Ez EU és tagállamainak menekült válságügyi politikáját elítélve zárult az Európai Baloldali Párt (EBP) Végrehajtó Bizottsági ülése Porto-ban.
Az EBP a szolidaritás tiszta álláspontját deklarálta mindazokkal, akik a fegyveres konfliktusok elől menekülnek, valamint segítségét az emberi és menekült jogok megvédése érdekében, amelyeket az a nemzetközi törvénykezés is véd, amelyet az EU és a török rezsim között kötött egyezmény is megsértett. Ezzel az egyezménnyel Európa behunyja szemét, mellőzve a alapelveit, hogy úgy védje meg határait, hogy egy tekintélyuralmi rezsimnek fizet, hogy játssza a csendőrt, és megakadályozza a menekültek Európába jutását.
Az EBP kritizálta a főbb nyugati hatalmak által okozott háborúk szerkezetét és eredetét, hogy ellenőrizzék a nyersanyagokat és előnyt kovácsoljanak a világ különböző régióinak geopolitikai helyzetéből.
Ugyancsak Maite Mola alelnök javaslatára az EBP elítélte a háborúk elől menekülve szenvedő nők és gyermekek kettős áldozatát.
A találkozóra a vendéglátó portugál Baloldali Blokk meghívta Antonio Guterres-t, az ENSZ Menekültügyi Megbízottját 2005 és 2015 között, aki 1995 és 2001 között a portugál szocialista kormány miniszterelnöke is volt.
Guterres, a hét következő ENSZ főtitkár-jelölt egyike, szenvedélyes beszédet mondott az EU képmutatásáról a menekültek kapcsán, mivel lezárja határait azok előtt, akik néha a halál és betegségek elől menekülnek, miközben támadják őket a fegyveres és biztonsági erők, és szögesdrót-kerítések állják el az útjukat. Közben ezek az ajtók alázatosan és nagylelkűen kitárulkoznak a tőke és a pénz előtt, amely nem ismer határokat.
Guterres elmondta, hogy a migráció nagyfokú felgyorsulása „egyenesen arányos a nemzetközi konfliktusokkal”.
„Harcolnunk kell a csempészek és emberkereskedők ellen, és törvényi támogatást kell nyújtanunk ezeknek a menedékkérőknek a házuk elhagyásától addig, amíg meg nem érkeznek a fogadó országba,” – mondta Guterres. Kifejezte, hogy ez egyetlen dolog, amit a menekültek akarnak, hogy visszatérhessenek otthonaikba, de nemzetközi támogatás nélkül maradtak. „A nemzetközi közösségnek meg kell oldania a konfliktusokat” – emelte ki a volt portugál miniszterelnök.
A UNHCR korábbi vezetője figyelmeztetett arra a veszélyre, amelyet a növekvő populizmus jelent, amely táplálja a „menekültektől való félelmet”, „állítólagos inváziót” emlegetve, ezzel „táplálva az idegengyűlöletet, a rasszizmust és a nacionalizmust.”
Kiemelte ráadásul a rosszindulatú szándékot, hogy összekössék a menekülteket a terrorizmussal. Leszerelte ezt a csalást elmagyarázva, hogy egyrészt terroristaként időpocsékolás lenne átmenniük minden formalitáson, amely a menedékkérelemhez szükséges, és ez valami abszurd; másfelől a terroristákat azokban az országokban képzik ki, ahol élnek.
A megoldás, hogy véget vessenek az alaptalan félelemnek, hogy gazdagítsák a multikulturalizmust és dolgozzanak a társadalmi dezintegráció ellen.
A vita során a török ODP (Szabadság és Szolidaritás Párt) képviselője a Végrehajtó Bizottságban úgy jellemezte a hazájában lévő politikai helyzetet, mint „Erdogan diktatórikus rezsimjét”, amely az egész lakosságot érinti, támadja és elnyomja a szólásszabadságot, nem garantálja és megsérti az emberi jogokat.
A görög elvtársak kifejtették, hogy a lakosság és az egész ország a humanitárius válság megoldásán dolgozik, és ahogy tudnak, segítenek a Görögországba tömegesen érkező menekülteknek, hogy folytathassák útjukat Európa felé. Ezen a ponton méltatták Guterres közreműködését abban a tekintetben, hogy nem csak a menekültekkel való szolidaritásra van szükség, hanem az első fogadó országokkal is, hogy segítsenek nekik enyhíteni a gazdasági, munkavállalási, egészségügyi, oktatási, infrastrukturális, stb. hatásokat.
A németek kulcskérdést hoztak a vitába, amikor rámutattak, hogy a probléma nem csak a menekültek áradata, hanem a “menekültek elfogadása”. Kritizálták a tényt, hogy a közvélemény sokat beszél humánusságról, de keveset a neokolonializmusról, „amely nem csak a keleti, de az afrikai országokat is megrázza.”
Csak egyetlen mód van a válság megoldására: az EU-nak változtatnia kell a politikáján a szolidaritás alapján, és minden országnak felelősséget kell vállalnia munkával a konfliktusok megoldásában.
E tekintetben már megmutatkozott, ahogy a portugál haladó kormány sokkal támogatóbb választ adott az európai országok többségénél, befogadva 20.000 menekültet. Ugyanígy a német Die Linke is rávilágított arra, hogy tökéletesen elfogadható lenne, ha Németország 130 ezer menekültet fogadna be, és felszólított a Merkel által játszott kétoldalú játék képmutatásának befejezésére.
Európai Baloldali Párt
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.