DONYECK KÉSZÜL AZ OSTROMRA

1. Igor Sztrelkov figyelmeztetése mellett a donyecki felderítés is már korábban értesült a kijevi rezsim által indítandó offenzíváról. ÍGY MA MÁR SENKINEK SINCSENEK KÉTSÉGEI AFELŐL, HOGY AZ ÁLTALÁNOS TÁMADÁSRA A LEGKÖZELEBBI NAPOKBAN SOR FOG KERÜLNI. Méghozzá a jövő héten: a támadás egyik célja a november 2-i választás meghiúsítása. (Ami, ugyanis, közjogi szempontból legalizálná a két népköztársaság egyelőre ideiglenes államhatalmi és államigazgatási szerveit.)

A másik szempont: a rezsimnek valamit föl kell tudni mutatnia még az előtt, hogy az igen keservesnek ígérkező tél megkezdődnék. (Amikor is: 1. alapvető gondok lehetnek majd nem csupán a fűtéssel, de általában véve az ellátással is; 2. bekövetkezhet a régóta jósolt teljes államcsőd – annak minden katasztrofális következményével együtt a már eddig is nagymértékben elszegényedett lakosság számára; 3. a közvéleményre mindinkább demoralizáló hatással van az ország délkeleti részén dúló, elhúzódó háború, az abban elszenvedett véráldozatok és vereségek.)

A nagyarányú katonai előkészületek, óriási csapategységek, haditechnika felvonultatása világossá teszi: A JUNTA MINDENT ERRE AZ OFFENZÍVÁRA TESZ FEL. Aminek gyors sikere Donyeck, vagy legalábbis annak egy részének a bevételét eredményezné, súlyos (ha nem megsemmisítő) csapást mérne a térség forradalmára. Míg a kudarc az immár közel háromnegyed éve tartó KATONAI TERRORHADJÁRAT bukását jelentené, annak minden súlyos következményével a rezsim – mindenekelőtt pedig Porosenko és köre számára, akiket a rendszer szélsőjobboldali ellenzéke mind erőteljesebben presszionál.

Porosenko és köre részben habozik, és netán hajlana bizonyos kompromisszumokra a békés rendezés érdekében. Általános tapasztalat szerint azonban AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK A KATONAI MEGOLDÁST ERŐLTETI. Október elején ismét Kijevben termett Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes asszony, aki – nem függetlenül a küszöbönálló választásoktól – A HÁBORÚ FOLYTATÁSA ÉRDEKÉBEN GYAKOROLT NYOMÁST POROSENKORA. Nuland arra is bizonyosságot igyekezett szerezni a bábelnöknél, hogy Arszenyij Jacenyuk (aki egyrészt az USA kegyeltje, másrészt közismerten „a háborús párt” vezéralakja Kijevben) a választások után is, minden körülmények között miniszterelnök maradhat.

Washington egyben újból megpróbált nyomást gyakorolni Oroszországra is. Ezúttal annak érdekében: Moszkva hasson oda, hogy Donyeck, Luganszk – sőt a Krím (!) – lakossága is vegyen részt az október 26-i ukrán parlamenti választáson.

ÍGY A TÁMADÁS NAGYARÁNYÚ, ELSÖPRŐ EREJŰ LESZ. Annak érdekében is, hogy – miként azt Sztrelkov korábbi honvédelmi miniszter jelezte – gyors siker kicsikarásával megakadályozza, hogy Moszkva (esetleg) válaszlépéseket tudjon hozni.

Tisztában vannak ezzel Donyeckben is. Mint ahogy annak is tudatában vannak, hogy a junta – eddig szokásos harcmodorával szemben – ezúttal kész harcot vívni a város határain belül is. (Eddigi gyáva és aljas harcmodoruk azzal is összefüggött: rettegtek a közelharctól, amelyben leginkább csak vesztesek lehettek. Ezért inkább szétbombázták az elfoglalni kívánt települést.)

Természetesen megpróbálnak valamiféle ürügyet keresni az agresszióhoz. A junta fáradhatatlan hazugsággyára (melynek szellemi termékeiből nem csupán a világ-, benne a magyar, sajtó, de a világ felelős döntéshozói is táplálkoznak, például felröppentette, hogy: 1. újabb orosz csapatok nyomultak ukrán területre (ezt maguk az EBESZ megfigyelői cáfolták); 2. a Szlavjanszk melletti Karacsun hegy közelében olyan tömegsírokra találtak, amelyben a népfelkelők által AUGUSZTUSBAN (!!!) agyonlőtt ukrán hadifoglyokat földelték el. Úgy látszik, még maguk sincsenek tisztában azzal, hogy SZLAVJANSZKOT ÉS KÖRNYÉKÉT A JUNTA CSAPATAI MÉG JÚLIUS 7-ÉN ELFOGLALTÁK (az említett Karacsun hegy pedig már április végén – sajnos, végleg – az akkor éppen Szlavjanszkot ostromló kijevi csapatok kezére került.)

