Az alábbiakban a horányi Baloldali Szigetfesztivál előadásainak kivonatait közöljük érdekes és tanulságos következtetésekkel. A sorozat harmadik része.
A szélsőjobb csak bajt hoz Európára című beszélgetés Zalka Vera SZAB-aktivista, Maite Mola spanyol politikus, az Európai Balpárt alelnöke, VioletaTomiĉ, Kopcsik István, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke, a Roma Parlament szakértője, Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) elnöke, György László, az Eszmélet olvasószerkesztője, Vajnai Attila és Székely Sándor parlamenti képviselő részvételével zajlott.
Maite Mola elmondta, hogy a spanyol kormány a Spanyol Szocialista Munkáspárt és az Unidas Podemos több mint harminc miniszteréből áll, amelyben nekik öt miniszterük van. A szélsőjobboldal gyűlöletpolitikával akar támogatást, szavazatokat szerezni. Fenyegetik a második miniszterelnök-helyettest, Pablo Iglesiast és az esélyegyenlőségi minisztert, Irene Montert. Fizikailag megtámadták az Unidas Podemos és az Izquierda – az egységes baloldal – képviselőit. Hangsúlyozva, hogy Spanyolországban a demokrácia nagyon meggyengült, Maite Mola közölte: a kommunista párttal együtt az ország egész területén olyan mozgósítást indítanak, ami a toleranciát, az egymás iránti tiszteletet, a demokrácia védelmét szolgálja.
Úgy fogalmazott: mi a jogállami köztársaságot védjük, a szocialista köztársaságot a monarchiával szemben. Nálunk a jobboldal Európa-párti. Jelen helyzetben viszont nem akarjuk, hogy a köztársaságról szóló polémia elterelje a figyelmet, kiszorítsa a vitát a társadalmi védőpajzsról, védőhálóról, hiszen a pandémia idején – amikor nagy válság van – most ez a legfontosabb. A Spanyolországban bevezetett alapjövedelemmel kapcsolatban kifejtette: ez a létminimumhoz kötött juttatás, és csak addig jár, amíg tart a pandémia. A támogatás 400 eurótól 1200 euróig terjed, attól függően, hányan élnek egy családban. Viszont hosszú, bürokratikus út vezet az alapjövedelemhez, kevesen tudnak hozzájutni.
Kopcsik István a rendszerváltást követő oktatáspolitikák és társadalmi folyamatok elemzése után kijelentette: több mint ötszáz olyan iskola van, ahova hátrányos helyzetűek járnak és kifejezetten szegregáló intézmény. Ezt szolgálja a NAT is tartalmával, szemléletével, történelemhamisításaival. Szó szerint már újra a nagy történelemhamisítások korszakát éljük, Lásd Kásler „tézisét” arról, hogy Árpád nemzedéke négyezer-ötszáz éves és Afganisztánból származik.
Elképesztő, hogy az egész görög demokráciáról összesen három óra van. Három óra van a nagy ázsiai hun birodalomról is, mint a mi birodalmunkról, és a tankönyv mindenhol azt erősíti, hogy a köztársasági forma, a demokratikusabb történelmi formák nem működőképesek, helyette az egyeduralom, a császárság… a király, az elnök, a diktátor játszik pozitív szerepet a történelemben. Nem adják meg a diákoknak azt az esélyt, hogy maguk jöjjenek rá a megoldásokra, azokkal a gyerekekkel nem is foglalkoznak, akik még nem tudnak tanulni, érdeklődni, kérdéseket feltenni, következtetni, mai világunkat megérteni, dönteni abban, hogyan alakítsák saját sorsukat.
Végül felhívta a figyelmet arra: ne feledkezzünk meg az agresszivitás erősödéséről, a mostani katonai programok bevezetéséről az iskolákban, a hazaszeretet mantrázásáról, a szélsőség terjesztéséről.
Hanti Vilmos abból a megállapításból indult ki, hogy a második világháborúban katonailag legyőzték a fasizmust, de sajnos a fejekben nem sikerült teljes győzelmet aratni, mivel a legutóbbi időkig mérgezi a társadalmakat ez az ideológia. A fasiszta gondolatok, eljárások mindennapjaink részévé váltak világszerte. Mi lehet ennek az oka?
A válasz: ahogy telt az idő, erőtlenné váltak azok az antifasiszta erők, amelyek 1945-ben győzelmet arattak. Megszűnt a Szovjetunió, amely egyfajta egyensúlyt, kiegyenlítő szerepet töltött be a nagyhatalmi világrendben. Egyre inkább teret kapott egyfajta populista lehetőség, és azt mindannyian tudjuk, hogy demokratikus keretek között is lehet olyan vezető, aki populista vagy később azzá válik. Ebben a helyzetben 1990 után rohamosan erősödött a szélsőjobb Magyarországon is, és a demokratikus kormányok sem tettek meg mindent, hogy visszaszorítsák. Az az „értékrend”, amit most képvisel a kormányoldal, erősíti a szélsőjobbos mentalitást a társadalomban.
