ENSZ

Hogy állítsuk helyre az ökoszisztémákat? (könyvajánló)

Nature’s Echo (Penguin kiadó)

Ebben a rendkívül olvasmányos könyvben Thomas Crowther szerző, a globális ökológia professzora és az ENSZ Ökoszisztéma-helyreállítási Évtizedének alapító elnöke tudományos alapokon nyugvó érveket sorakoztat fel az optimizmus mellett, valamint amellett, hogy miként segíthetünk a természetnek visszanyerni egyensúlyát.

Crowther szerint a tudomány, a helyreállítás és a társadalmi változás összeillik egymással. Amikor észlelünk egy jelzést, cselekednünk kell, különben együtt kell élnünk a következményekkel, azaz például a hőhullámokkal.

Pozitív történeteket tár elénk a világ minden tájáról, ahol közösségek sikeres ökológiai és gazdasági alkalmazkodást valósítottak meg – olyan cselekvéseket, amelyekből az emberiség és a természet egyaránt profitálhat.

Ne csak fákat duggassunk a földbe. Hallgassuk meg a természetet, válaszoljunk rá, tanuljunk meg együtt élni vele, teremtsük meg a klímaváltozás utáni helyreállás feltételeit – a megújuló energia, a kevesebb fosszilis tüzelőanyag, a regeneratív mezőgazdaság mind a pozitív, rendszerszintű változás útjai. Nincs szükség pánikra.

Crowther elmagyarázza a visszacsatolási hurkok jelentését, azt, hogy egy folyamat miként erősítheti a növekedés és a lendület tényezőit. Pozitív példákat is ad a változás tovagyűrűző hatásaira, mint például 1995-ben, amikor a farkasok visszatelepítése az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkba csökkentette a jávorszarvasok állományát, ami a fák helyreállásához vezetett, ez pedig csökkentette a folyópartok erózióját, növelte a hódpopulációt és javította a halak számára elérhető vízminőséget. Ez az egyetlen intézkedés egy egész ökoszisztémát vezetett vissza a természetes egyensúlyához.

Az ökoszisztémák helyreállítása jelentős szerepet játszhat és fog is játszani a klímaváltozás kezelésében. Crowther amellett érvel, hogy proaktívnak kell lennünk abban, hogy a figyelmet olyan cselekvések felé irányítsuk, amelyek lendületet teremthetnek – például hogy az emberek elégedettséget érezzenek a napelemek és hőszivattyúk telepítésével járó pénzügyi megtakarítások miatt; a vegetáriánus étrenddel járó egészségügyi előnyök miatt; a gyaloglásból nyert testmozgás miatt, amikor munkába vagy a boltba megyünk autóvezetés helyett.

A pozitív tapasztalatok arra ösztönöznek bennünket, hogy továbbra is elköteleződjünk egy regeneratív jövő mellett. Az egyéni cselekvések hozzájárulhatnak egy jobb világhoz, ahol az emberek és a biodiverzitás együtt virágoznak.

A könyv kilenc fejezete lenyűgöző olvasmány, olyan témákat tárgyalva, mint „Máglya a lábunk alatt – a kapitalizmus újragondolása”; „A történet, amelyet magunknak mesélünk – a pozitív változás alapja”; „A természet szökőkútja – saját jövőnk felismerése”. Mindannyian egy úton vagyunk, és befolyásolhatjuk, hogy hová visz bennünket a következő lépés.

Crowther könyvében nem szépíti el a kihívásokat, de ez a lenyűgöző olvasmány valódi reményérzést és optimizmust hagy bennünk. A természet gyógyulni akar, mi pedig szerves részét képezzük ennek a rendkívül összefüggő természeti világnak. Azt írja: „Nem passzív tanúi vagyunk a bolygó összeomlásának, hanem aktív és felhatalmazott résztvevői a Föld történetének legnagyobb regeneratív lehetőségének.”

Az optimizmusnak, ha bizonyított lehetőségeken alapul, megvan a maga helye. Olvasd el ezt a könyvet. Válaszolj. Menj ki. Tedd meg. A tettek hangosabban beszélnek a szavaknál.

Erőteljes üzenet.

Milei az ENSZ-ben: Argentína az ígéret földje a tőke és az AI számára

A szélsőjobboldali argentin elnök, Javier Milei szeptember 23-án szólalt fel az Egyesült Nemzetek Szervezetének 81. ülésszakán, beszéde heves reakciókat váltott ki. A dél-amerikai államfő emellett számos magas szintű találkozón is részt vett.

New York-i útjának egyik leggyakrabban idézett mondata ez volt: „Argentína az új ígéret földje.”

Nem ez az első alkalom, hogy Milei a zsidó-keresztény hagyomány vallási fogalmait és eszméit használja politikai álláspontjának magyarázatára, de most először tette egyenlővé hazáját – gazdasági és politikai értelemben – Ábrahám és leszármazottai földjével.

Ez még beszédesebb, ha figyelembe vesszük Milei rendkívül szoros kapcsolatát Izraellel, valamint a nyugat-ázsiai háborús és népirtó politikáinak heves védelmét, továbbá a zsidó vallás iránt tanúsított csodálatát.

Milei ezt az ENSZ Közgyűlésén mondott beszédében is nyomatékosan hangsúlyozta: „Geopolitikai döntést is hoztunk: egyértelműen a Nyugat mellé álltunk… Elítéljük az iráni rezsim Izrael Állam elleni támadásait.”