(Liberális sajtó, figyelem! Így tessenek hinni egyetlen hírforrásuknak! Habár miről beszélek: az RTL-II híradója MÉG KÖZEL KÉT HÉTTEL A HADISZERENCSE FORDULTA UTÁN IS ÚGY TUDTA, hogy a donyecki repülőtér a junta kezén van. Honnan tudta így? Onnan, hogy a junta propagandája makacsul ezt hajtogatja. Miáltal a magyar közvélemény ugyanolyan elhülyítetté válik, mint az ukrán.)

A donyecki néphadsereg pénteken ezért a város egyik forgalmas utcáján AZ UTCAI HARC fogásait gyakorolta. Jelentős nagyságú páncélos erőket, illetve tüzérséget vont össze a város határain belül (annak ellenére, hogy a néphadsereg, hadműveleteinek megtervezésekor és kivitelezésekor – ellentétben a juntával – amennyire csak lehet, igyekszik megkímélni a polgári lakosságot. Mely szabályt most, a körülményekre való tekintettel, részben legalábbis, kénytelenek lesznek áthágni). Két irányból számolnak az ellenség páncélos ékeinek benyomulásával a városba: északnyugat, illetve délnyugat felől. (Ahol az ellenség legnagyobb felvonulása is tapasztalható: Peszki, Avgyejevka donyecki elővárosok, illetve Marjinka település felől: ezeken a helyeken már hetek óta hosszú menetoszlopok vonulása figyelhető meg – csókoltatjuk Lavrov nagymester tűz- és fegyverszüneteit.) Mivel az offenzíva egyik közvetlen célja lesz a város északnyugati részén lévő repülőtér visszafoglalása, a néphadsereg jelentős erőket küld a repülőtér védőinek megerősítésére – ennek érdekében még más frontokról is a támadástól fenyegetett fővárosba irányítanak át erőket.

A történtekből még Alekszandr Zaharcsenko miniszterelnök is levonta (kénytelen volt levonni) a következtetést (meglehet, ezzel kegyvesztetté válván a szemkápráztató diplomáciai piruettek értelmi szerzőinek és művelőinek szemében): A BÉKÉS RENDEZÉSRŐL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK – mondta – ELVESZTETTÉK POLITIKAI TARTALMUKAT. Lefordítva köznapi nyelvre: SEMMIFÉLE TÁRGYALÁSOKAT NEM LEHET FOLYTATNI AZ UN. „BÉKÉS RENDEZÉSRŐL” OLYANOKKAL, AKIK NEM TARTJÁK BE A FEGYVERSZÜNETET (és, tegyük hozzá, olyan megátalkodott, becstelen és aljas szószegőkkel, akik még soha, egyetlen vállalásukat, soha egyetlen szavukat, soha a saját maguk által aláírt megállapodásokat még nem tartották be.)

A donyecki hatóságok utóbb cáfolták azokat a híreszteléseket, amelyek szerint evakuálni kívánták volna a külső kerületek lakosságát. (A junta igyekezett távozásra bírni a hadműveletek által alighanem majd érintett kerületek lakosságát. ÚGY, AHOGY AZT AZ AMERIKAI RAND CORPORATION ÁLTAL – még júniusban, az ukrán kormány számára készített – ELŐTERJESZTÉS TARTALMAZZA).

2. Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatban ítélte el kazettás (fürtös) bombák minapi újabb bevetését polgári célpontok ellen. Egyben felszólította a nyugati humanitárius szervezeteket, hogy vizsgálják ki a kirívó háborús bűntetteknek minősülő cselekedeteket (a kazettás és foszforbombák bevetése mellett a feltárt tömegsírok ügyét, a junta vérengzéseit Ogyesszában és Mariupolban, stb.).

A tények makacs dolgok. Még az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) jelentése is kénytelen volt elismerni: A „TŰZSZÜNETET” A LEGTÖBB ESETBEN A KIJEVI REZSIM HADSEREGE SÉRTETTE MEG (15 BIZONYÍTOTT ESETBŐL 13-SZOR). Az ENSZ főtitkárának az emberi jogokért felelős helyettese pedig ugyancsak kénytelen volt elismerni és kijelenteni: „AMENNYIBEN BEBIZONYOSODIK, HOGY A JUNTA FÜRTÖSBOMBÁKAT VETETT BE A POLGÁRI LAKOSSÁG ELLEN (Szelényi Zsuzsanna, figyelem!), AZ, BIZONY, HÁBORÚS BŰNTETT. (Én kívülálló civilként is segítek, súgok: elegendő a junta repülőgépe által június 2-án, illetve július 18-án Luganszkra kilőtt rakétát, annak pusztítását elemezni. De tessék kielemezni a Donyeckre október 1-én és 2-án kilőtt „Uragan” rakéta hatását: 1-én az 57. sz. iskola tanévnyitóján hárman, a közeli főút buszmegállójában pedig további hatan estek áldozatául a rakéta fejében elhelyezett „kazettáknak”. Míg, ugyanezen okokból, másnap életét vesztette a Nemzetközi Vöröskereszt donyecki irodájának svájci állampolgárságú munkatársa. Az iroda egyébként egy lakóházban volt.)

