A 400 leggazdagabb amerikai család már alacsonyabb adókulcsot fizet, mint a középosztály, ami már 100 éve nem fordult elő – közölték Emmanuel Saez és Gabriel Zucman közgazdászok.
Az Egyesült Államok „úgy néz ki, mint a plutokrácia adórendszere,” – közölte Saez és Zucman.
Az amerikai adórendszernek progresszívnek kellene lennie, amely azt jelenti, hogy a gazdagabb háztartások nagyobb részben fizetnek jövedelmük után adót, mint a középosztály és a szegények. Most, az adócsökkentések és a 2017-es munkatörvény után többé nem ez a helyzet: egy évszázada először Amerika leggazdagabb 400 családja kisebb mértékű adót fizet, mint a középosztálybeli emberek.
Emmanuel Saez és Gabriel Zucman, a kaliforniai Berkeley Egyetem két prominens közgazdászának adóstatisztikai elemzését „Az igazságtalanság diadala” című könyvükben publikálták október 15-én. Saez és Zucman együttműködtek Thomas Piketty ismert francia közgazdásszal, hogy termékeny kutatást folytassanak az egyenlőtlenségről. Elizabeth Warren szenátor szintén a tanácsadók között volt a demokrata elnökjelölt terveivel kapcsolatban, hogy vagyonadót vessenek ki az ultragazdag családokra.
A fordulópont 2017 végén érkezett el, amikor hatályba lépett a Donald Trump elnök által aláírt Adócsökkentési és Munkaügyi Törvény. Míg Trump esküdözött, hogy a középosztálybeli családokat segíteni fogja az adógenerálozás, a szakértők szerint a legtöbb munkásosztálybeli család csak minimális hasznát látta, míg a leggazdagabb polgárok kapták a kedvezmények oroszlánrészét. Valójában Saez és Zucman azt állítják, hogy az Adócsökkentési és Munkaügyi Törvény a feje tetejére állította az adórendszert.
„2018-ban az elmúlt száz év során először a 400 leggazdagabb amerikai család kevesebb adókulcsot fizetett, mint a munkásosztály,” – írják. „Úgy tűnik, ez a plutokrácia adórendszere.”
A szövetségi, állami és helyi adókat vizsgálva kielemezték, hogy az ultragazdag háztartások összesen kb. 23% adókulcsot fizetnek, összehasonlítva a háztartások alsó felének 24,2%-ával, amelybe sok középosztálybeli is beletartozik. A leggazdagabb családok alacsonyabb adókulcsot fizetnek, mint a felső középosztály.
Miért fizetnek a szupergazdagok kevesebb adót?
Zucman és Saez, akik elemzésüket a jövedelemadóra, az adóellenőrzésekre és más adatokra alapozzák, kijelentik, hogy az adórendszer az elmúlt évtizedekben a legmagasabb keresetűeknek kedvezett, amelyen csak nyomott a jelenlegi Adócsökkentési és Munkatörvény.
„1970-ben a leggazdagabb amerikaiak – minden adót beleértve – a jövedelmük több mint 50%-át leadózták, kétszer annyit, mint a munkásosztály tagjai,” – jegyzi meg a könyv. „2018-ban, Trump adóreformját követően az elmúlt száz év során először a milliárdosok kevesebbet fizetnek, mint az acélmunkások, iskolai tanárok és nyugdíjasok.”
Manapság a leggazdagabb amerikaiak által élvezett adókulcsok a 20. század elejének szintjén állnak, amikor az amerikai kormány csak töredéke volt a jelenlegi méretének. 1910-ben sok népszerű program nem létezett, amelyet annak kellett volna szentelni, hogy amerikaiak millióit húzzák ki a szegénységből, mint a Társadalombiztonság és a Medicare.
A gazdagok azért fizetnek alacsonyabb adókulcsot, mint a középosztály, mivel a jövedelmük nem bérekből származik, a munkásokkal ellentétben. Ehelyett a milliárdosok nagyrészének bevétele tőkéből származik, mint tőzsdei és kötvénybefektetések, amelyeknek alacsonyabb az adórátájuk, mint a jövedelem, Ugyanezen okból közölte Warren Buffet híresen, hogy az adókulcsa alacsonyabb, mint a titkáráé.
Az új elemzés szerint az 2017-es adótörvény csak felerősítette ezt a trendet. A nagyvállalati adókulcsot 37%-ról 21%-ra csökkentették, valamint a vállalat jövedelem sok adófizető számára már csak 20%-os levonást élvez, hála az új adótörvénynek, amely sok jövedelmet kivesz az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának hatóköréből.
„Az egyetlen jövedelemkategória, amely nem hasznosul a kivételből, a levonásból, a csökkentett rátából vagy más kedvezményből, a bérek!” – írja Zucman és Saez. „Bármely jövedelemszinten, a bérkeresőket sokkal keményebben megadóztatják, mint azokat, akiknek jövedelme a tulajdonukból származik.”
Lényegében a tőkejövedelem „adómentessé vált.”
Miért számít ez?
Az alacsony adókat pártolók szerint a gazdagok és a nagyvállalatok adókulcsának csökkentése lökést ad a gazdasági növekedésnek, ám erre csekély bizonyítékok vannak. Ehelyett az Egyesült Államok számos kockázattal került szembe azáltal, hogy sokkal visszamutatóbb adórendszer felé váltott – mondják az írók.
Egyrészt a szövetségi kormány óriási mennyiségű adóbevételt veszít a gazdagok adójának megnyirbálásával. Másodsorban, az elveszett bevételt máshonnan kell pótolni, amely azt jelenti, hogy valószínűleg a középosztály és a szegények fogják állni a számlát.
De a legfontosabb ok – Zucman és Saez szerint -, hogy az Egyesült Államok adórendszere megteremti, azt, amit ők „egyenlőtlenségi spirálnak” neveznek. Más szóval a gazdagok gazdagabbak lesznek, amely lehetővé teszi számukra az állami politika olyan alakítását, hogy további adócsökkentéseket és más kedvezményeket csikarjanak ki, amellyel csak a gazdagságukat és a politikai befolyásukat növelik.
Természetesen az adótörvények változhatnak, amely azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nincs arra ítélve, hogy mélyebbre süllyedjen az egyenlőtlenség mocsarában – írja Zucman és Saez. Például a közgazdászok új nemzeti bevételi adót javasolnak, amely minden jövedelmet megadóztatna – legyen akár munkából, tőkéből vagy más forrásból eredő – kiegészítve a létező adójövedelmet. Szintén helyeselnének egy vagyonadót.
Ez utóbbi – hasonlóan Warren és Bernie Sanders szenátor javaslatához – 2%-os adót vetne ki az éves vagyonra azoknál, akiknek 50 millió dollárnál többjük van és 3,5%-ot az 1 milliárd felettiekre.
„A vagyonadó sosem fogja helyettesíteni a jövedelemadót,” – jegyzik meg. „A célja korlátozottabb: biztosítani, hogy az ultragazdagok nem fognak kevesebbet fizetni, mint a népesség többi része.”
forrás: CBS