Nem először és nem egyedül hívom fel a magyar közvélemény figyelmét arra, hogy Ukrajnában – amerikai és európai támogatással – egy „posztmodern” fasiszta rendszer épült ki, amely az emberi jogok zászlaja alatt és nevében felszámolta az emberi jogok zsenge hajtásait is.
Megszüntette a szólásszabadság és gyülekezési jog gyakorlati lehetőségeit. Üldözik a bandarista-neofasiszta rendszer politikai ellenfeleit.
A terror új szintre emelkedett. Nemcsak Kelet-Ukrajnában gyilkolják le a banderista – azaz a magyar nyilasokra emlékeztető ukrán pronáci – rezsimmel meg nem békülő emberek ezreit, akiknek egyetlen bűne, hogy nem adják fel nemzeti identitásukat, nyelvüket és hagyományaikat, nem fogadják el az etnonacionalista kizárólagosságra épülő terrorrendszert. Kijevben is zajlik a rezsim politikai ellenfeleinek fizikai megsemmisítése.
Az utóbbi napokban – a terror-rendszert bíráló volt ellenzéki képviselőket és újságírókat gyilkoltattak meg az ukrán hatóságok. Kijev központjában a napokban lőtték le az ismert ellenzéki politikust, Oleg Kalasnyikovot és a jeles újságírót, Oleszja Buzinát.
A másként gondolkodók fizikai megsemmisítése, erőszakos korlátozása, megfélemlítése és kirekesztése természetesen nem új dolog. Ám a nyugati sajtó és politikai osztályok képviselőinek cinkos hallgatása lovat ad a pronáci rezsim alá. Az Ukrajnában folyó etnonacionalista propaganda-hadjárat és a Győzelem 70. évfordulójára időzített pronáci antikommunista törvénykezés, a banderista rezsim kvázi jogi megalapozása a kapitalista berendezkedés perspektívátlanságára, fenntarthatatlanságára, kiküszöbölhetetlen válságaira, népirtó háborúira hívja fel a figyelmet. Ezt a tényállást ezek a gyilkosságok csak még inkább megerősítik, kifejezik.
Thomas Mann-nal mondhatjuk: „Európa vigyázz!”.
Sok éve mondjuk: a fasizmus már nem a kapuk előtt, hanem a kapukon belül van! Tiltakozzatok, szervezkedjetek, amíg nem késő!
– Vladlen –