Görögország radikálisan ellenzi a trojka privatizációs terveit

Görögország új kormánya „radikálisan ellenzi” az energia és az infrastruktúra privatizációját – közölte Panagiotisz Lazafanisz, Energiaügyi és Környezetvédelmi Miniszter.

Panagiotisz Lazafanisz

Az állami tulajdonú vállalatok kiárusítása az egyik lépés, amelyet Görögországra akarnak kényszeríteni, hogy növeljék a pénzügyi alapokat és csökkentsék az adósságot az eurozóna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőcsomagjáért cserébe.

A miniszter nyilatkozata figyelmeztetőlövés volt Görögország trojka hitelezői felé, csupán órákkal a képviselőikkel való megbeszélés előtt.

„Őszintén, nem értem, hogy egyes eszmei iskolák számára, a privatizáció miért a reform szinonimája,” – mondta Lafazanisz egy athéni konferencián.

„Radikálisan ellenezzük a privatizációt, különösen a stratégiai szektorokban és a gazdaságunk üzleteiben, de legfőképpen az infrastruktúrában és az energiaszektorban.”

Kifejtette, hogy az „energiapiac neoliberális deregulációja, amelyet különösképp az elmúlt években az Európai Bizottság és a trojka erőltetett, meghosszabbította és súlyosbította Görögország pénzügyi válságát és az ország energiaszegénységét.”

Lazafanisz számos alkalommal kifejezte elutasítását a privatizáció iránt, és elvetette az ország áramellátójának, a DEH-nak a kiárusítását.

Az ország változatos energiaforrásokat akar, de nem kíván függeni a nagy külföldi hatalmaktól.

„Görögország túl kicsi ország ahhoz, hogy egy trojka-függő gazdasági protektorátus maradjon…. egy energia-banánköztársaság státuszával,” – mondta.

Az Athén és Berlin között növekvő keserű szóváltások hatására tegnap Németország elutasította, hogy újra megnyissák Görögország második világháborús megszállásának kártérítésének kérdését.

Alexisz Tsiprasz miniszterelnök feltette a háborús újjáépítés kérdését kedden egy parlamenti vitában, ragaszkova hozzá, hogy Görögországot Németország sosem kárpótolta  teljesen.

Martin Jaeger, német pénzügyminiszter azzal vágott vissza, hogy Berlin véleménye szerint az ügyet megoldották azzal, hogy 1960-ban Németország 115 millió német márkát fizetett Görögországnak.

Jaeger szerint a „múltba néző vádaskodás nem segíti annak a munkának a körülményeit, amely kezelné a görögöket.”

Forrás: Morning Star

Vélemény, hozzászólás?