Ez pedig vitathatatlan tény. Hivatalba lépése óta Milei nemcsak a Trump-kormányzat által erőteljesen képviselt geopolitikai érdekek mellé sorakozott fel, hanem a régióban Izrael egyik leghűségesebb szövetségesévé is vált.

Ez meglehetősen figyelemreméltó, tekintettel arra, hogy Noboa elnök Ecuadorban, De la Espriella Kolumbiában és mások szintén egyfajta rendíthetetlen szövetséget fejeztek ki Tel-Avivval.

Éppen ezért Milei nem korlátozta magát a diplomáciai retorikára, hanem megmozgatta a hatalom fogaskerekeit, hogy Irán fő katonai erejét (amely jelenleg konfliktusban áll Izraellel és az Egyesült Államokkal) terrorszervezetnek nyilvánítsa.

„Az iráni Forradalmi Gárdát terrorszervezetnek nyilvánítjuk, ahogy továbbra is igazságot keresünk az 1992-ben és 1994-ben argentin földön elszenvedett két támadásért” – mondta Milei az ENSZ-ben, utalva az Argentínában az izraeli nagykövetség és az Argentin Izraelita Közösségi Szövetség (AMIA) elleni két támadásra. Az argentin igazságszolgáltatás – Izrael és az Egyesült Államok tanácsaira – a Hezbollahot és iráni állampolgárokat azonosította elkövetőkként.

Szabadpiaci kapitalizmus és mesterséges intelligencia

Egy másik téma, amelyet Milei fellépése során érintett, a szabadpiaci kapitalizmus heves védelme volt, amelyben az állam minimális szerepet játszik: „Nem akarunk újra veszíteni; ezért öleljük magunkhoz a szabadpiaci kapitalizmust.”

Ezzel kapcsolatban Milei ismét kiemelte kormányának erős támogatását a mesterséges intelligencia vállalatai és az azok mögött álló mágnások iránt. Nem szabad elfelejteni, hogy az argentin kormány munkamegállapodást és információmegosztási megállapodást írt alá a Palantirral, amelynek társalapítója, Peter Thiel ingatlant vásárolt argentin földön.

Ez nyilvánvalóan része Milei neoliberális programjának, amelynek célja nagy külföldi tőkések befektetéseinek vonzása, akik közül jelenleg a technológiai vállalatok tulajdonosai (akiket olyannyira érdekelnek az olyan erőforrások, mint a lítium, a réz és mások, amelyekben Dél-Amerika bővelkedik) emelkednek ki.

Azonban e vállalatok korábbi alkalmazottainak közelmúltbeli nyilatkozatai arról, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése milyen veszélyt jelent az emberiségre, némi nyugtalanságot keltettek világszerte. De Milei szerint éppen most kell előre lépni: „Az óvatosság nem jelent félelmet, sőt, a félelem semmilyen körülmények között nem vezethet automatikusan engedelmességhez… ahol sokan fenyegetést látnak, mi határvonalat látunk.”

Az ENSZ kritikája

Milei beszédének valószínűleg az egyik legfontosabb eleme az ENSZ és annak jelenlegi geopolitikában játszott szerepének éles kritikája volt: „Ma sajnos itt az ideje elismerni, hogy ez a szent szerződés valójában megszegődött.”

De Milei nem elégedett meg csupán a hiányosságok megállapításával, hanem (nagyon Trump szellemében) azt állította, hogy az ENSZ bizonyos emberek vagyonhalmozási helyszínévé vált: „Hasznavehetetlen szervezetté vált, amely csak arra szolgál, hogy tápláljon egy végzetesen arrogáns parazitákból álló kasztot, akik jószándékú bürokratáknak álcázzák magukat.”

Ezért azt állította, hogy a határozatok végül semmilyen valódi hatással nincsenek a politikára. Példaként a Malvin-szigeteket hozta fel, amely Nagy-Britanniával vitatott terület: „Mi haszna egy határozatnak, ha évtizedeken át a másik fél ellentétesen cselekedhet, és az a határozat sértetlen marad a levéltárakban, de tehetetlen a valósággal szemben?”

Milei beszédének kritikája

Milei kijelentéseit, bár támogatói megtapsolták, széles körű kritika érte Argentínában. A kritikák nagy része arra összpontosított, hogy Milei most látszólag szilárdan védelmezi Argentína jogát a Malvin-szigetek ellenőrzésére, míg korábban óvatos volt, sőt vonakodott hazafias álláspontot elfoglalni Nagy-Britanniával szemben – amit az argentin bal- és jobboldal egyaránt megtett. „Meglepődtünk, hogy Milei most emlékszik arra, amikor az önrendelkezésről beszélt” – mondta Axel Kicillof, Buenos Aires tartomány kormányzója.

Hasonlóképpen a kritikusok rámutattak Milei retorikájának látszólagos ellentmondására az önrendelkezési jog dicsőítése és Washington és Tel-Aviv érdekeivel való összehangolódása között: „Milei álláspontja nem lep meg. Az igazság az, hogy ez a szolgalelkűség vonala – és ezt nagyon világosan mondom – Trumpra és Netanyahura irányul. Még a terminológia is összhangban van azzal, amit Trump javasolt, és a mesterséges intelligencia liberalizációjával kapcsolatos elképzeléseivel, valamint azzal a nézetével, hogy Argentína természeti erőforrásai bárki számára elérhetőek, aki el akarja vinni őket” – mondta Kicillof.

