A politikusok / polgármesterek egymásra licitálva ajánlanak fel őrült nagy összegeket a Notre-Dame újraépítésére.
Immár Székesfehérvár, Veszprém, Szeged és Szijjártó is csatlakozott, de a sornak feltehetőleg még nincs vége. Felajánlott eurók tíz- és százezreiről beszélünk.
Csak összehasonlításképpen: a magyar állam tavaly a botrány ellenére is képtelen volt előteremteni 10 millió forintot egy izomsorvadásos kislány gyógyszeres kezelésére.
A Notre-Dame-nak több arca van, több szimbólumot testesít meg, több jelentéssel rendelkezik. Nem véletlen, hogy a közösségi médiában a keresztény hívőket, a más vallásúakat, az ateistákat, a viccelődőket, a kárörvendőket, az európai kultúráért aggódókat még a felsorolt csoportokon belül is megosztja ez az eset.
Az épület egyrészt vitathatatlanul óriási kulturális és művészeti érték, amelyet Európának meg kell őriznie, és rendkívül sajnálatos a pusztulását okozó tűzvész. Ugyanakkor azt sem felejthetjük el, hogy ez egy keresztény templom, ahol embereket agymosnak, illetve turistalátványosság, amelyet évente 13 millió ember keres fel, nem kevés hasznot hozva a párizsi vállalkozásoknak. Azon muszlimok pedig, akiknek mecsetjeit nyugat-európai bombák törölték el a föld színéről, egész másféle szimbólumként tekintenek az épületre és nem véletlenül kárörvendenek, miközben más muszlimok éppen szolidárisak.
Közben a szokásos sikké válik a tragédia, amelyen keresztül most megint mindenki érzelmes facebook posztokban fitogtathatja a kultúra iránti érzékenységét.
Úgy gondoljuk, hogy a Notre-Dame újjáépítése bár rendkívül fontos, sosem lesz fontosabb, mint az izomsorvadásos Noémi gyógykezelése. Demagógia, de igaz.
Úgy gondoljuk, hogy bár a Notre-Dame újjáépítése rendkívül fontos, de azt ne a magyar szegény adófizetők hozzájárulásaiból fedezzék. Építse újra a turistákból gyarapodó francia állam és magánszektor, az esztétikáját naponta élvező párizsi lakosság, a vallásos funkciókat az épületben gyakorló egyház. Aki fontosnak érzi, adakozzon a saját vagyonából, de ne Szijjártó Péter adakozzon a mi pénzünkből!
Franciaország nem szegény harmadik világbeli ország, a Notre-Dame leégése pedig nem emberi életek ezreit kioltó és veszélyeztető természeti katasztrófa. Ilyen tragédiák esetén a magyar állam rendre csendben marad. A Notre-Dame esete is jól példázza, hogy a magyar állam számára a kereszténység jobboldali politikai terjesztése és kihasználása az elsődleges prioritás, nem az emberiség érdekei.