Orbán Viktor II. Efren Ignác szír ortodox pátriárkának adta át az úgy nevezett Kádár villa kulcsait.
Bár Kádár villa néven működik, korántsem olyan szintű rezidenciáról van szó, mint pl. Lázár János vadászkastélya, vagy az Orbán-pereputty ingatlanjai. Vélhetően Orbán dolgozószobájának értéke felülmúlja Kádár János egykori lakhelyét.
A kommunista politikus híresen puritán életet élt. Fizetését a szegény gyermekeket segítő alapítványnak utalta át. Fontos kiemelni, hogy a szocializmusban még a gyermekszegénység is teljesen más kategóriát jelentett, mint a 30 éve tomboló kapitalizmusban.
Mint ismeretes, a kormány fasiszta propagandakampányának része az ultrakeresztény agymosás és identitás ráerőltetése a magyar népre, kihasználva az abban rejlő potenciált, hogy a lázadni képes tömegeket szellemileg elnyomják.
Miközben „keresztény” „államok” kormányai világszerte súlyos emberiség elleni bűncselekményeket követnek el, ezt leplezendő a kormány kitalálta az „üldözött keresztények” meséjét, amelyet minden propagandafrontján az emberek arcába tol.
Természetesen kiállunk a világban pusztán a vallásuk – akár kereszténységük miatt – üldözött emberek mellett, de tény, hogy ez koránt sem olyan súlyos probléma, mint például a bevándorló és háborús menekült tömegek üldözése és az ellenük folytatott gyűlöletkampány, amelyben a Fidesz-kormány is prominens szerepet vállalt, óriási történelmi szégyent hozva hazánkra.
A fasisztoid Fidesz-rezsim most új propagandaötlettel állt elő: vegyítették az ocsmány, munkásellenes antikommunizmust az üldözött keresztények propagandájával.
Az adóforintjaink milliárdjait felemésztő, teljesen felesleges Hungary Helps program keretein belül most a Kádár villa kulcsainak átadásával segítenek a keresztények üldözötteknek. (Más kérdés, hogy ezáltal ez sehogy nem fog megvalósulni.)
És miért pont a Kádár villa kulcsát? Mert állítólag üldözte a keresztényeket. A valóság ezzel szemben, hogy nem csak a kapitalista, de a szocialista rendszereknek is joguk van megvédeni magukat (ez mindig oltári nagy meglepetés a kizsákmányoló kapitalista rendszer hívei számára). Amennyiben az egyházak kezet emelnek a szocialista rendszerre – márpedig tényszerűen kezet emeltek – az esetben számíthatnak a rendszer önvédelmi reakcióira. Ezzel szemben a Kádár-rendszer épphogy túlságosan is kesztyűs kézzel bánt a papsággal. A rendszer nem akarta magára haragítani a keresztény egyházak híveit, ezért – a marxista alapelveknek megfelelően – ateista rendszerként is garantálták a vallásszabadságot. Még az úgy nevezett békepapság intézményét is megalapították, amely megoldásokat és kompromisszumokat keresett a két világnézet békés egymás mellett élésére. Ezt 1950. augusztus elsején kezdték el, és nem más irányította ezt a folyamatot – az amúgy sok tekintetben elítélendő Rákosi-rendszerben – mint Kádár János!!!!
A rendszerváltás után azonban ezen ingyenélő egyházi kaszt megmutathatta foga fehérjét, és most már nyíltan is a Fidesz-rezsim reakciós támogatóiként járulnak hozzá hazánk nyomorának terjedéséhez.