Milei gazdasági retorikájával kapcsolatban a Patria Grande vezetője, Juan Grabois azt mondta: „Amellett, hogy egy tudatlan idióta, amellett, hogy egy lobotómizált papagáj, aki Trumpot utánozza, amellett, hogy Gramscit plagizálja anélkül, hogy tudná, ő egy »mocskos kommunista«, amit Milei mond, az lényegében az, hogy alapvetően átadjuk a területünket, a kritikus ásványi anyagokat, az energiát és a nemzeti szuverenitást a technokráciának.”

forrás: BreakThrough News

A BRICS-országok az Egyesült Államok Kuba elleni blokádjának megszüntetését követelik, és elítélik az izraeli és amerikai jogsértéseket Iránban

A megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő csoport ismételten felszólított az ENSZ és a globális pénzügyi intézmények reformjára annak érdekében, hogy azok reprezentatívabbak, demokratikusabbak és hatékonyabbak legyenek.

A BRICS 18. csúcstalálkozója szeptember 13-án, vasárnap ért véget Újdelhiben. A résztvevők egyhangúlag elfogadták az Újdelhi Nyilatkozatot, amely elítéli a Nyugat-Ázsiában zajló háborúkat, és ismételten felszólít egy demokratikusabb és multilaterálisabb világrend kialakítására.

Idén van a csoport megalakulásának 20. évfordulója. A BRICS alapvető célja a globális kormányzás demokratizálása, valamint a globális Dél országai közötti multilateralizmus és együttműködés előmozdítása.

Az idei csúcstalálkozót a „Ellenálló képesség, innováció, együttműködés és fenntarthatóság építése” mottó jegyében rendezték meg.

A Narendra Modi indiai miniszterelnök által vendégül látott csúcstalálkozón részt vett többek között Hszi Csin-ping kínai elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Maszúd Pezeskján iráni elnök, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök és Prabowo Subianto indonéz elnök.

Számos nemzetközi szervezet vezetője, köztük António Guterres, az ENSZ főtitkára is részt vett a csúcstalálkozón.

Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is arra törekszik, hogy a térség felett teljes ellenőrzést gyakoroljon, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva az országok függetlenségét és a nemzetközi jogot, a BRICS közös nyilatkozata hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani „Latin-Amerika és a Karib-térség békeövezetként fennálló jellegét, amely a kölcsönös tiszteleten, a viták békés rendezésén és a be nem avatkozáson alapul”.

A nyilatkozat különösen „mély aggodalmának adott hangot a Kubával kapcsolatos helyzet miatt, tekintettel az országgal szembeni egyoldalú [amerikai] blokádintézkedések szigorítására, azoknak a kubai gazdaságra és energiaellátásra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira, valamint a kubai lakosságot érintő aggasztó humanitárius következményekre”, és követelte valamennyi ilyen politikai és gazdasági intézkedés azonnali megszüntetését, az ENSZ Közgyűlésének határozataival összhangban.

A BRICS 11 tagja (Brazília, Oroszország, India, Irán, Indonézia, Kína, Etiópia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Dél-Afrika, miközben Szaúd-Arábia hivatalosan még nem csatlakozott) a világgazdaság több mint 30%-át és a világ teljes népességének csaknem felét képviseli.

Izraelnek és az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot

Bár a közös nyilatkozat nem nevezte meg kifejezetten az Egyesült Államokat, és Izraelt is csak egyszer említette, komoly aggodalmának adott hangot az Iránban, Palesztinában és Libanonban zajló háborúk miatt, és azt követelte, hogy az agresszorok tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, valamint valamennyi fennálló konfliktust multilaterális fórumokon és diplomáciai úton rendezzenek.

A nyilatkozat komoly aggodalmát fejezte ki az iráni „polgári infrastruktúra, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) teljes körű biztosítéki rendszere alatt álló békés nukleáris létesítmények ellen intézett szándékos támadások” miatt is, és ezeket a nemzetközi jog megsértésének minősítette.

A 2025 júniusában, majd az idei február óta végrehajtott közös amerikai–izraeli agresszió több iráni polgári infrastruktúrát vett célba, politikai személyiségeket gyilkolt meg, valamint polgári nukleáris létesítményeket bombázott, teljes mértékben megsértve a hatályos jogszabályokat és normákat, és súlyos emberi pusztítás veszélyét idézve elő.

A közös nyilatkozat azt is hangsúlyozta, hogy a „globális kereskedelem, az ellátási láncok és az energia” zavartalan áramlását a nemzetközi jognak megfelelően kell biztosítani.

Irán és az Egyesült Arab Emírségek is a BRICS teljes jogú tagjai; utóbbi országban amerikai katonai támaszpontok működnek, amelyeket Irán elleni támadásokhoz használnak. Az Egyesült Arab Emírségek elítélte az iráni megtorló támadásokat az országban található amerikai támaszpontok ellen, és nemrég bejelentette az Iránnal fennálló valamennyi kereskedelmi és gazdasági kapcsolat felfüggesztését.

Az Egyesült Arab Emírségeket az újdelhi csúcstalálkozón képviselő Abu-Dhabi koronahercege, Sejk Khalid bin Mohamed bin Zayed Al Nahyan rövid beszélgetést folytatott Pezeskjánnal a csúcstalálkozó keretein kívül.

A BRICS-országok bírálták a tavaly októberben kihirdetett gázai tűzszünet izraeli erők általi folyamatos megsértését is. Követelték a „palesztinok Gázából történő kényszerű kitelepítésére” irányuló terv leállítását, és felszólították Izraelt, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben a palesztinok emberi jogait.

Megismételték támogatásukat a kétállami megoldás iránt, az 1967-es határok alapján, valamint amellett, hogy Palesztina teljes jogú tagságot kapjon az ENSZ-ben.

