Az Európai Baloldali Párt (EBP) budapesti Nyári Egyetemének második napján a vendéglátó Magyarország emberi jogi helyzete került szóba.
Lényegében a jogok elvesztése, a demokrácia leépítése, a jobboldali populizmus és a tekintélyuralmi rendszer kiépítése Kelet- és Közép-Európában voltak a tengelyek, amelyek mentén a vita volt aznap.
Számos egyéb szeminárium tárgyalta a nők kelet- és közép-európai helyzetét, a közszolgáltatások védelmét, valamint az egészségügyért és az egyetemes, garantál, állami és magas színvonalú oktatásért folytatott harcot. Bemutattak egy új európai kampányt az embercsempészet ellen, és megosztották egymással a stratégiákat, hogyan használják a közösségi médiát, hogy megtörjék a tömegmédia rendjét és felvázoljuk a sajátunkat, hogy terjesszük az Európai Baloldali Párt alternatíváját, amelyet nem közölnek a főbb médiavállalatok.
A reggeli plenáris ülésen, amelyet a magyarországi helyzetnek szántak, beszéltek az Európai Unió vizsgálatáról a magyarországi jogfosztások és a demokrácia leépítése terén. Maite Mola, az Európai Baloldali párt alelnöke kritizálta a kettős mércét, amelyet Federica Mogherini, az EU Külügyi és Biztonságpolitikai EU Főképviselője alkalmaz, mikor támogatja a venezuelai demokratikus rendszer megdöntését, miközben más mércét alkalmaz Erdogan tekintélyuralmi rendszerével és elnyomásával Törökországban és Orbánnal Magyarországon. E tekintetben Maite Mola kifejezte szándékát, hogy az Európai Baloldali Párt általános kampányt indítson Európában az emberi jogokért, különösképp a magyar helyzettel kapcsolatban.
„A baloldalon együttműködhetünk a szociáldemokratákkal, de nem a szociál-liberálisokkal. A különbség nem csak névleges, hanem tartalmi is,” – magyarázta Maite Mola.
A délutáni plenáris ülés a kelet- és közép-európai jobboldali tekintélyuralmi rezsimek erősödésére fókuszált. Oleysa Orlenki a L’Humanité Barátai szervezettől elmondta, hogyan ment végbe ez a folyamat Oroszországban, rámutatva a különböző elemek közti kapcsolatra, amely a baloldal elhiteltelenítésével kezdődött az ellenzék konszenzusával, hogy azonosítsák azt az antidemokratikus eszmékkel és a totalitarianizmussal. Ezt kiegészítette a nagy gazdasági és ipari válság; a vallásos érzületek növekedése, amely az ideológia hiányát helyettesíti; a nacionalizmus erősödése, valamint annak választási felhasználása, hogy a pártok bezsebeljék a szavazatokat.
Tamás Gáspár Miklós magyar filozófus a főbb eszmékre fókuszált. „Sok típusa van a fasizmusnak, de mindegyik megpróbálja az osztálykonfliktust más dilemmákkal helyettesíteni, mint a rassz és a nemzet.” Fontos eltűnődni azon, ki ellen irányul a fasizmus, és meg is adta a választ: „a kommunisták ellen, akik a munkások érdekeit képviselik a világban.”
Szintén rámutatott, hogy mozgósítják a szélsőjobboldali erők a többséget a kisebbségek ellen, és hogyan használják ki a megosztottságot és a konfliktusokat, a rassz szellemét és a migrációs válságot. Valamint számos más mellett szólt arról is, hogyan ünnepelték Macron neoliberalizmusának győzelmét, mint a fasizmus ellen aratott győzelmet.
A filozófus optimista előírással zárta: emlékeztetett arra, amit Lenin és az Iszkra újság állított: „a szikrából lesz láng.” Hogy így legyen, három elemre van szükség: a győzelembe vetett hitbe, az eszméinkre és annak felismerésére, kik is az ellenségeink – mondta.
Dagma Svendova, a Cseh Köztársaságból elmondta, hogy a Transformban megjelentek részletes tanulmányok arról, kik képviselik a szélsőjobboldalt Kelet- és Közép-Európa különböző országaiban, és hogy hogyan párosul a demokrácia elutasítása egyre több és több intoleráns beszéddel. Azzal zárta, hogy fel kell ismerni, ki az ellenség, valamint annak módját, hogyan működik, és hogy közös stratégiára van szükség, hogy ellenálljunk a befolyásának.
Európai Baloldali Párt