Aki Orbánt Kádár Jánoshoz hasonlítja, az vagy totális idióta a történelemhez és a politikához, vagy politikai gonosztevő, aki egyfajta pszeudofantomot épít, hogy az ellene viselt gyűlölete alapján határozza meg önmagát.
Orbán lekádározásával és a Fidesz kommunistákhoz hasonlításával már külön cikkünk részletesebben foglalkozott.
A gyűlöleten alapuló önmeghatározás már majdnem annyira fajsúlyos eleme a kizsákmányoló-elnyomó rendszereknek, mint a termelőeszközök magántulajdona.
Ahogy a keresztények az eretnekeket, a nácik a zsidókat, úgy gyűlölik a kapitalisták a baloldaliakat és a munkásmozgalmat. Ez nem pusztán önmagáért való gyűlölet, hanem ezen ideológiai rendszerek szervező ereje is, hiszen mivel tudnák jobban megszervezni saját hatalmukat a többség felett, mint a köztük elhintett hamis félelemmel és gyűlölettel: először ördögöktől, boszorkányoktól, pokoltól, majd „kapzsi zsidóktól”, végül a „komcsiktól” és a „vörös veszélytől”.
Ha Fekete-Győr András a gyűlöletét és a küzdelmét a Fidesz vélt komcsi pszeudofantomja ellen mozgósítja ahelyett, hogy a valódi szörnyeteg, a neoliberális gazdaságpolitikát folytató, fasisztoid rezsim ellen harcolna, akkor félreviszi az ellenzéket és csak a NER számára kaparja ki a gesztenyét. Ez nem csak a Momentum főbűne, lényegében az egész mainstream neoliberális ellenzék ebben a betegségben szenved.
Nem is csoda, hogy a Momentum követi a Fideszt és a Jobbikot a kádározásban és a munkásmozgalom mocskolásában.
Mikor Subcomandante Marcos mexikói forradalmár azt mondta, hogy a „fasizmus ott leselkedik a neoliberalizmustól el nem zárkózó baloldal mögött”, talán már sejtette, hogy lesznek neoliberálisok, akik a fasizmustól sem zárkóznak el.
Mikor kiderült, hogy a Jobbik jegyességre lépett Simicska oligarchatőkéjével, ezért pedig az Állami Számvevőszék némi büntetést rótt ki, a Momentum volt az első, amely teljes mellszélességgel kiállt a náci párt mellett, és mártírsztorit csináltak az esetből. Az is ismert tény, hogy Pécsett egy olyan figurát indítottak képviselőnek, aki korábban vállalhatatlan antiszemita, homofób és rasszista kijelentéseket tett egy internetes rádióadásban. Bíró László egyközös”ellenzéki” borsodi jelölt támogatását is megemlíthetjük.
Ennek eredménye az az antikommunista beszéd, amely totálisan dilettáns módon Orbánt Kádárhoz hasonlítja. Ez immár nyílt taktikája a neoliberális oldalnak, amely semmiben nem különbözik a Fidesztől, sem gazdaságpolitikában, sem antikommunista hisztériakeltésben.
Nem véletlen, hogy az Orbánkomcsizásban jártas Szél Bernadett is épp a Momentumhoz csapódott, mikor a választásokról van szó.
A Momentum célja a komcsizással, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy pontosan ugyanolyan, mint a Fidesz. Nem bírálhatják a Fideszt azért, mert neoliberális megszorító politikát folytat, hiszen a Momentum a neoliberális megszorítások hazai zászlóvivőjének aposztrofálja magát, miközben a francia szakszervezeti tüntetéseket szétverető Macront fetisizálja. Nem bírálhatják a Fideszt a rasszizmus és a kirekesztés minden formája miatt, hiszen összebútoroztak a rendszerváltás utáni történelem leggyűlölködőbb és egyik legkártékonyabb pártjával, a Jobbikkal. Nem bírálhatják a Fideszt azért, mert támogatják a NATO elmebeteg háborús politikáját, mert a Momentum is szélsőségesen nyugatbarát. A Momentumnak és társainak tehát megmarad a komcsizás és a kádározás. Mivel pont ugyanolyanok, mint a Fidesz.
És miközben a Fidesz antikommunista politikát folytat, lekommunistázzák; miközben amerikai rakétákat és német tankokat vesz, leputyinbarátozzák; miközben a Fidesz rasszista és antiszemita kampányt folytat, ahhoz a Kádárhoz hasonlítják, aki a történelmünkben a legtöbbet tette ezen gyilkos eszmék ellen. A Momentum a szörnyetegből egy másik nem létező álszörnyeteget épít a marketingjében, hogy az ellen határozza meg önmagát, miközben pont ugyanolyan, mint a Fidesz.
Az ostoba antikommunizmus pedig rendkívül sokat árt azon valóban baloldaliaknak, akik ténylegesen tudnának tenni a hazai szegények érdekében, amely az egyetlen útja a rezsim bukásának.