„Amennyiben bebizonyosodik”… Elegendő lenne a tisztelt (vagy nem tisztelt) ENSZ tisztségviselőnek áttanulmányoznia az említett eseményekről készített videófelvételeket. Mely szörnyűségeknek ha csak a töredéke történik MÁS EURÓPAI városokban, az ENSZ-től kezdve az Európai Unióig már régen bosszút esküdtek volna.

3. Az ENSZ-ben éles vita alakult ki a Emberi Jogi Tanács által az ukrajnai emberi jogi helyzetről készített vita kapcsán. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-képviselő (jogos) kifogások egész sorát hozta fel az általa egészében egyoldalúnak és elfogultnak minősített jelentéssel kapcsolatban.

A vita során Csurkin felhívta a figyelmet, egyebek mellett, arra is: október 13-án, amikor egy holland szakértői bizottság pótlólag vizsgálódni próbált a lelőtt maláj utasszállító gép katasztrófájának helyszínén, A KIJEVI REZSIM HADSEREGE, éppen a kérdéses időpontban, FOLYAMATOSAN LŐTTE A HELYSZÍNT. Tegyük hozzá: már sokadszorra. Nyáron például, a bizonyítékok gyűjtése szempontjából kritikus időszakban, a nyugatról érkezett szakértői delegációknak HÁROMSZOR IS VISSZA KELLETT FORDULNIUK DONYECKI BÁZISUKRA, MIVEL A HELYSZÍN HEVES TÜZÉRSÉGI TÁMADÁSA MIATT KÉPTELENEK VOLTAK A HELYSZÍNRE UTAZNI ÉS HOZZÁLÁTNI VIZSGÁLÓDÁSAIKHOZ. És ki tudja: az azóta eltelt három hónap, illetve az ismétlődő tüzérségi tűz miatt hány fontos tárgyi bizonyíték semmisült meg.

Emlékeztetőül: a vizsgálóbizottság valamikor jövő nyárra ígéri a végleges jelentés elkészítését a tragédiáról (holott a Nemzetközi Légügyi Szervezet, az ICAO szabályai szerint az ilyen rendkívüli esetekről szóló jelentéseket LEGKÉSŐBB EGY HÓNAPON BELÜL EL KELL KÉSZÍTENI). Megint csak meg kell kérdeznem, apellálva az olvasók elemi logikájára: VAJON HA csak a legcsekélyebb mértékben is BIZONYÍTHATÓ LENNE OROSZORSZÁG, VAGY „AZ ÁLTALA TÁMOGATOTT SZEPARATISTÁK” VÉTKESSÉGE, VAJON VÁRNÁNAK-E A BIZONYÍTÉKOK FELTÁRÁSÁVAL ILYEN SOKÁIG? Nem tárnák-e a lehető leghamarabb a bizonyítékokat ország-világ elé? (Ahogy kezdetben, már órákkal a szerencsétlenség után, biztosan tudni vélték, hogy az oroszok – vagy a szeparatisták – lőtték le az utasszállítót).

Úgy látszik azonban, ezzel komoly gondok vannak. Jövő nyárig viszont a világközvélemény nagy valószínűséggel elfelejti a történteket. Amellett addig még száz újabb variáció merül föl – ami még inkább alkalmasabb lesz a történtek feledtetésére, a nyomok összezavarására. Mert ha kiderülne az igazság, HÁBORÚS BŰNTETT ELŐRE MEGFONTOLT KITERVELÉSÉÉRT ÉS ELKÖVETÉSÉÉRT nemcsak a junta mehetne a vádlottak padjára teljes létszámban, de az amerikai legfelső vezetés is – a Nobel-békedíjas Obamával, helyetteseivel, az elmeháborodott John McCain szenátorral, illetve mindazokkal együtt, akik ezt a gyalázatos provokációt kitervelték. Mert ne feledjük: maga az ENSZ sorolta a gép 298 utasát a közé AZ IMMÁR KÖZEL NÉGYEZER CIVIL ÁLDOZAT közé, akik áldozatául estek a Nyugat (közöttük a magyar kormány, de még inkább a szociálliberális álellenzék) által egységesen támogatott tömeggyilkos, fasiszta junta HÁBORÚS BŰNTETTEINEK (ugye, kedves Szelényi Zsuzsanna?).

Csikós Sándor

Vélemény, hozzászólás?