Mario Draghi, az Európai Központ Bank (EKB) elnöke és Pierre Moscovici, az EU Gazdasági és Pénzügyi biztosa a görög Nikosz Kountisz EP képviselő kérdésére adott válaszából kiderül, hogy az EKB és a nemzeti központi bankok szuperprofitot arattak a görög kötvényekből a gazdasági válság alatt.
Az EKB és a nemzeti központi bankok lényegében karvalyalapként működtek, mintsem pénzügyi hatóságokként, amelyek védenék a pénzpiacok fenntarthatóságát.
Az Egyesült Baloldal / Északi Zöldek (GUE/NGL) EP frakció az Európai Parlament októberi plenáris időszakában felveti ezt a kérdést, hogy megfelelő választ kapjunk és megállapítsuk ennek a botránynak a mértékét.
A történet
2010-től az EKB és a nemzeti központi bankok az Eurózónában (együttesen Eurórendszernek hívják), elkezdték bevezetni az Értékpapír Piacok Programot (SMP), hogy könnyítsék a nyomást a szuverén adósságok kamatján a pénzpiacokon. A program végén, 2012 szeptemberében az EKB egyedül 218 milliárd euró szuverén adósságot birtokolt, Írországból 14,2 milliárdot, Görögországból 33,9 milliárdot, Spanyolországból 44,3 milliárdot, Olaszországból 102 milliárdot és Portugáliából 22,8 milliárdot. Azért mondjuk, hogy „egyedül”, mivel 2010 és 2012 között az Eurózóna nemzeti központi bankjai ismeretlen összegű szuverén adósságot vásároltak az Eurózónából.
Itt az a fontos probléma, hogy mind az EKB, mind a nemzeti központi bankok szuverén adósságot vásároltak olyan áron, amely alacsonyabb volt, mint a kötvényék névleges ára. Tehát például 70 euróért vásároltak olyan görög kötvényt, amely 4 év alatt 100 eurót fizetett volna. Ezért a profit rendkívüli volt, mivel nem csak a kamatból, hanem a vételár és a névleges ár közti különbségekből is hasznuk volt.
2012-ben az akkori görög kormány és a Trojka is úgy döntött, hogy megnyirbálják az összes görög kötvényt, amelyet a magánszektorban tartottak (PSI), amelyet külföldi bankok, többségében franciák és németek tartottak, valamint több magán és állami entitást Görögországban, mint:
– görög bankokat, amelyeket azután újra tőkésítettek a görög hitelekből, amelyeket az EFSF-tő és az ESM-től kaptak,
– a görög nyugdíjalapot, amely ma képtelen elégséges nyugdíjat biztosítani és ennek hatására minden korábbi, megszorításpárti kormányt arra „köteleztek”, hogy nyugdíj-csökkentést és a hozzájárulások emelését vezessék be,
– állami tulajdonú vállalatokat, amelyeket pénzügyi értelemben leértékeltek.
Bár a görög kötvényeket, amelyeket az EKB és a nemzeti központi bankok birtokoltak, kizárták a magánszektori megnyirbálásból (PSI), ezzel csökkentve az adósság megnyirbálásának hatékonyságát.
A 2012-es tárgyalások során az Eurocsoport azt állította, hogy Görögország „jó diák”, és egyfelől a második kiigazító programot is bevezette, amely miatt a görög adósság továbbra is fenntarthatatlan marad a jövőben, másfelől az EKB és a nemzeti központi bankok (a tagállamok között) vissza fogják juttatni ezt a profitot Görögországnak.
Mi a helyzet ma?
A következő táblázat összefoglalja, mennyit keresett az EKB és a nemzeti központi bankok , és hogy mennyit kapott Görögország ezen évek alatt:
A teljes profit (Total Profits) oszlop összeadja a következő két oszlopot (SMP + ANFA), míg a visszafizetés oszlop (Refunds) mutatja, mit kapott vissza Görögország az SMP/ANFA-ból, ahogy Moscovici biztos mondja: a Görög Központi Bankból.
A fenti táblázat alapján világos, hogy az Eurórendszer (az EKB és az Eurót bevezető országok nemzeti központi bankjai) Görögország ellen spekuláltak azzal, hogy olcsó görög kötvényeket vásároltak hónapokkal a hivatalos magánszektori megnyirbálás (PSI) előtt, és ugyanakkor biztosították ezen kötvények kizárását a megnyirbálásból.
Visszakapta Görögország ezt a szuperprofitot?
Sajnálatos módon nehézkes lenne Görögország számára visszaszerezni ezt a profitot.
Először is, a 2015-ös és 2016-os évek profitjai teljesen elvesztek, mint „büntető intézkedések” a 2015-ös görögországi NEM népszavazásra.
Másodszor, az Eurocsoport Ülése (2017 júniusa) középtávú intézkedéseket foganatosított a görög adósságra, amely intézkedéseket az ESM fogja bevezetni, ha és csakis ha, (a) Görögország teljesen végrehajtja a 3. Programot és (b) 2018-ban az IMF/ECB/Bizottság a görög adósságot fenntarthatatlannak határozza meg. Ezen intézkedések egyike a 2014-es SMP profit (1,8 milliárd euró) átutalása és a 2017-es SMP/ANFA profit (3,5 milliárd euró) átutalása az ESM elkülönített számlájára pufferként a görög költségvetés számára.
Összefoglalva
Az SMP/ANFA profitok ügye óriási politikai és gazdasági botrány. Az EU intézmények 2011-től tudták, hogy a görög kötvényeket meglehetősen leírták. Mindazonáltal az EKB és a nemzeti központi bankok nagyon alacsony áron felvásárolták ezeket a görög kötvényeket, és szuperprofitra tettek szert a kamatfizetésekből és a tőkenyereségből. Ezek a szuperprofitok ahelyett, hogy segítették volna a görög gazdaságot és a görög költségvetést, politikai eszközként használták a megszorítások és a neoliberális politika bevezetésére Görögországban.
Mi a következő lépés?
Ezt le kell állítani! Olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek biztosítják, hogy ez soha többé ne történhessen meg. Végül a pénzt vissza kell juttatni Görögországnak. Első lépésként a GUE/NGL módot keres rá, hogy ezt a problémát az Európai Parlament napirendjére tűzze, így a Bizottság válaszolhat a parlamenti képviselőknek. Sürgősen szélesebb vitára van szükség az EKB szerepéről és funkciójáról a válság alatt.
Egyesült Baloldal / Északi Zöldek EP frakció