A BRICS-országok elítélték azt is, hogy Izrael továbbra is megsérti a Libanonnal kötött tűzszünetet, valamint Libanon szuverenitását és területi integritását, és követelték valamennyi izraeli erő kivonását a megszállt libanoni területekről.

Az egyoldalúság és a multilaterális intézmények aláásására irányuló kísérletek ellen

A BRICS-országok ismételten megerősítették közös elkötelezettségüket a „globális kormányzás megreformálása és javítása” mellett, beleértve az ENSZ-t, valamint a globális pénzügyi és kereskedelmi intézményeket is. Céljuk egy igazságosabb és méltányosabb, reprezentatívabb és elszámoltathatóbb nemzetközi és „multilaterális rendszer” előmozdítása, „a széles körű konzultáció, a közös hozzájárulás és a megosztott előnyök szellemében”.

A BRICS elítélte azokat a kísérleteket is, amelyek „egyoldalúan aláássák a globális multilaterális intézmények munkáját és akadályozzák az azokhoz tartozó mandátumok végrehajtását”. Ez feltehetően utalás az Egyesült Államok ENSZ és Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elleni közelmúltbeli támadásaira.

Az Egyesült Államok Irán „gazdasági elszigetelésére” irányuló törekvéseinek, valamint azokkal az országokkal szembeni másodlagos szankciókkal való fenyegetéseinek összefüggésében, amelyek nem tesznek eleget amerikai intézkedéseknek, továbbá a Kubával és számos más országgal szemben alkalmazott szankciók kapcsán a BRICS közös nyilatkozata elítélte az „egyoldalú kényszerítő intézkedések” valamennyi formájának ismételt alkalmazását, és kijelentette, hogy ezek ellentétesek a nemzetközi joggal.

A nyilatkozat szerint az ilyen intézkedéseknek „messzemenő negatív következményeik vannak az emberi jogokra, beleértve a fejlődéshez, az egészséghez és az élelmezésbiztonsághoz való jogot”, miközben aránytalanul sújtják a társadalom szegény és kiszolgáltatott rétegeit.

Több vezető, köztük Hszi Csin-ping kínai elnök is nagyobb egységre és együttműködésre szólított fel a BRICS-tagállamok és a globális Dél országai között, hogy ez megnyissa az utat a nemzetközi rend demokratizálása és a kölcsönös gazdasági fejlődés fokozása előtt.

Hszi a globális Délt a világ multipolaritásának legfontosabb hajtóerejének nevezte, és arra szólította fel ezeket az országokat, hogy közösen védelmezzék a nemzetközi politikában a jogállamiságot.

A BRICS közös nyilatkozata emellett nagyobb közös erőfeszítést sürgetett az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak 2030-ig történő megvalósítása érdekében, és a szegénység globális felszámolását egyik központi célkitűzéseként nevezte meg.

forrás: BreakThrough News

Az Egyesült Államok nemmel szavazott az Afrikát valódi méretében bemutató ENSZ térképre

Az ENSZ Közgyűlése támogatott egy afrikai vezetésű kezdeményezést, amely a világ kontinenseinek, különösen Afrikának pontosabb ábrázolására szólít fel az oktatásban, a közkommunikációban és más területeken használt térképeken.

Szeptember 4-én a Közgyűlés elfogadta a „Korrigáljuk a térképet: A globális kartográfiai ábrázolás újraegyensúlyozása és a világ régióinak, különösen Afrika méltányos ábrázolásának előmozdítása” című határozatot. A határozatot Togo terjesztette be az Afrikai Csoport nevében, és elsöprő, 164 igen szavazattal, egy nem ellenében fogadták el, hat ország – Észtország, Grúzia, Litvánia, Moldova, Szerbia és Ukrajna – tartózkodott. Az Egyesült Államok volt az egyetlen ország, amely nemmel szavazott. A szavazást megelőzően Jaryna Ferencevics, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa melletti amerikai helyettes képviselő ideológiai projektként utasította el a kezdeményezést, amely szerinte nem jelentős prioritás az Egyesült Nemzetek számára.

A szavazás fontos pillanatot jelent egy olyan kampányban, amely amellett érvel, hogy a térképek, amelyeken keresztül generációk tanulták a világot, nem mindig nyújtottak pontos képet a kontinensek relatív méretéről.

A határozatot bemutatva Robert Dussey, Togo külügyminisztere amellett érvelt, hogy a kérdés nem csupán egyik térkép másikkal való helyettesítéséről szól. Arról szól, hogy megvizsgáljuk, hogyan tanították meg az emberiséget a világ látására.

„A térképek alakítják a világról alkotott felfogásunkat” – mondta Dussey a Közgyűlésnek. „Ezek irányítják az oktatást, táplálják a képzeletet és befolyásolják a kollektív észlelést.”

A kezdeményezés mögött álló afrikai államok számára a kérdés ezért nem csupán technikai volt. Az, ahogyan a világot ábrázolják, befolyásolja, hogy az emberek hogyan értik a különböző régiók és népek relatív fontosságát, méretét és helyét – érvelt.

Mit kér a határozat?

Amellett, hogy a tagállamokat és nemzetközi szervezeteket pontosabb kartográfiai ábrázolások alkalmazására ösztönzi, kijelentette, hogy a cél szigorúan kartográfiai, tudományos és oktatási jellegű. „Amit itt teszünk, az a világ régiói relatív méretének pontosabb ábrázolását szolgálja. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy amiről tárgyalunk, az alapvetően tudományos kérdés.”

