Egy brit magántársaság közölte, hogy sikeresen tesztelték egy nukleáris fúziós reaktor prototípusát, amely a napnál is magasabb hőmérsékletet ért el. Remélik, hogy 2030-tól már felhasználható lesz energiatermelésre.
A Tokamak Energy nevű, Oxfordshire-i vállalat harmadik nukleáris fúziós eszköze ST40 néven ismert. Ma a vállalat nyilvánosságra hozta, hogy elérték a 15 millió °C hőmérsékletet a műszeren belül.
„Jelentős lépéseket tettünk a fúziós energia felé, ráadásul egy magánvállalkozás keretein belül azzal a céllal, hogy valami olyat érjünk el, amelynek világszerte óriási haszna lesz,” – közölte Jonathan Carling, a vállalat vezérigazgatója közleményében.
„15 millió fokot értünk el, ez pedig egy újabb jele a Tokamak Energy fejlődésének és a megközelítésünk későbbi igazolásának. Célunk, hogy a fúziós energia kereskedelmi forgalomba kerüljön 2030-ra.”
A vállalat, amely 40 millió dollárt gyűjtött, közölte, hogy a kisméretű megközelítés a kulcspontja a céljaiknak. Az ST40 egy furgon méretével egyenlő, összehasonlítva a nála jóval nagyobb, más fúziós reaktorokkal, amelyek ház vagy futballpálya nagyságúak.
Ezen magas hőmérséklet elérésére a fúziós kompresszió folyamatát használják. Ez az energiát plazmagyűrűkként bocsátja ki, amelyek ütköznek és mágneses tereket képeznek, amelyek ütközve mágneses újrakapcsolódást hoznak létre.
A műszer 15 ezredmásodpercig képes volt fenntartani a hidrogén plazma állapotát.
Két fő kivitelezési formája van a nukleáris fúziós reaktorral, mindkettő célja a mágneses mezők gerjesztése és a túlhevített plazma elszigetelése. A tokamak ezt úgy éri el, hogy fánk alakja van és nagy áramerősséget használ a plazma felkavarásához. A másik dizájn egy sztellarátor, amely csavart fánk alakú, hogy ugyanezen effektust érje el.
A kompaktabb dizájnt használva a Tokamak Energy azt állítja, hogy magasabb plazma-hőmérsékletet értek el, mint a hagyományos tokamakok. A cél a plazma kontrollálása nagy hőmérsékletű szupravezető mágnesekkel, majd beindítani a hasznos energia termelését.
Az első prototípus, az ST25 2013-ban épült. A második 2015-ben. Remélik, hogy az utóbbi eléri a 100 millió °C-t. 2025-ben remélhetőleg sikerül ipari mértékű energiatermelőt kifejleszteni, és 2030-ban pedig energiát szolgáltatni a hálózatra a fúzióból.
Az elmúlt néhány év alatt számos nukleáris fúziós áttörés született különféle csapatok által, akik a hidrogén és hélium plazmát különböző ideig voltak képesek fenntartani. Úgy tűnik még messze vagyunk a hasznos nukleáris fúziós reaktoroktól, de úgy tűnik, sikerült egy lépést tenni a megfelelő irányba.
forrás: IFLScience