Az exobolygók utáni kutatás során a tudósok olyan földszerű planéták megtalálásában reménykednek, amelyeken akár élet is lehet. Igazán lélegzetelállító a Nature legújabb tanulmánya, amely szerint egy második otthon is létezhet csupán 4 fényévre, az Alfa Kentauri hármas csillagrendszerben.
Az új világ a Proxima Kentauri vörös törpe körül táncol, amely a legközelebbi csillag a mi napunkhoz. A Proxima B-nek nevezett exobolygót hosszú évek fáradhatatlan munkája után fedezték fel, amely során a csillagja apró mozgását elemezték, amelyet a bolygó gravitációs vonzása okozott. Ezt a csillagingadozást tekintetbe véve megbecsülhető a bolygó tömege és fizikai paraméterei.
11,2 napot kering a csillag körül hihetetlen rövid, 7,7 millió kilométeres pályán. Zárt árapályú, amely azt jelenti, hogy a bolygó egyik arca mindig a csillag felé néz, és a többi része állandó sötétségbe borul. A bolygó, amely 1,3 föld tömegű, valószínűleg 5 milliárd éves a csillagrendszere kora alapján.
Határozottan földszerű, ami azt jelent, hogy sziklás felszíne van, és a hőmérséklete alapján lehetséges, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Ahogy pedig a mi saját kék bolygónkról tudjuk, ahol víz van, ott élet is lehet. Ez azt jelenti, hogy a Proxima B valószínűleg a legközelebbi otthona az életnek a saját naprendszerünkön kívül.
Ezek után a távoli űrt fürkészve tudhatjuk, hogy van egy második Föld, amely rögtön a kozmikus udvarunk szomszédjában fekszik. Bár még túl korai azt állítani, hogy ez a világ „Földszerű”, mivel az atmoszféra és a víz jelenlétét még ki kell mutatni, nem ésszerűtlen annak esélye, hogy mindkettő jelen van.
„Sok exoplanétát találtak és sokat fognak is még, de a kutatás a legközelebbi potenciális Föld-analóg után és annak sikere életre szóló tapasztalat mindannyiunk számára,” – mondta Dr. Guillem Anglada-Escudé első szerző, a londoni Queen Mary Egyetem kutatója közleményében.
„Sok ember erőfeszítése érlelődött ki ebben a felfedezésben. Az eredmény tisztelgés előttük is.”
A Proxima Kentauri egy kis vörös törpe, amely 88%-kal kisebb tömegű, mint a Napunk, és 99,85%-kal kevésbé fényes. Ha a Proxima B Föld-Nap távolságra van a vörös törpétől, akkor hideg és holt világ lenne – de a kettő valójában a Föld-Nap távolság 5%-ára van egymástól.
Ez azt jelenti, hogy viszonylag meleg, és a csoport kiszámolta, hogy az egyensúlyi hőmérséklete – a felszíni hőmérséklete atmoszferikus üvegház hatás beszámítása nélkül – mínusz 40°C. Bár ez jóval a víz fagyáspontja alatt van, a csapat megjegyzi, hogy a Föld egyensúlyi hőmérséklete is hasonló, kb. mínusz 20 °C.
Fontos megjegyezni, hogy a Földnek van légköre, tehát az átlag globális hőmérséklet e fölött van, és folyékony víz van a bolygónk felszínén. Ugyanez igaz lehet a Proxima B-re is? A hozzáadott modellezés szerint a Proxima B hőmérsékletei 30°C-osak is lehetnek a napos oldalon és mínusz 30°C-osak az éjszaki oldalon.
A bolygó 100-szor több nagy energiájú sugárzást kap, mint a Föld manapság, különösképp Röntgen-sugarak formájában. Ez talán eltüntethet egy vékony légkört, vagy megakadályozhatja, hogy élet fejlődjön ki a felszínén. Bár régóta gondolják, hogy ez korlátozza az életet a vörös törpék körüli planétákon, ebben az esetben nem szükségszerűen van így.
„Sokkal érdekesebb a bolygó története,” – mondta Ansgar Reiners, a Göttingeni Asztrofizikai Intézet professzora egy sajtókonferencián.
Ha a bolygó mindig ilyen közel volt a csillaghoz és a csillagnak korai heves időszaka volt, amikor hatalmas mennyiségű nagy energiájú sugárzást bocsátott ki, akkor talán sosem alakulhatott volna ki légkör. Viszont, ha a bolygó messze volt ettől a ponttól, vagy a csillagnak nem volt ilyen energetikai múltja, akkor bizonyára létrejöhetett légkör, amely a nagy energiájú sugárzás ellenére is létezhet ma is.
A víz jelenlétének lehetősége megint a Proxima B rejtélyes múltján múlik.
„A kezdeti feltételektől függ. A bolygó vagy szárazon formálódott, vagy messze alakult ki és sok vizet vitt magával a jégvonala alatt,” – tette hozzá Anglada-Escudé. „Talán szárazon indult és üstökösök időnként lezáporoztak és vizet hoztak magukkal. Vannak életképes modellek, amelyek egy Földszerű bolygóhoz vezethettek mára.”
Nem rég jelentettek be egy projektet egy csillagközi úrhajó megalkotására az Alfa Kentauri rendszerbe. Ezt Stephen Hawking is támogatta, Breakthrough Starshot-nak keresztelték, és bizonyára nagy lökést kap a hírek miatt, melyek szerint egy erősen esélyes második Föld is megbújhat abban a naprendszerben.
forrás: IFLScience