Hangsúlyozta, hogy a szöveg felkéri az ENSZ szervezeteit, regionális szervezeteket, akadémiai köröket, agytrösztöket és technológiai vállalatokat „a nemzeti kapacitások kiépítését, a kutatás és innováció támogatását célzó együttműködésre”, különös figyelmet fordítva a fejlődő országokra és az afrikai országokra a térképészet, földrajz és geotérinformatika területén.

Hozzátéve, hogy a határozat „teljes mértékben tiszteletben tartja a meglévő megbízatásokat”, nem teremt új pénzügyi kötelezettségeket, és nem hoz létre új intézményi mechanizmust az ENSZ-nél. Az oktatás ugyanakkor központi szerepet játszik benne, a szöveg ösztönzi a térképek tanításának kritikusabb megközelítését az iskolai tantervekben, beleértve a vetületi módszerek, azok jellemzőinek, korlátainak és megfelelő használatának magyarázatát.

Miért fontos ez Afrika számára?

A vita nagyrészt a Mercator-vetület széles körű használata körül összpontosul, amelyet Gerardus Mercator flamand térképész fejlesztett ki 1569-ben.

A Mercator-vetületet elsősorban tengeri navigációra tervezték. Az a képessége, hogy megőrzi az irányokat, különösen hasznossá tette a hosszú távokat hajózó tengerészek számára. De ez az előny jelentős torzulásokkal jár a szárazföldi tömegek relatív méretében.

Minél távolabb helyezkedik el egy terület az Egyenlítőtől, annál nagyobbnak tűnik a térképen. Grönland például nagyjából összemérhető méretűnek tűnhet Afrikával, pedig Afrika körülbelül 14-szer nagyobb. Afrika mintegy 30,4 millió négyzetkilométert fed le, és a világ második legnagyobb kontinense.

Az eredmény egy olyan világtérkép, amelyen az északi szélességeken fekvő országok és régiók aránytalanul nagynak tűnnek, míg Afrika és az Egyenlítőhöz közelebbi területek viszonylag kisebbítve jelennek meg.

Togo külügyminisztere a határozatot közvetlenül több afrikai vezetésű kezdeményezéshez kapcsolta: az Afrikai Gyökerek és az Afrikai Diaszpóra Évtizedéhez (2021–2031), az Afrikai Származású Népek Második Nemzetközi Évtizedéhez (2025–2034) és a Kilencedik Pán-afrikai Kongresszus zárónyilatkozatához. A kontinens „aránytalan kartográfiai ábrázolásának” korrigálása – mondta – része annak biztosításának, hogy Afrika „megfelelően elismerésre kerüljön a nemzetközi színtéren” és a „kontinens és diaszpórái méltóságának helyreállításának” a „múltbeli örökségeinkből örökölt történelmi torzulások” korrigálása révén.

Hozzátette: „E határozat elfogadásával nem csak egy térképet korrigálunk, hozzájárulunk a felfogásunk korrigálásához is” – mondta, hozzátéve, hogy a tudás „emeljen”, „hozzon közelebb minket, ne osszon meg minket”, és tükrözze a világot „annak sokszínűségében, igazságában és méltóságában”.

Elutasította azt a gondolatot, hogy ez szimbolikus gesztus lenne: „A térkép korrigálása nem csupán esztétikai vagy szimbolikus kérdés, hanem a tudományos pontosság és oktatási pontosság követelése.” Minden régió számít – érvelt – és minden nép „megérdemli, hogy olyannak lássák, amilyen”, Afrikának, „mint minden más régiónak” helye van az emberiség „egyetemes tudatában”, elismerve „teljes valóságában, hozzájárulásaiban és jövőjében”, nem pedig „a múlt torzításai által kisebbítve”.

A határozat elsöprő támogatását széles körű és pozitív fogadtatás kíséri szerte Afrikában és a világ számos részén.

forrás: BreakThrough News

Az ENSZ és a Vöröskereszt betiltaná az autonóm fegyverrendszereket

Az ENSZ főtitkára, António Guterres és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke, Mirjana Spoljaric ismét közösen sürgették az autonóm fegyverrendszerekre vonatkozó tilalmak és korlátozások mielőbbi bevezetését.

„Veszélyesen közel kerültünk egy erkölcsi vörös vonal átlépéséhez: ahhoz, hogy gépek autonóm módon vegyenek célba embereket” – írta Guterres az X-en közzétett bejegyzésében, hozzátéve: „az innovációnak az emberiséget kell szolgálnia, nem pedig veszélyeztetnie”.

A drónok és más automatizált fegyverek egyre szélesebb körű alkalmazására utalva a jelenlegi és közelmúltbeli konfliktusokban – például az ukrajnai háborúban, a gázai izraeli népirtásban, az Irán elleni amerikai–izraeli háborúban és a szudáni háborúban – az ENSZ és más szervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy egyértelmű szabályokat állapítsanak meg használatukra, mivel a meglévő jogszabályok és egyezmények erre gyakran nem adnak megfelelő választ.

Az automatizált fegyverekkel kapcsolatos szilárd és egyértelmű álláspont, valamint az alkalmazásukat szabályozó, jogilag kötelező erejű eszköz hiánya megnehezíti annak megállapítását, hogy egy halálos cselekményért kit terhel a felelősség. Szakértők szerint ez a probléma a következő időszakban sokszorosára nőhet, ahogy a legtöbb ország fegyveres erői egyre több új technológiai megoldást építenek be fegyverrendszereikbe.

Bár a jelenlegi nemzetközi jog és egyezmények tiltják a civilek és a polgári infrastruktúra célba vételét, a korlátozások jóval kevésbé egyértelműek akkor, amikor egy olyan automatizált fegyverrendszerről van szó, amely csak korlátozott emberi ellenőrzés alatt működik.

