December 17-én a kubai tv és rádióállomások által közvetített beszédében Raúl Castro államfő közölte, hogy 53 éves szünet után Kuba és az Egyesült Államok helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat.
Raúl Castro szerint, „a megegyezés ellenére „mélyreható különbségek vannak a nemzeti szuverenitás, a demokrácia, és az emberi jogok megítélésében a két ország között”. Hangsúlyozta, hogy „az ellentétek dacára meg kell tanulnunk civilizált módon együtt élni egymással”. Az államfő kijelentette, hogy a kölcsönös tisztelet és az egyenlőség alapján minden kérdésről hajlandók tárgyalni, de szocialista elkötelezettségük nem képezheti vita tárgyát. A kapcsolatok fejlesztésének fő akadálya, a szigetország lakosságát sújtó embargó egyelőre nem szűnik meg.
A két ország közötti megállapodás része volt, hogy a havannai kormány szabadon engedte Alan Gross kémkedés vádjával tizenöt évi börtönre ítélt amerikai vállalkozót és egy másik, meg nem nevezett kémet. Hazatérhetett viszont Kubába a terrorizmus ellen harcoló „ötök” csoportjának még amerikai börtönökben őrzött három tagja, akiknek a Havannába való érkezését, a központi pártlap, a Granma első oldalán köszöntötte.
Kanadában és a Vatikánban hosszabb ideje folytatott titkos tárgyalásokat Raúl Castro és Barak Obama mintegy egyórás közvetlen telefonbeszélgetése zárta le. Az amerikai elnök rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be, hogy „megkezdik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását”. Közölte, hogy törlik a „terrorizmus támogató államok” listájáról Kubát és megkönnyítik amerikai állampolgároknak a szigetországba történő utazásait. Obama elismerte, hogy a brutális és embertelen blokád kudarcot vallott és nem sikerült rendszerváltást elérni Kubában. A szankciók viszont megterhelték az USA és a latin-amerikai országok közötti kapcsolatok bővítését. Barak Obama döntéséhez hozzájárult a Floridában megtelepedett emigráció növekvő megosztottsága és a nagy kubai üzletekre számító érdekcsoportok nyomása is. Az elnök nem zárta ki, hogy belátható időn belül felkeresi a szigetországot.
A tekintélyes mexikóvárosi napilap, a La Jornada szerint, az USA-val kötött megállapodás „a kubai társadalomnak és a szigetország kormányának történelmi győzelme.” A lap hangsúlyozta, hogy Obama elnök nemcsak a legreakciósabb neokonzervatív erőkkel került szembe, de az embargó megszüntetéséhez le kell küzdenie a Kongresszus egyes tagjainak ellenállását is. Dilma Rouseff brazil elnök „rendkívüli napnak” nevezte a bejelentést. Nicolas Maduro venezuelai államfő üdvözölte a kubai „hősök” hazatérését. Kijelentette, hogy ”Obama elnök nagy bátorságról tett tanúságot és a megállapodás elnöksége egyik legfontosabb tettét jelentheti”.
Az USA-val létrejött megállapodás felgyorsíthatja Kuba és az Európai Unió közötti tárgyalásokat is. Az áprilisban megkezdett megbeszélések célja, hogy Brüsszel eltörölje Aznar spanyol miniszterelnök kezdeményezésére 1996-ban elfogadott diszkriminációs „közös álláspontot” és kidolgozzanak egy kölcsönös előnyöket biztosító kétoldalú partnerségi szerződést. Havannában illetve Brüsszelben folytatott egyeztetés várhatóan 2015-ben eredményesen zárul, ami a „28-ak” és Kuba közötti kapcsolatokban új fejezetet nyithat.
K.G.