Az Európai Baloldal és portálja, A MI IDŐNK már jó ideje harcot hirdetett a kattintásvadász és neonáci kamuoldalak ellen.
Több alkalommal tettünk közzé listákat a neten fellelhető szélhámos kamuoldalakról, amelyek szenzációhajhász álhírekkel próbálnak óriási nézettséget és ebből reklámbevételeket szerezni.
Ez azonban kevés! Ezért terjedelmes cikket is közöltünk, hogy a gyanútlan netezők önmaguk felismerjék azokat az oldalakat, amelyek át akarják verni.
Sajnos a közösségi médiában böngészve megállapítható, hogy még mindig tetemes mennyiségű álhír jelenik meg. Ezeknek óriási lökést adott a hazai neonáci szervezetek és pártok tevékenysége. Először a kurucinfo nevű neonáci szennyportál kezdett minden egyes hazai bűncselekményt az elkövető ismerete hiányában cigányokra kenni, majd ha nem volt bűncselekmény, akkor kitalált vérengzéseket produkálni. A menekültválsággal ismét a neonáci szélsőségesek kezdtek brutális mennyiségű kamuhírt gyártani nem létező migráns-bűncselekményekről. Ezek többsége az érzelmekre hat, tehát mindig több férfi elkövető bántalmazott brutálisan gyermekeket, terheseket, kislányokat vagy kismacskákat. Természetesen ezek nagyrésze külföldről átvett kamuhír, csak a helyszínt kellett Magyarországra változtatni, de egy idő után már saját maguk is kitaláltak ezt-azt, amelyet a naiv és megvezethető tömegek lelkesen kajáltak.
A migráncsellenes kamuportálok sikerein felbátorodva nem-náci szélhámosok is egyre inkább elkezdtek különböző lájk- és megosztáskurvuló, érzelmileg zsaroló, az emberek jóindulatával visszaélő posztokat létrehozni, amely mögött rengeteg reklámbevétel húzódik meg.
Azt leszögezhetjük, hogy a politikai kamuhírgyártás az egyik legundorítóbb taktika, és csak azoknak van szükségük rá, akik képtelenek a valóság és az igazság érveivel felvenni a versenyt a politikai porondon. Nem véletlen, hogy szélsőjobbról balra haladva egyre csökken a politikai hazugságok száma; a szélsőjobboldali propaganda szinte 100%-a totális hazugság, a Fidesz média kb. 90%-a, míg a szélsőbaloldal gyakorlatilag nem gyárt félrevezető propagandát és álhíreket; kommunista álhírportálról pedig nem is tudni. Miért? Mert csak a világot hibásan látó és szemlélő, hamis ideológiáknak van szüksége hazugságokra, hogy logikai lukakat tömögessenek be és megvezethető embereket vonjanak köreikbe.
A Fidesz tekintélyuralmi rezsimje ellen küzdő ellenzék egyik legnagyobb tragédiája, hogy ezen az oldalon is megjelentek a kamuportálok. Ezek színvonala szerencsére nem annyira fogyatékos, mint a neonáciké. Itt tulajdonképpen többségében nem is kamuhírgyártásról van szó, bár ilyen is sajnos előfordul, inkább csak a kamuoldalakra jellemző kattintásvadász trükkökkel élnek, amellyel sokszor átlépik a tisztességes média határait.
Ennek legfrissebb példája egy írás, amelynek címe, hogy fideszes pedagógusok letépték Újhelyi képviselő úr ingét. A cikkben persze már kiderül, hogy semmi ilyesmiről nincs szó, még jelzik is, hogy csak képletesen tépték le. De nem kell szépíteni! Ezen cikk címe HAZUDIK, csak azért, hogy felháborodásunkban rákattintsunk. A jelek szerint többen el sem olvasták a cikket, csak a címet, és lelkesen osztják is. Ez szégyent hoz a baloldali és ellenzéki médiára!
Az ilyen oldalak rendszeresen élnek a kattintáskurvuló címekkel: „döbbenet!”, „ezt nem hiszed el”, „hihetetlen”, „ilyet még nem láttál” stb…
Másik kattintásvadász címtípus, amikor már előrejelzik, hogy “olyan botrány, amibe beledöglik a kormány”. Nos, a kormány már kérhetente belebukik ezen szalagcímekbe, amelyek “az egész internetet megrengetig”, és amitől “mindenki forrong”, de leginkább “Orbán őrjöng”. A legnagyobb baj, hogy ezzel az objektív valóság objektív elemzése vész el, és teljesen fals információk alapján traktált “ellenzék” és “ellenzékiség” jön létre, amely alkalmatlan lesz a rendszer leváltására.