Még ha egy fegyveres erő minden lehetséges óvintézkedést meg is tesz az ilyen technológia háborús vagy konfliktushelyzetben történő alkalmazásakor, több szakértő szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a mesterséges intelligenciával működő automata fegyverek ártatlan embereket ölnek meg, illetve nem képesek megfelelően különbséget tenni harcoló és nem harcoló személyek között. Ez visszatérő problémává válhat – mondták szakértők a UN Newsnak.

Ne gépek öljenek embereket

A UN News beszámolója szerint aktivisták olyan jogi tilalmak bevezetését követelik, amelyek kiterjednének „minden olyan gépre, amely háborúkban” és más konfliktushelyzetekben emberi közreműködés nélkül képes emberéleteket kioltani. Egyúttal hangsúlyozzák, hogy az élet és halál kérdésében hozott döntéseknek továbbra is emberek kezében kell maradniuk.

„A jelenlegi biztonsági környezetben az egyértelmű nemzetközi vörös vonalak meghatározása minden állam érdekét szolgálja” – jelentette ki Guterres és Spoljaric első közös, 2023-as felhívásukban.

„Az autonóm fegyverrendszerek – amelyek alatt általában olyan fegyverrendszereket értünk, amelyek emberi beavatkozás nélkül választják ki célpontjaikat és alkalmaznak erőt – súlyos humanitárius, jogi, etikai és biztonsági aggályokat vetnek fel” – hangsúlyozták akkor.

Az automatizált fegyverekről szóló első egyeztetések 2014-ben kezdődtek. A jogilag kötelező erejű szabályozást sürgető 2023-as közös felhívás 2026-ot jelölte meg határidőként.

Az autonóm fegyverek betiltására vonatkozó közös felhívást most azért újították meg, mert az államok a jövő héten Genfben találkoznak, hogy megvitassák a mesterséges intelligenciával támogatott félautomata fegyverekre vonatkozó szabályokat.

A találkozó előkészíti az Egyes Konvencionális Fegyverekről szóló Egyezmény (CCW) hetedik felülvizsgálati konferenciáját, amelyet novemberben tartanak Genfben.

Az ilyen fegyvereket nagy számban alkalmazó országok, például az Egyesült Államok és Oroszország, ellenezték külön, kifejezetten ezekre a rendszerekre vonatkozó jogszabályok elfogadását.

Guterres és Spoljaric egyaránt arra kérte az államokat, hogy „a fokozatos egyeztetésekről térjenek át a határozott cselekvésre”, mivel a mesterséges intelligencia háborús alkalmazásával kapcsolatos kérdések többségét korábban már megtárgyalták az ENSZ Közgyűlésében, valamint a CCW kormányzati szakértői csoportjában.

Céljuk, hogy valamennyi állam megállapodjon az automatizált fegyverek használatára vonatkozó bizonyos alapvető paraméterekben. Ezek közé tartozna annak korlátozása, hogy hol, mikor és mennyi ideig alkalmazhatók ezek a fegyverek; milyen típusú célpontokat támadhatnak; mekkora erőt alkalmazhatnak; továbbá biztosítani kellene a hatékony emberi felügyelet, valamint az időben történő emberi beavatkozás és deaktiválás lehetőségét.

forrás: BreakThrough News

Afrika lakosságának több mint fele szenvedett élelmiszer-ellátási bizonytalanságtól

Afrikában a 6–23 hónapos csecsemők közel 80 százaléka nem kapott megfelelő táplálékot 2025-ben. Az éhség fő oka a fegyveres erőszak.

Dorcas Simon, 38 éves, ikerlányaival játszik egy élelmiszerképzési eseményen Kaltungo Poshereng településén, Nigériában, 2024. június 2-án, vasárnap. Dorcas Simon kilenc hónapos ikerlányai szüntelenül sírtak, és rángatták a ruháját a figyelemért, de az ételért is. Alig ettek valamit az elmúlt 24 órában. De ez nem újkeletű. Mindez túlságosan is nyilvánvaló kidudorodó hasukon és túl nagy fejükön, ami apró testükhöz képest feltűnő. Tudja, hogy ételre van szükségük, de az, hogy mit egyenek, küzdelmet jelent Nigéria északi részének ezen a vidékén, ahol a konfliktusok és a klímaváltozás korlátozták a családok jövedelmét és a földterületekhez való hozzáférésüket. Még Simon anyateje is alig elég a gyermekei számára. Fotó: AP

Afrika lakosságának több mint fele szembesült közepes vagy súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalansággal 2025-ben, ötből egy ember éhezett – derül ki az Élelmezésbiztonsági és Táplálkozási Helyzet a Világban (SOFI) legfrissebb jelentéséből.

Ez az ENSZ zászlóshajó éves jelentése a globális éhínségről, amelyet évente közösen készít az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az Élelmezési Világprogram (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A 2026-os kiadás, amelyet július 21-én tettek közzé, becslése szerint világszerte 645 millió ember, a világ népességének 7,8 százaléka szenvedett éhséget tavaly. Bár megjegyzik, hogy ez csökkenést jelent a 2024-es 8,1 százalékhoz és a 2022-es 8,6 százalékhoz képest, a jelentés kiemelte a „markáns regionális különbségeket”.

Míg Afrikában tavaly a lakosság 20 százaléka nézett szembe éhséggel, addig ez az arány Óceániában 8 százalék, Ázsiában 6 százalék, Latin-Amerikában és a Karib-térségben 4,8 százalék, Európában és Észak-Amerikában pedig 2,5 százalék alatt volt.

