Kiderült, hogy eléggé látványos.
1962. július 9-én az Egyesült Államok 386,000 méter magasan felrobbantotta a Starfish Prime nevű nukleáris fegyvert, amely 1,45 megatonnával robbant fel, amely durván 100-szor erősebb a Hirosimára dobott bombánál.
A „kontrollált” robbanás egyike volt az öt szuborbitális tesztnek, amelyet az Egyesült Államok hajtott végre a hidegháború és a nukleáris fegyverkezési verseny alatt, a nagy magasságú/világűrbeli nukleáris fegyverek hatásait vizsgálva. Mikor felrobbantak, a robbanófejek nem csak hőt és fényt produkáltak, hanem hihetetlen mértékű röntgen- és gammasugárzást. A robbanás hatásait ezer kilométerekkel arrébb is érezni lehetett, és még ma is érződik.
Rövid idő alatt érezhetőek voltak a bomba hatásai Hawaii-tól Új-Zélandig, amikor a repülőgépek elektromos ingadozást érzékeltek, a lámpák kiégtek, és hatalmas sarki fény lepte el az eget. Sokkal nagyobb elektromágneses tér keletkezett a föld felett, mint azt a tudósok előre jelezték, mivel az elektronok gerjesztődtek, és hihetetlen sebességre gyorsultak.
Valahogy így nézett ki:
forrás: IFLScience