Van álbalos kamuoldal, amely nem ideológiai motivációból működik, csupán az ellenzéki oldalról vár nézettséget és reklámbevételeket. Ezek odáig is elmennek, hogy akár a kurucinfo-ról vesznek át Orbánt zsidózó és cigányozó cikket.
Az ilyen kattintásvadász oldalak tevékenysége óriási károkat okoz az ellenzéknek. Egy-egy ilyen álhír pillanatok alatt lebuktatható, majd a kamuhírgyártó jobboldal visszamutogathat, hogy lám, a baloldal fake news-t gyárt. Ebbe pedig bele fog tartozni a tisztességes baloldali média is. Amit a mainstream baloldal baloldaliság címen művel, az az alternatív baloldal megítélésére is sajnos kihat. A Gyurcsány-Bajnai kormányok tevékenysége az alternatív, rendszerkritikus baloldalt is szorult helyzetbe hozta, hiába voltunk akkor mi is ellenzékben.
Épp cikkünk készültekor robbant a botrány, hogy egy kamuoldal Gálvölgyi János és Hernádi Judit személyével élt vissza, és kormányellenes kamuírásokat jelentettek meg, amelyeket nekik tulajdonítottak, később pedig a művészek cáfolták ezt. Ez megint csak rossz fényt vet az egész ellenzék tevékenységére.
Az álbalos, bulváros oldalak erősen építenek az olvasó primitívségére. Sokkal egyszerűbb valamit leszarozni és “gecizni”, mint logika alapján felépülő elemzéseket írni a rendszerről, vagy tanulmányozni a világpolitikát és cikket jelentetni meg a jemeni válságról, amely sokkal fontosabb a baloldal számára, mint Orbán Ráhel szaros pelenkája. Ezzel nem csak azt érik el, hogy sikerül megszólítaniuk a sajnos egyre több primitív embert, de még hozzá is járulnak az ellenzék politikai tájékozottságának, nyelvezetének és kutúrájának lerohasztásához is. Ezek a primitív oldalak elérik, hogy pitiáner szaros pelenkákról szóljon hetekig az ellenzék közbeszéde, miközben a kormány által támogatott katonai tömb és szövetségesei brutális bűncselekményeket követnek el harmadik világbeli országokban, amelyek százezerszer fontosabb dolgok.
Épp ezért a baloldalra szégyent hozó, kattintásvadász médiát is hasonló – ha nem is akkora – megvetéssel és elutasítással kell sújtani, mint a neonáci gonosztevőket. Természetesen a kettő közé nem húzunk egyenlőségjelent, hiszen a jobboldali vállfaja sokkal súlyosabb károkat okoz a társadalomnak és eszközei is sokkal alattomosabbak és primitívebbek.
Szerencsére van még hiteles baloldali média, amely nem áldozza fel az önbecsülését a nézettség oltárán. Mi hiszünk abban, hogy sokkal többet ér, ha egy ember elolvassa egy cikkünket, mintha a lájkvadász média cikkeit ezerszer annyian.
Az álbalos kattintásvadász sajtó megint csak elkövette médiaszinten ugyanazt a hibát, mint a nagypolitika szintjén: Minőség helyett a mennyiségre hajtott. Mert hiába a több neoliberális megszorító párt összefogása, láthatóan az emberek nem bíznak bennük és nem szavaznak rájuk. Az ellenzék a választások előtt arra hajtott, hogy minél több pártot összetereljenek – még a szélsőjobboldalt is! – és ezek mennyiségével, minőségi program és képviselők nélkül – győzze le a Fideszt. Kétharmados vereség lett belőle. A minőség sutba dobása és a mennyiség utáni hajsza nem más, mint a nagypolitika tükröződése az „ellenzéki” „sajtóban”.
Mi arra bíztatjuk olvasóinkat, hogy inkább válasszák például A MI IDŐNK portált, a Munkások Újságát, a Mércét, a Magyar Dipló t, a transform!-ot, az Új Egyenlőséget, a Balmixet, az Eszméletet, a Frontoldalt és végszükség esetén a nem-fideszes mainstream médiát. (Bocsánat, ha valaki kimaradt).