Az Európai Baloldal minden lehetőséget megragad, hogy elmondja, hogyan lehetséges leváltani a Fidesz-rezsimet.
(És nem csak a kormányt! A rezsimet vagy rendszert is!)
A jelenlegi háziellenzék egyik felének ugyanis fogalma sincs erről és tétlenül bolyong vagy vesztegel, a másik fele meg láthatóan nem akar kormányozni és inkább jól elél az ellenzéki fizetésből és a nekik lecsöppenő korrupcióból. Ez érthető, hiszen óriási felelősség egy fidesz-fasiszták által fanatizált országban kormányozni, hiszen kvázi polgárháborús helyzetet teremtettek. De közben emberek tömegei nyomorodnak el és halnak meg. Szóval a rezsimváltás felelőssége óriási.
A NER leváltásának 12 törvényét már közzétettük, ezek közül egyik sem valósul meg jelenleg. Még olyan fő pontok sem, hogy az ellenzéknek legyen szolidáris, humánus és zöld szociális válságkezelő programja. Az sem valósul meg, hogy programok mentén politizáljanak, ne pedig jelöltfétist vigyenek be a köztudatba. Még az a minimum sem valósul meg, hogy Orbán alternatívája ne legyen tökéletes klónja magának Orbánnak.
És akkor jön az ultraszakértő ultraelemző Donáth Anna, és az „Igaz beszéd, igaz ország” című beszédében közli, hogy meg kell változtatni az ellenzéket. És teljesen igaza van. A jelenlegi ellenzék ugyanis pont olyan, mint a Fidesz. Neoliberális megszorító politikát támogató (kormányon korábban végrehajtó) tőkéspárti pártok, akik a politikai hatalomért lepaktálnak a szélsőjobbal és maga is fasisztoid szólamokkal mer operálni.
Igen, ezt meg kell változtatni. Csak a probléma, hogy ezt semmi sem reprezentálja jobban, mint maga a Momentum, amely neoliberális megszorító politikát követő párt (nyíltan példaképnek állítva a francia munkások tüntetéseit szétverő Macront), amely számos alkalommal támogatta a neonáci Jobbikot és azzal össze is fogott. Ha az ellenzék megváltoztatását akarjuk, azt pont Donáth Anna pártjával kellene kezdeni.
Mikor a Jobbikot teljes joggal megbüntették a Simicska-pénzek és plakáthelyek miatt, a Momentum volt az első, amely szolidaritási tüntit szervezett a náci párttal. Ez kiválóan reprezentálta azt az – elsőként zapatisták által közzétett és a 2000-es évek elején még meghökkenést kiváltó – nézetet, hogy a neoliberalizmus karnyújtásnyira helyezkedik el a fasizmustól. Ezt persze azóta bizonyította a DK is, hiszen Gyurcsány Ferenc Tóth Péterrel, Dobrev Klára pedig Rig Lajossal parolázott – mindketten a Jobbik nácibotrányait megélt szélsőséges politikusok. Az MSZP számos alapszervezetének facebook oldala pedig átvette a Fidesz fasiszta bevándorlásellenes retorikáját is.
Körülbelül most ott tartunk, hogy a kamuellenzék mainstream nagypártjai vállalhatatlanok, és az összefogás érdekében, a pártjaink közti különbségeket tolerálva, nem alacsony ingerküszöbbel működünk.
Érdekes módon Donáth Anna beszédének egyik kulcsmomentuma, hogy az összefogást „kínos osztálytalálkozónak” nevezte. Mint ismeretes, a Momentum teljesen kimaradt az ellenzéki összefogásból, nem indult az előválasztáson, nem voltak sem jelöltjei, és a választások során önállóan jutottak be a parlamentbe a képviselői… vagy rosszul emlékszünk?
Még fontosabb, hogy a beszéd gerince, még maga a cím is, nem programról szól, nem a szegényekről, nem a munkásokról, nem a kizsákmányoltakról, nem a választókról, de még csak nem is Orbánról, hanem Gyurcsányról. A Momentum célja ugyanis nem az alsó osztályok jóléte, hanem hogy politikai manőverrel kiüsse a DK-t és átvegye a helyét. Az sem menti fel, hogy a DK is ugyanezt teszi, de ők még megspékelik a dolgot azzal, hogy elkezdtek népbarátot és szociáldemokratát játszani, holott még olyan messze vannak a szociáldemokrataságtól, mint a Jobbik a demokráciától.
Nincs más hátra, csak a valóban baloldali, kis pártok támogatása. Inkább egy 1%-os párt, amely hajlandó kiállni a dolgozók jogaiért, mint egy olyan parlamenti ellenzék, amely semmiféle konkrét eredményt nem képes elérni a szegények érdekében.