A gazdag országokat ma erős kritikával illették az azerbajdzsáni Cop29 konferencián, amiért többet akarnak költeni háborúkra és fegyverekre, mint a klímaváltozás megelőzésére.
„A globális katonai kiadások évi 2,5 billió dollárt tesznek ki” – mondta Juan Carlos Monterrey Gomez, Panama klímaügyi megbízottja az ENSZ által támogatott, döcögő éves tárgyalásokon.
„Egyesek szerint 2,5 billió dollár arra, hogy egymást gyilkoljuk, nem elég, de 1 billió dollár az életmentésre már túlzás.”
„Az önpusztításunk a legnevetségesebb dolog. Legalább a dinoszauruszoknak volt egy aszteroidájuk. Nekünk mi a mentségünk?”
A palesztin Környezeti Minőségügyi Hatóság elnöknője arra figyelmeztetett, hogy Izrael „ökocídiumot” követ el, miután több mint egy éve bombázza Gázát.
„A környezetvédelem valójában nem egy másodlagos kérdés vagy kiegészítő opció, hanem alapvető jog, amely mindannyiunkat emberként érint” – mondta.
Svitlana Grynchuk ukrán környezetvédelmi miniszter az orosz katonai akciók által okozott erdőtüzek káros hatásaira hívta fel a figyelmet hazájában. „A természet nem ismer határokat” – jegyezte meg.
Eközben Rio de Janeiróban, Brazíliában a G20-csúcs keddi zárása után Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a világ legnagyobb gazdaságainak vezetőihez szólt: „A Cop29 sikere nagyrészt az önök kezében van.”
Hozzátette: „Az a pénzügyi cél, különböző rétegeiben, meg kell, hogy feleljen a fejlődő országok szükségleteinek, kezdve a jelentős mértékű koncessziós állami források növelésével.”
Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke arra kérte a fejlett országokat, hogy fontolják meg 2050-es kibocsátási céljaik előrehozását 2040-re vagy 2045-re.
„A G20 felelős az üvegházhatású gázkibocsátás 80 százalékáért” – mondta. „Még ha nem is egy tempóban haladunk, mindannyian tehetünk egy lépést előre.”
Eközben egy új tudományos tanulmány kimutatta, hogy a klímaváltozás az Atlanti-óceán hurrikánjait az elmúlt hat évben körülbelül 29 km/órával erősebbé tette.
A legtöbb vihar — 40 közülük — esetében a melegebb óceánok miatti extra szélsebesség egy teljes hurrikánkategóriával erősebbé tette őket, a ma közzétett Environmental Research: Climate folyóirat tanulmánya szerint.
Az 5-ös kategóriájú viharok több mint 400-szor nagyobb kárt okoznak, mint az 1-es kategóriájúak, több mint 140-szer annyit, mint a 3-as kategóriájúak, és több mint ötször annyit, mint a 4-es kategóriájú viharok – áll az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) adataiban.
Három vihar, köztük az e havi Rafael esetében a klímaváltozás tényezője olyan mértékben növelte az erejüket, hogy két kategóriával ugrottak feljebb.
„Nem a viharok számáról van szó, hanem arról, hogy a legerősebbek egyre nagyobb erejűek” – mondták a szerzők.
„Tudjuk, hogy ezeknek a viharoknak az intenzitása általában sokkal katasztrofálisabb károkat okoz” – mondta Daniel Gifford, a Climate Central vezető kutatója, amely a globális felmelegedés hatásait vizsgálja. „A károk az intenzitással arányosan nőnek.”
A hatás különösen észrevehető volt az erősebb viharoknál, beleértve azokat, amelyek elérték az 5-ös kategóriát, amely a Saffir-Simpson-féle viharkategória-skála teteje.
A tanulmány 2019 és 2023 közötti időszakot vizsgált, de a szerzők gyorsan hozzáadták az idei névvel ellátott viharokat is, amelyek mindegyike a klímaváltozás miatt erősebbé vált.
„Idén két 5-ös kategóriájú viharunk volt” – mondta Gifford. „Elemzésünk szerint ember okozta klímaváltozás nélkül nem lett volna egyetlen 5-ös kategóriájú viharunk sem.”
forrás: Morning Star