A robotika és a mesterséges intelligencia törvényes és etikai kérdéseket is felvet. Az Európai Parlament képviselői megvitatták a használatuk szabályozását, beleértve egy különálló törvényi álláspontot a robotokra.
Jiri Mastalka, az Egyesült Baloldal/Északi Zöldek (GUE/NGL) képviselője elismerte a robotika mély hatásait a társadalomra, különösképp a munkahelyek biztonságára:
„A Bizottság SPARC programja 2,8 milliárd eurót fog befektetni a robotikába, hogy 240,000 új munkahelyet teremtsenek 2020-ig. Most látunk olyan tanulmányokat, amelyek ennek pont az ellenkezőjét mutatják. Például a Cseh Köztársaságban kb. 140,000 munkahely veszhet el az automatizálás miatt 2025-re.”
„Akármelyik forgatókönyv bizonyul igaznak, egészen biztos, hogy ez az egyetlen-munkahely karrier végét jelenti. Az oktatási rendszerünket ehhez kell igazítani, és ennek megfelelően kell képezni az embereket. Hasonló helyzetben vagyunk, mint az ipari munkások, amikor a munkájukat elfoglalták a gépek. Új válaszokat kell találnunk a társadalmi, etikai és törvényi kérdésekre.”
Joao Pimenta portugál EP képviselő is kifejtette véleményét a robotikáról:
„Az itt prezentált ötletek nem védik meg a nemzeti érdekeket a robotikai szektor fejlesztése terén. Szűk elemzést folytattak a munkahelyekre való hatásáról, konkrétan létbizonytalanság növekedéséről, az elszegényedésről, a munkanélküliségről, a munkaügyi és társadalmi jogok csorbulásáról, figyelmen kívül hagyva a tőke szerepét a növekvő kizsákmányolásban a profit céljaiért.”
„Szintén nincs utalás vagy elítélés a robotika katonai és biztonsági célokra való felhasználásával kapcsolatban. Nem akarunk törvényi harmonizációt ezen a területen, sem ügynökségek megalapítását, amelyek korlátozzák az egyes tagállamok kapacitását, hogy saját maguk számára fejlesszenek az érdekeik szerint.”
Merja Kyllönen finn EP képviselő optimista távlatot vázolt fel a robotika fejlesztése területén és a haszonról, amelyet a társadalom számára szolgáltathatnak:
„A robotikát gyakran vélik fenyegetésnek és annak indokának, miért nincs annyi munkalehetőség sok szektorban. Ellenben a társadalmak képesek alkalmazkodni, ahogy történt ez az utóbbi három ipari forradalom alatt. Új típusú tudásra és képességekre van szükség, valamint változásokra az oktatási rendszerben és a munkáltatási szabályozásban. Ezeket a változásokat jól kell vezetni és menedzselni.”
„Az automatizálás és a robotika nem mindig jelentik a munkahelyek elvesztését. Az én hazámban, Finnországban egy helyi autógyártó 300 új robotot vett a gyárba, amely 1000 új munkahelyet teremtett- Úgy vélem kíváncsisággal és optimizmussal is megközelíthetjük ezt a társadalmi változást, és nem csak disztópikus víziókkal,” – tette hozzá Kyllönen
A finn EP képviselő kifejezte elégedettségét az EU vezetésével, hogy törvénykezési keretet állítanak fel a robotikával kapcsolatban.
„Teljesen támogatom, hogy szükség van egy EU-s törvénykezési keretre, amely segíti a fejlődést és az automatizálás használatát, a mesterséges intelligenciát és a robotikát. Az EU-nak meg kell ragadnia a gyeplőt, különben mások fogják a szabályokat és a globális szabványokat diktálni ezen a területen,” – foglalta össze Kyllönen.
Egyesült Baloldal/Északi Zöldek EP frakció