A MEASZ álláspontjáról elmondta, hogy igazodott a történelmi értékelések változásaihoz: antifasiszta ellenálló az is, aki a Vörös Hadsereg oldalán harcolt, valamint az is, aki a francia Becsületrendet kapta meg magyarként a nyugati fronton tanúsított antifasiszta helytállásáért. Magyarországon nem becsüljük meg az antifasiszta hősöket. A Terror Háza – történelemfelfogásával – nem tölti be ezt a szerepet. A második világháború igazi hősei az ellenállók, nem pedig azok, akik a horthysta magyar hadsereg soraiban harcoltak még a vesztésre álló pillanatokban is.
Az Orbán-kormány egyértelműen a Horthy-rendszert akarja restaurálni. Nem beszél arról, hogy hazánkat az a rendszer vitte a második világháborúba, kétszázötvenezer embert küldött a Szovjetunió megtámadásakor harcba, és bizony százharmincezren ott is pusztultak. Horthynak az is bűne, hogy 1944-ben, karnyújtásnyira a háború végétől, halálba küldte honfitársaink százezreit a deportálásokkal, elsősorban zsidókat. Átadta őket a náci hatalomnak, legtöbben megsemmisítő táborban végezték. Végül Hanti Vilmos arra biztatott, hogy többször is szervezzenek közös gondolkodásra, megbeszélésre hivatott fórumot, „mert a baj velünk van”.
György László az antiszemitizmus történeti formáiról tartott előadást. Aktuális aspektusok megemlítése után György László leszögezte, hogy az antiszemitizmus – külső megjelenését tekintve – számtalan formaváltozatot produkált a történelemben, amelyeket alapvetően az egyes régiók, országok helyi sajátosságai, történelmi hagyományai, vallási-kulturális arculata befolyásoltak. A Dreyfus-ügytől a számos vérvádperen át egészen az orosz feketeszázasokig és a német nemzetiszocialistákig széles a paletta – mégis mondhatjuk, hogy a jelenség eredeti mozgató okai nagyon hasonlók, tulajdonképpen azonos történelmi forrásra mennek vissza.
A modern antiszemitizmus egyik közvetlen előzménye a középkori antijudaizmus, amely olyan stabil hagyományt hozott létre, amelyre a 19. és 20. században is tudtak építeni. A náciknak csak le kellett porolni ezt a tradíciót, hiszen Európa-szerte mindenki jól ismerte az olyan antiszemita toposzokat, hogy a zsidók Jézus-gyilkosok, keresztény gyerekek vérét veszik, élősködők, összeesküvők…
A későbbi történelmi fejlemények tárgyalását követően György László arról beszélt, hogy az antiszemitizmus esetenként ölthette egyfajta látszat-antikapitalizmus formáját, hiszen az antiszemita mitológiában a zsidó és a kapitalizmus fogalmai összefonódtak, amennyiben a zsidó testesítette meg a bankárt vagy a gyárost. Az első világháborút követő nagy forradalmi hullám nyomán viszont az antiszemita gondolkodás központi eleme lett a kommunista és a zsidó összekapcsolása, azonosítása. Magyarországon ez különösen erős gyökereket vert a Tanácsköztársaság bukása után, s a mai napig érezteti a hatását. Józan ésszel nehezen , felfogható, de az antiszemita logikában lehet a „kollektív zsidóság” egyszerre a kapitalizmus és a szocialista forradalom képviselője is.
Az előadó fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a zsidóknak tulajdonított „univerzális hatalom” az antiszemitizmust élesen megkülönbözteti a fajgyűlölet egyéb formáitól, mivel az antiszemitizmus egy torz formába csatornázza be az antikapitalista népi elégedetlenséget – mindezt úgy, hogy maga a tőkés rend közben lényegileg sértetlen marad azáltal, hogy csak a kapitalizmus elképzelt megszemélyesítőit támadja, nem pedig a tőke és a munka viszonyát. Az antiszemitizmus tehát – funkciója szerint – meglehetősen hatékony rendszerstabilizáló elemnek is tekinthető.
Politikáért börtön? címmel olyan büntetőügyekről beszéltek a rendezvény utolsó témáját jegyző előadók – Vajnai Attila és Császy Zsolt –, amelyek mögött politikai indítékok sejthetők. Szó volt a Fidesz hatalomra jutását követően megkezdett, a sukorói telekcsere ügyében indított perről, amelynek során Császyt börtönbüntetésre ítélték, továbbá hasonló sorsa jutott litván politikusokról, akiket kémkedés vádjával ítéltek el. Vajnai is beszélt az ellene indított eljárásokról, fellebbezéseiről, majd kijelentette: valószínűleg ő nyerte a legtöbb pert a magyar állam ellen Strasbourgban.
A Szervezők a Baloldalért You Tube csatornáján megtalálhatók a fesztivál eseményei.