a társadalom többségének rovására, alábecsült oka a populista dühnek és a szélsőséges politikai irányzatok támogatásának. A politikai döntéshozók, akik nem foglalkoznak ezzel az egyenlőtlenséggel, komoly problémákat halmoznak fel a jövőre nézve.”
Paul Nowak, a Szakszervezeti Kongresszus (Trade Union Congress, TUC) főtitkára felszólította a kormányt, hogy „fékezze meg a vezetői kapzsiságot”.
„Minden dolgozó hozzájárul Nagy-Britannia jólétének megteremtéséhez. De miközben milliók alulfizetett munkavállalók még mindig érzik az életköltség-válság hatásait, a vezetők a méltányos részüknél jóval többet vesznek el. A kormány foglalkoztatási jogokról szóló törvényjavaslata segíteni fog sok munkavállalónak azáltal, hogy javítja a bérmegállapítási jogokat és a munkahelyi biztonságot. Emellett szükség van reformokra, hogy megfékezzük a vezetői kapzsiságot, például úgy, hogy dolgozói helyeket biztosítunk az igazgatói fizetési bizottságokban.”
Andrew Speke, a HPC képviselője elmondta:
„A fizetések az elmúlt négy évtizedben olyan magasra emelkedtek, mert a vezérigazgatói béreket a részvényesek hozamaihoz kötötték. Eközben a munkavállalói és szakszervezeti jogok gyengülése alacsonyabb szakszervezeti tagsághoz vezetett. Ezek a tényezők mind aláásták a munkavállalói bérek növekedését, és lehetővé tették a rendkívül magas vezérigazgatói juttatásokat.”
A Magas Fizetéseket Vizsgáló Központ jelentése rávilágított a szakszervezeti tagság előnyeire is, mivel a szakszervezeti tagok magasabb bért kapnak, mint a nem tagok.
A HPC egy „Méltányos Fizetési Chartát” népszerűsít, amely szerint a munkavállalóknak helyet kellene kapniuk a vállalati igazgatótanácsokban a Munkáspárt közelgő Foglalkoztatási Jogokról szóló törvényjavaslatában.
A Charta javaslatai a következők:
- A foglalkoztatási jogokról szóló törvényjavaslat megerősítése, hogy a munkaadók kötelesek legyenek tájékoztatni a dolgozókat a jogaikról, és megakadályozzák, hogy a szakszervezeti elismerési szavazásokat manipulálják – az Egyesült Államokban javasolt hasonló intézkedések mintájára.
- Dolgozói igazgatók helyének biztosítása a vállalati igazgatótanácsokban, az európai országok többségében érvényben lévő szabályokhoz hasonlóan.
- Önkéntes célok kitűzése a dolgozói tulajdonrész- és nyereségmegosztási rendszerekre, hasonlóan a testületi nemek közötti sokszínűségre vagy a brit növekedési vállalatokba történő nyugdíjalap-befektetésekre vonatkozó célokhoz.
- A bérezési átláthatóság szabályainak következetesebbé tétele, például nagy magánvállalatok esetén a legmagasabb keresetűek fizetésére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatali kötelezettségével.
forrás: Morning Star