A Facebook-Cambridge Analytica adatbotrány 2018 egyik legnagyobb politikai fiaskója volt, amikor is kiderült, hogy a Cambridge Analytica több millió ember Facebook profiljának adatait gyűjtötte össze a beleegyezésük nélkül, valamint ezeket politikai reklámcélokra használták fel.
A felhasználók számára némi sokkot okozott az adatkezelés eme felfogása, a Facebook megkapta a megérdemelt tőzsdei zuhanást. Az eset miatt szigorítottak a technikai vállalatok személyes adatkezelési szabályain.
Az eset pikantériája, hogy a Cambridge Analytica személyes adatgyűjtését már 2015 decemberében jelezte Harry Davies, a The Guardian újságírója. A riportja szerint a Cambridge Analytica Ted Cruz amerikai szenátornak dolgozott, aki a több milliónyi Facebook profil jogosulatlanul összegyűjtött adatait használta fel politikai kampányához. A Facebook akkor elutasította a történtek kommentálását.
Az évek során még számos tényfeltáró cikk született az esetről, de 2018. márciusáig nem tört ki a botrány, amikor is Christopher Wylie, a Cambridge Analytica volt munkatársa ki nem tálalt. Ő volt a brit sajtó névtelen forrása, az amerikai New York Times azonban először szkeptikusan fogadta állításait. Bár a Cambridge Analytica nyakig sáros volt, mégis perrel fenyegették a brit újságírókat és a forrást, ha színre mernek lépni.
A botrány 2018. március 17-én robbant ki, amikor három hírszolgáltató egyszerre számolt be a történtekről, ezzel ráirányítva a közvélemény figyelmét az esetre. A politikusok pedig válaszokat követeltek, amelynek csúcspontja volt, hogy Mark Zuckerberg Facebook vezérigazgatónak az Egyesült Államok Kongresszusa előtt kellett tanúskodnia.
Az egész adatgyűjtés egy programmal kezdődött, amelyet Alekszandr Kogan írt This Is Your Digital Life (vagy néhol egybeírva thisisyourdigitallife) címen. A programot a Cambridge Analyitica cég vette át, amelyet integráltak is a Facebook rendszerébe azzal a céllal, hogy előreláthatólag százezres nagyságrendű kérdőívet töltsenek ki, de csak tudományos célokra. Lényegében egy politikai személyiség quiz volt, amelyet eredetileg 300 ezer felhasználó vett igénybe. Az applikáció azonban nem csak azok adatait tudta begyűjteni, akik önként részt vettek a felmérésben, hanem MINDEN FELHASZNÁLÓÉT!
A Cambridge Analytica élt is a lehetőséggel és több millió ember személyes adatait halászta le.
A sajtó szerint 50 millió személy adatairól volt szó, a Cambridge Analytica később 30 milliót ismert be. A valós számot a Facebook szolgáltatta 87 millióval, akik közül 70 millióan amerikaiak voltak.
A Facebook figyelmeztető üzenete szerint az applikáció hozzáférhetett olyan adataikhoz, mint a születési hely, város, oldallájkolások, de valójában még hozzáfértek az idővonalhoz és a személyes üzenetekhez (!) is.
Olyan részletes adatok álltak rendelkezésre, amely alapján a Cambridge Analytica még pszichográfiai elemzéseket is képes volt végezni. A politikai kampányhoz elegendő információ állt rendelkezésre, mivel meg lehetett vizsgálni, kihez, milyen információkat kell eljuttatni, hogy meggyőzhető legyen érdeklődése, kora, lakhelye stb. szerint.
2019 márciusában az amerikai legfőbb ügyészség megállapította, hogy a Facebooknak már hónapokkal az első cikkek megjelenése előtt tudomása volt róla, hogy a Cambridge Analytica „helytelen adathalászatot” folytat.
Mark Zuckerberg hiába kért bocsánatot, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság 5 milliárd dollárra büntette a Facebookot.
A történetnek persze még mindig nincs vége. Az Associated Press közlése szerint a Cambridge Analytica emberei Data Propria néven új céget alapítottak, és most Donald Trump 2020-as újraválasztási kampányában tevékenykednek.