Az ellenzékinek tűnni akaró Telex viszi a neoliberális kamuellenzék ostoba frázisait a Fidesz vélt „kommunizmusáról.”
Ennek elemei, hogy a fideszes politikusokat elvtársazzák, a párttitkárokhoz hasonlítják, a Fidesz rezsimjét a szocializmussal, Orbán Viktort pedig Kádár Jánossal állítják párhuzamba.
Természetesen a Fidesz fasisztoid rezsimjének nem csak semmi köze a kádári szocializmushoz (egyáltalán semmiféle szocializmushoz), hanem teljesen ellentétes azzal.
A Telexen megjelent cikk címe szerint „Orbán Viktor megpróbál Kádár Jánosból Bokros Lajossá válni…”, amely arra utal, hogy Orbán felelőtlenül osztogatott – nyilván a választások miatt, majd Bokros neoliberális megszorításainak mintájára ő is elkezdte a nép sanyargatását, jelenleg a katások megszorításával és a rezsinöveléssel.
Történelmileg ezer ponton sántít ez a párhuzam.
Kádár János osztogatott, hiszen jólétet teremtett az ország lakosságának nagy többsége számára. Orbán osztogatásából és rezsicsökkentéséből viszont nem lett általános jólét. Hazánkban százával fagynak meg emberek telente, mert nem tudják fizetni rezsicsökkentett számláikat. A rezsi tényleg kevesebb lett, viszont a világ legmagasabb áfáját fizetjük ki nap mint nap a boltokban mindenért, még élelmiszerekért is! Amit a kormány megspórolt a rezsicsökkentésen, azt ezer más megszorítással kivette egy másik zsebünkből. A rezsicsökkentés csak olcsó progaganda volt, miközben a kizsákmányoló gépezet csúcsra járatva ment.
A Kádár-féle osztogatásnak megvolt a fedezete. A béremelések, az ingyenes és színvonalas egészségügy és közszolgáltatások mögött mindig volt erős ipar, erős mezőgazdaság, pozitív külkereskedelmi mérleg… (Nem, nem hitelek, ahogy ezt a burzsoá propagandisták terjesztik!) Az Orbán-féle neoliberális fasizmus mögött nincsen semmiféle fedezet, sem gazdasági erő, azok mind multik és bankok kezében vannak, akik minimálisat vagy semmit sem (!) adóznak Magyarországon, amely kvázi adóparadicsom ezen vállalatok számára. Ezek megtermelt profitja a külföldi vagy hazai milliárdos tőkéseket gazdagítja, nem a lakosságot.
Kádár nem csak választások előtt tett a hétköznapi emberekért, hanem mindig. A NER típusú osztogatások rendre a választások előtt érkeznek, és rendre csak azokat érintik, akiktől óriási mennyiségű szavazatot várnak. Pl. a nyugdíjasok, közmunkások, határon túliak, nagycsaládosok.
Végül: Kádár sosem vette el, amit már egyszer odaadott. Ahogy várható volt, a választások után megérkezett az osztogatás böjtje. A jobboldal az óriási társadalmi ellenállást elkerülendő, még kivárt pár hónapot, hogy ne lehessen azt mondani, hogy pont a kormányra kerülés után egyből megszorítások lesznek, ezalatt felverte a háborús hisztériát, hogy legyen mire ráfogni a visszaesést. „Háborús inflációról” beszéltek, mikor a válság jóval a háború előtt elkezdődött. Nem a háború okozta a válságot, a kapitalizmus válsága okozta a háborút.
A neoliberális kapitalizmus propagandistái azért hasonlítják Orbánt Kádárhoz, hogy leplezzék, hogy a NER ugyanolyan neoliberális megszorításokkal él, mint amelyekkel ők éltek Bokros, Gyurcsány és Bajnai idején. Ez a kapitalizmus, ami most az energiaválságot, a klímakatasztrófát, az ukrán háborút és az új hideháborút okozza. Orbán és Kádár összemosása, a szocializmus és a Fidesz-fasisztoid reszim összemosása nem csak ostoba, de rosszindulatú történelem-hamisítás.
A NER-fasizmusra nem a neoliberalizmus a válasz. Az pont az oka annak. A NER-fasizmusra a szervezett baloldal és a néptömegek fognak válaszolni.