Afrika hosszú ideje az a kontinens, ahol a lakosság körében a legmagasabb az éhezést szenvedők aránya. Ázsiának azonban, amelynek népessége háromszorosa Afrikáénak, korábban a legmagasabb volt az éhezők abszolút száma.

forrás: Breakthrough News

Az ENSZ szerint a világ minden 70. embere kényszerült elhagyni otthonát

A világ minden 70. embere kényszerült elhagyni otthonát – derül ki az ENSZ által ma kiadott, lesújtó új jelentésből.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint legalább 117,8 millió ember, azaz a világ népességének minden 70. tagja él kényszerű elvándorlás alatt.

Az ENSZ-testület közlése szerint 2025-ben tíz év után először csökkent a kényszerű elvándorlások száma. Bár 2025-ben mintegy 4 százalékos csökkenés történt, ezt az előrelépést beárnyékolja Libanon gyorsan növekvő elvándorlási válsága.

Az amerikai–izraeli háború Irán ellen 2026 márciusának végén kezdődött; az izraeli támadások következtében több mint egymillió embert kényszerítettek otthona elhagyására, további 3,2 millióan pedig belső menekültté váltak Iránban.

A 117,8 millió kényszerűen elköltözött ember közül mintegy 68,6 millióan konfliktusok vagy egyéb válsághelyzetek miatt saját országukon belül kényszerültek elhagyni otthonukat.

Körülbelül 28,5 millió menekült van, akiket hazájuk elhagyására kényszerítettek; közülük a legtöbben Venezuelából (6,4 millió) és Palesztinából (6 millió) származnak.

Kolumbia (2,8 millió), Németország (2,7 millió) és Törökország (2,4 millió) fogadta be a legtöbb menekültet.

A 2022-ben kitört ukrajnai háború a második világháború óta az egyik leggyorsabban növekvő menekültválsághoz vezetett: kevesebb mint egy év alatt 5,7 millió embert kényszerítettek az ország elhagyására.

2023-ban a szudáni hadsereg és a Gyors Támogató Erők közötti konfliktus Szudánban 1,5 millióra növelte a menekültek számát.

Ugyanebben az évben Izrael Gázai övezet elleni bombázása pusztító hatással volt a palesztin lakosságra. Gáza csaknem teljes, 2,3 milliós lakosságát kitelepítették, sokan közülük többször is kénytelenek voltak elmenekülni.

Legutóbb az amerikai–izraeli háború Irán ellen újabb elvándorlási válságot okozott Libanonban, miután Izrael és a Hezbollah között újrakezdődtek az ellenségeskedések.

forrás: Morning Star

Németország vereséget szenvedett az ENSZ Biztonsági Tanácsának helyéért folyó választáson

Ausztria és Portugália szerdán legyőzte Németországot az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának helyeiért folyó, kiélezett versenyben.

A 15 tagú Biztonsági Tanács 10 nem állandó helyét a világ különböző régiói között osztják szét.

A Közgyűlés minden évben titkos szavazással választ meg öt országot kétéves időtartamra, hogy azok a tanács öt állandó tagja – Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok – mellett szolgáljanak. A vétójog kizárólag az állandó tagokat illeti meg.

A másik vitatott választáson Kirgizisztán legyőzte a Fülöp-szigeteket, és története során először kerül be a Biztonsági Tanácsba.

Zimbabwe, mint afrikai jelölt, valamint Trinidad és Tobago, mint karibi jelölt, ellenfél nélkül nyerte el a helyét.

„Nyilvánvalóan valódi csalódás ez az eredmény” – mondta Johann Wadephul német külügyminiszter újságíróknak.

Elmondása szerint Oroszország Németország ellen kampányolt Ukrajna határozott támogatása miatt.

„Valószínűleg szavazatokat veszítettünk azért is, mert Németország úgy véli, hogy a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban mindig különleges felelősséget kell vállalnia Izrael iránt” – tette hozzá.

Az osztrák külügyminisztérium közleménye szerint a győzelem egy 15 éves kampány csúcspontját jelenti, és „az országba vetett erős nemzetközi bizalom jele”.

Dzseenbek Kulubajev kirgiz külügyminiszter újságíróknak azt mondta: „Megértjük, hogy most viharos időket élünk”, majd hozzátette, hogy Kirgizisztán együtt fog működni a tanács többi tagjával.

Az öt új tag 2027. január 1-jén foglalja el helyét.

Ők váltják majd Dániát, Görögországot, Pakisztánt, Panamát és Szomáliát.

forrás: Morning Star

Kína a fokozódó globális konfliktusok közepette az ENSZ újjáélesztését szorgalmazza

A nemzetközi jog tiszteletének veszélyes eróziója a hatalmas nemzetek körében, valamint a közöttük mélyülő geopolitikai szakadékok megbénították az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amelyet a tagjai jogainak és szuverenitásának védelmére hoztak létre.

Wang Ji kínai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a közelmúltbeli kudarcai ellenére az ENSZ továbbra is a „multilaterális biztonsági rendszer legtekintélyesebb és legitimebb szerve”, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend sarokköve.

Aláhúzta annak szükségességét, hogy az ENSZ-t fel kell éleszteni és újjá kell éleszteni, időszerű reformokkal kezelve a szervezet előtt álló problémákat, hogy az releváns és hatékony legyen.

Wang a májusi 26-án, kedden az ENSZ New York-i főhadiszállásán tartott, „Az ENSZ Alapokmánya céljainak és elveinek fenntartása, valamint az ENSZ-központú nemzetközi rendszer megerősítése” című, a Biztonsági Tanács magas szintű ülésén beszélt.

