Ezres nagyságrendű ember tüntetett Görögországban a Syriza kormánya ellen.
Ettől persze nem kell megijedni. A politikailag mostanában rendkívül aktív görög társadalomban ez egy pitiáner tüntetés. A Syriza melletti szimpátiát kifejezve ennél legalább tízszer ennyi ember szokott kimenni az utcákra.
De a szervezők kiléte hagy némi kívánnivalót maga után. Neoliberálisok, akiknek nem tetszik a radikális baloldal tőke ellenes kiállása? NEM! Konzervatív jobboldaliak, akik szintén nem örülnek a baloldal szárnyalásának? NEM! Fasiszták? NEM! A tüntetést a Görög Kommunista Párt szervezte.
A görög kommunista mozgalom megosztottsága hasonlít a magyarra. Létezik egy szektás, dogmatikus vonal, amely a múltból táplálkozik, valamint a demagóg populizmusa eléggé elszakadt az aktuális történelmi helyzettől. Ez a Görög Kommunista Párt (KKE) és hazai testvérpártja a Thürmer-féle Magyar Munkáspárt. A másik oldalon ott vannak a reálpolitikusok, akik tisztában vannak azzal, hogy az Európai Unióból való kilépés, a nemzetközi szerződések felrúgása, valamint a kommunista társadalom holnapi bevezetése illúzió, ezért a világpolitika és az imperializmus által rájuk kényszerített keretek között kénytelenek lavírozni, és kihozni mindent az adott történelmi helyzetből. Ez az Európai Baloldali Párt és az Egyesült Baloldal/Északi Zöldek EP frakció köré gyűlt kommunista, erősen szocialista/szociáldemokrata, zöld pártok és a velük szimpatizáló ifjúsági, feminista, civil szervezetek, környezetvédők, stb. A Syriza úgy vív politikai forradalmi szabadságharcot, hogy közben pisztolyt szorítanak a fejéhez. Ez a pisztoly a világtörténelemben sokszor fizikai valóságot öltött, mártír sorsra juttatva a nép érdekeit a profit fölé helyező vezetőket.
Görögország egyedül van – bár kétségtelen, hogy testvérpártjai, a Linke, a Sinn Fein és a Podemos erősödnek saját hazájukban, ráadásul ezek olyan kulcsországok, mint Németország és Spanyolország. Az írek pedig a brit tőkésekre hozhatják a frászt a forradalom exportja miatt. Nemzetközi támogatása más kormányok részéről azonban nincs, bár Latin-Amerika baloldali kormányai kifejezték szolidaritásukat, de a gazdasági segítség ilyen távolságból szinte lehetetlen. Ezt súlyosbítja, hogy Venezuela is gazdasági problémákkal küzd az olajárak mesterséges lenyomása miatt (ez elsősorban az orosz gazdaságnak szól), valamint a venezuelai nagytőke is gazdasági háborút hirdetett a kormány ellen, felhalmozással, csempészéssel és szabotázzsal gyengítve az országot.
A Syriza jelenleg a nemzetközi tárgyalásai során egy segítségben bízhat: a nemzeti és nemzetközi szolidaritásban. Ez utóbbit már megkezdték letörni a görög népről terjesztett mítoszokkal, melyek szerint a túlzott dőzsölésük és lustaságuk okozta a válságot. Ez természetesen provokatív uszítás ellenfeleik részéről, amelyet Yanis Varoufakis, a Syriza pénzügyminisztere frappánsan a klasszikus „Tücsök és a Hangya” című meséhez hasonlított.
A nemzeti szolidaritást és összetartást pedig most a Görög Kommunista Párt törte meg. Miért? Mert egyszerűen savanyú a szőlő. Ahogy hazánkban a Thürmer-párt is rendszerese kirohanásokat intéz az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 ellen, úgy a Görög Kommunista Pártnak is az a legfőbb profilja, hogy a konkurensét gyengítse. A pártharc számukra felülírta az osztályharcot. Ezzel ismét nagy szívességet tettek a tőkének.
A Görög Kommunista Párt elképzelése, hogy ha a társadalom kb. 70-80%-ának támogatását élvező Syriza képtelen véghezvinni az általuk enyhének ítélt programot, akkor majd ők, az 5%-ukkal képesek lesznek a „radikálisabb” programot végrehajtani. Illúzió és népámítás.
Szerencsére a KKE a Syrizához képest elhanyagolható tényező. A Thürmer-párt honlapján megjelent tudósításban is jelentősen kénytelenek voltak csúsztatni. Az aktuális tüntetés illusztrálására ugyanis egy korábbi, viszonylag jelentős számú embert megmozgató KKE demonstráció képét tették fel.
Szóval Syriza nem! Magyar Nemzeti Arcvonal, Honfoglalás 2000, katolikus egyház igen! Gratulálunk Thürmer-párt!