Ungváry Krisztiánnak nem tetszett Bayer Zsolt családi hősmítosza, ezért felfedte, hogy nagyapja valójában erősen nyilas érzelmű volt, aki állítólag a háború után még ÁVH-s is lett.
Hogy miért érzi egy történész, hogy aktuális kutatási területének a kormánypárt egyik brutális szócsövét pécézze ki, az az ő szakmai hitelének és elhivatottságának kérdése. Vélhetően nem azért, amivel Bayer magyarázza, hogy itt a globalista labancok harcot hirdetnek a nemzetállamhívő kurucok ellen. Ez megint a szokásos nyilasbeszéd, amit a fideszesek elég gyakran produkálnak. Ha magyarra fordítjuk, akkor tényleg vannak demokratának látszó liberálisok, akik belemennek olyan húzásba, hogy előkotorják a hatalom emberének nagyapját. Ez is lehet egy taktika, ami vélhetően sehova nem vezet. Mert amit Ungváry csinált a Bayer nagyapját leleplező cikkével, az szakmaiatlan volt, mert egyértelmű politikai célt vitt a saját hivatásába. Nyilvánvalóan nem sajnáljuk a hatalom egy fasiszta képviselőjének lelki világát, de az ilyen lépések egyrészt kontraproduktívak, ahogy ezt Bayer a saját cikkében is leszögezi, hiszen ettől az ügytől most megerősödött és a saját oldalát is sikerült felhergelnie. Ráadásul megint csak bepozicionálta magát középre, mivel szerinte a baloldaliaknak ő náci (ebben nem mellesleg nem lőttek messzire), a kurucinfo szerint pedig zsidó. Arra a középre, ahol minden fasiszta láttatni szeretné magát. Másrészt pedig megint olyan politikai lépés történt, aminek semmi köze az osztályharchoz – amit ugye Ungváry nyilván tagad – és a munkásosztály jelenlegi borzalmas helyzetéhez és annak javításához.
Még ártott is az ügynek, hiszen a nagyapjáról szóló dokumentumok és beszámolók megint azt az ostoba mítoszt erősítik, hogy a nyilasokból kommunisták lesznek, csak azért mert erre volt pár precedens és nyilasok és kommunisták ügyének tekinti az opportunisták ügyét. Ungváry pedig élen jár abban, hogy egyenlőségjelet húzzon a holokausztot elkezdő náci bűnözők és az Auschwitz-ot felszabadító vörös katonák közé.
Szintén ízléstelen volt, hogy a lejárató akciójába beleszőtt valami jószándéknak tűnő ostobaságot, hogy ezt azért hozza nyilvánosságra, hátha Bayer elszámolva a családi múltjával majd jobb emberré válik.
A Zsolti ráadásul nem az a bástya a sakktáblán, amivel az ötös számú párttagkönyvvel állandóan mutatni akarja magát. Zsolti csak a Viktor gyerekkori haverja, ami párszor már megmentette attól, hogy levegyék a sakktáblából. Kifejezetten zavaró tényező a Fidesz cukikampánya számára, hiszen ő a Fidesz élő lelkiismerete, ami megmutatja a foguk fehérjét akkor, amikor a bennük rejlő és felszínre törni készen álló erőszakot titkolni akarják. A Zsolti azért nem lett eltávolítva a sakktábláról, hogy a rendszer megmutassa, hogy lám, le kellene szednünk, de mi megtehetjük, hogy nem szedjük le. Viseljétek csak el a baromságait, mert mi diktálunk.
Az Ungváry akcióval megint csak egy lépéssel kerültünk beljebb a NER-be és az identitásharc/kultúrharc teljesen rosszul elhelyezett frontvonalára.