A Raqqa-i nők rettentően szenvedtek az elmúlt öt évben. És nem csak az Iszlám Állam kegyetlenkedései miatt. Az ISIS maga is csak terméke az államkapitalista rendszerek barbár gondolkodásának.
A Férfi volt, aki mindent saját kezébe vett és az élet középpontjába helyezte magát, és ez az ilyen barbár szervezetek felemelkedéséhez vezetett. Minden nap megtámadták a nőket és árucikké tették őket, szó szerint adták és vették őket. De az ISIS előtt a központi kormány sem volt messze ettől a megközelítéstől és politikától a nők felé. A nőket megfosztották jelentőségüktől. Arra kényszerítették őket, hogy feketét viseljenek és megmondták nekik, hogy ez az egyetlen szín számukra és nem is érdemelnek mást.
Az ISIS felemelkedésétől és a nők célponttá válásától, a nők mészárlásától és árucikké silányításától ez a politika lábbal tiporja a szabadság értékeit. Azt mondják, hogy az ISIS tagjai félnek meghalni egy nő kezétől a csatában. Ez valahogy meggátolja őket, hogy befogadják őket Jannah-ba. Érdekes, hogy ez a sajátságos ötlet a 21. században terjedt el. Akkor, amikor az emberiség a szabadságról, demokráciáról és emberi jogokról beszél, ez az ISIS-szerű kultúra egy reakció a kulturális szociális értékek ellen. Az emberiséget évezredekkel vetették vissza. Rengeteg nőt fejeztek le Manbij-ban, Tabqa-ban és Raqqa-ban. Már azért is lefejezték őket, ha csak néhány tincs hajuk látszódott. Az otthonokat olyan helyekké alakították, ahol saját akaratuk szerint rabolhatják ki a nőket.
Feltételeztük, hogy a nők sokat szenvednek Raqqa-ban, de amikor láttuk, ahogy a nők köszöntik a Szíriai Demokratikus Erőket (SDF), miután elindítottuk a felszabadító hadműveletet, megértettük, hogy a szívük olyan nehéz volt. Emlékezzünk egy Raqqa-i nőre, aki azt mondta: „Hol késtetek? Már olyan régóta várjuk, hogy megmentsetek minket. Raqqa népe izgatottan várt titeket, de elkéstetek.” A szeme megtelt örömkönnyekkel és a szívdobogása a szabadság szeretetével. Ezt a tévében láttam. 2 hónappal később láttam ezt a nőt egy találkozón. Ő már számos falu társvezetője és szervezi az embereket.
Ahogy a nők véghez vitték a társadalmi forradalmat Manbij-ban, most új társadalmi forradalmat visznek véghez Raqqa-ban is. Izgalmas ezt figyelmi. A legfontosabb, hogy a nők őszintén szeretik a szabadságot, és szeretnének előre törni és szétzúzni a láncaikat. Ha vannak emberek, akik segíteni akarnak, akkor először meg kell nézniük a nők követeléseit. Mivel a társadalmat a nők szabadsága által szabadítják fel. A felszabadító hadművelettel a nők megkezdték megszervezni önmagukat. Megalakították tanácsaikat és a saját központjaikat Tabqa-ban. Nőotthonokat nyitottak néhány helyen. Ezek az intézmények mindig is fontosak voltak és megoldották a nők problémáit. Ezekben a központokban a nők tanították egymást. Megerősítették akaratukat, felkészültek a jobb életre.
Könnyen mondhatjuk: A rezsim saját érdekei szerint használta fel a nőket és az ellenzék is ugyanezt tette. Kevés nő volt, aki együttműködött velük, de nem illettek bele a sémáikba, amikor nem alkalmazkodtak az érdekeikhez, és kegyvesztetté váltak. Mindenki el akarja hallgattatni a nőket. Senki nem akarja, hogy a nők az akarat erejévé váljanak. Ráadásul állandóan úgy tekintettek a nőkre, mint „feleségekre”, akiket elnyomhatnak. Ez az ellenzék valódi arca, amely állítólag azt tervezi, hogy megváltoztatja a rezsimet.
A tapasztalat, hogy Észak-Szíriában bebizonyították, hogy a nők számára csak egy terv létezik: összehozni a nőket és felszabadítani őket. Ez ritka álláspont a világban. Néhányan azt mondják: „Az arab nők felszabadítása túl fáradságos.” Ez igaz, semmi sincs ingyen. Áldozatokkal jár és tudással. Úgy hisszük, a nők a jó úton haladnak és előre. Ez folytatódni fog. Azonban volt egy nő Raqqa-ban. Vannak még hasonló példák nőkről, akik a maguk módján állnak ellen. Ez a nő azt mondta: „az SDF-esek disznók.” Ezen nők elsüllyednek a történelemben.
forrás: YPG Rojava