Fiúk, lányok, akik arról álmodtatok, hogy egy nap uraljátok a galaxist egy félelmetes tömegpusztító fegyverrel, a NASA ad néhány tanácsot nektek. A trükk, hogy aszteroidákat kell kiaknázni, és felhasználni az anyagait, hogy a Halálcsillag közvetlenül az űrben készüljön el.
A Wired egy videójában Brian Muirhead, a NASA sugárhajtómű laboratóriumának vezető mérnöke illusztrálja, hogy az “Aszteroida Átirányítási Küldetés” kihasználja az aszteroida bányászat lehetőségeit, és bár a küldetés nem pontosan mutatja be, hogyan építs Halálcsillagot, olyat tesz, amit még eddig senki. 2023-ban egy szonda befog egy sziklát, és hold-körüli pályára állítja, ahol egy csoport asztronauta később odalátogat, hogy kibányássza az aszteroida anyagait.
De helyes Muirhead elképzelése az aszteroida felhasználásáról? Akár építhetnénk egy ilyen megastruktúrát a föld köré is 2016-ban? Vegyük gyorsan szemügyre a számításokat.
A Wookieepedia szerint az első Halálcsillag sugara 60 kilométer, amely 904,000 köbkilométer térfogatnak felel meg. Elég nehézkes kitalálni egy ilyen objektum tömegét, mivel nem tudjuk pontosan a belső struktúráját, a felhasznált építőanyagokat, stb.
Hogy leegyszerűsítsük a problémát, képzeljük el, hogy a Halálcsillagot hasonlóan építették, mint egy repülőgép-hordozót, tehát felhasználtuk a USS Rangert, amely sűrűsége 210 kilogramm köbméterenként. E szerint a Halálcsillag tömege 190 trillió tonna.
Nos, egy közepes méretű aszteroida a tökéletes jelölt: Ennek megfelelő a tömege, és gazdag vasban és szénben (az acélgyártáshoz), csakúgy, mint más anyagokban, amelyet fel lehet használni a gyártáshoz. De olcsóbb-e az anyagot kibányászni a Földön, és felküldeni az űrbe, vagy közvetlenül bányásszuk ki az aszteroidáról?
Anyagot küldeni az űrbe 20,000 dollárba kerül kilogrammonként, tehát a Halálcsilalg ebből a szempontból 40,000 milliárdszor milliárd dollárba kerülne. Ez egymilliárdszor drágább, mint a Föld gazdaságainak összessége.
A szikla, amelyet az Aszteroida Átirányító Küldetés befognak, 450,000 kilogrammos, és a küldetés 2,6 milliárd dollárba kerülne. Ez a kinyerés összege, tehát feltételezzük, hogy a bányászat is ezzel egyenlő költségű. Ha az aszteroidát teljesen kiaknázzuk, az anyag 10,400 dollárba kerülne kilogrammonként. Természetesen, lehetetlen 100%-ig felhasználni minden anyagot, így az árak kicsit csorbulhatnak. Bár papíron összehasonlítható.
De ne lengessétek a fénykardjaitokat örömötökben. Számos ismeretlen dolog jöhet közbe az aszteroida kibányászása közben, amely könnyen növelheti az anyagárakat. A Földön 5000-10,000-ből csupán egy érclelőhely kezdi el a kitermelést, és egy aszteroida kibányászásának esélyei is legalább ilyen ijesztőek lehetnek.
Forrás: IFLScience
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.