Az ülést Kína kezdeményezésére hívták össze. Körülbelül 20 ország vett részt a megbeszélésen.

Az ülésen felszólalt António Guterres, az ENSZ főtitkára is, aki megjegyezte, hogy amikor a világ a geopolitikai konfliktusok példátlan növekedését látja, a nemzetközi jog tisztelete veszélyesen megkopott, ami gyakran „megbénítja” a Biztonsági Tanácsot.

Wang állítása szerint a mai káosz kiváltó oka nem az, hogy az ENSZ szellemisége elavult volna, hanem az, hogy a nemzetközi rendet és a nemzetközi kapcsolatokat szabályozó alapvető normákat – amelyeket mind az Alapokmány rögzít – a hatalmas országoknem tartják be.

Kritizálta az Egyesült Államok és szövetségesei által gyakran végrehajtott egyoldalú katonai, gazdasági és politikai lépéseket, állítva, hogy ezek aláássák az Alapokmány szellemiségét, és figyelmeztetett, hogy a nemzetközi ügyek dominálására irányuló ilyen kísérletek ideje lejárt.

Wang állította, hogy az ENSZ problémáinak kezelésének elsődleges módja a reformok kezdeményezése, amelyek tükrözni fogják a világpolitika változó valóságát. Felszólította a világ országait, hogy tartsák be a multilateralizmus és az együttműködés elveit.

Wang és Guterres is a globális döntéshozó testületek reprezentatívabbá és inkluzívabbá tételéről beszélt, Wang ezenkívül felszólította a tagállamokat, hogy politikáikat igazítsák az ENSZ Alapokmányához.

Wang azt követelte, hogy a tagok biztosítsák, hogy a Tanácson belüli javaslataik „objektívek, pártatlanok és inkluzívak” legyenek, anélkül, hogy bármilyen szándékuk lenne egy adott agenda „átnyomására”.

Több más résztvevő is felszólalt az ülésen. A Globális Dél képviselői hangsúlyozva az ENSZ működésében az egyenlőség, valamint a reprezentatív döntéshozó testületek Alapokmányban foglalt elvének betartását.

Az ülésen felszólaló más képviselők között volt több ország, köztük Kuba és Pakisztán külügyminisztere, valamint az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország tisztségviselői, mások mellett.

Hagyjanak békében élni Kubát

Az összejövetelen felszólalva Eduardo Rodriguez Parrilla kubai külügyminiszter azt követelte, hogy a Biztonsági Tanács „legalább próbálja meg” teljesíteni elsődleges feladatát, és akadályozza meg, hogy az Egyesült Államok illegális blokádot vezessen be országa ellen, és fenyegetéseket intézzen feléje.

Aláhúzta, hogy a Raúl Castro elleni bűnvádi eljárások megindítására és Kuba folyamatos energia-blokádjára tett kísérletek „erkölcsileg felháborító” tettek, amelyek részei azoknak az Egyesült Államok általi akcióknak, amelyek aláásták a nemzetközi békét, biztonságot és a nemzetközi jogot.

Rámutatott hasonló ENSZ-kudarcokra is a Gázai övezetben végrehajtott népirtás vagy az USA–izraeli „imperialista agresszió” Irán elleni megakadályozásában, állítva, hogy a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyása és az ismétlődő háborúk iránti igény a fosztogatás és rablás filozófiájába vetett mélyen gyökerező hitből fakad.

„Amint a fosztogatás filozófiája eltűnik, a háború filozófiája is eltűnik” – idézte Rodriguez Fidel Castro 1960-ban az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédét.

Visszautasította Donald Trump kormányának azon állításait, miszerint országa fenyegetést jelentene nemzetbiztonságára, mondván, Kuba „nem jelenthet fenyegetést” senkire.

Kuba „nem ellensége az Egyesült Államoknak, és nem is akar az lenni, annak ellenére, hogy jelentős nézetkülönbségek vannak a kormányával” – mondta Rodriguez.

Megismételte a figyelmeztetést, hogy ha az Egyesült Államok folytatja azon fenyegetéseit, hogy megszállja Kubát és erőszakkal állítja fel ott bábkormányát, az a kubai nép végsőkig tartó heves ellenállásával fog szembesülni.

forrás: Peoples Dispatch

Több millió embert veszélyeztet súlyos éhínség Szomáliában

Szomáliában csaknem 6,5 millió ember súlyos éhínséggel néz szembe, mivel a súlyosbodó aszály, a konfliktusok és a globális segélycsökkentések tovább mélyítik az ország humanitárius válságát – közölte a szövetségi kormány és az ENSZ ügynökségei kedden.

Az Integrált Élelmiszer-biztonsági Fázis Besorolás (IPC) új adatai szerint előrejelzések alapján március végére 6,5 millió ember fog válságos vagy annál rosszabb szintű élelmiszerhiánnyal szembesülni.

A jelentés becslése szerint 2026-ban 1,84 millió öt év alatti gyermek fog akut alultápláltságtól szenvedni, köztük csaknem 500 ezren súlyosan alultápláltak lesznek.

Tisztségviselők elmondták, hogy az élelmezésbiztonsági helyzet romlik a vízhiány, a bizonytalanság, a konfliktusok és a globális finanszírozási megszorításokkal összefüggő, történelmien alacsony szintű humanitárius segélyezés miatt.

Az átlagosnál alacsonyabb csapadékmennyiséggel összefüggő fokozódó aszály széleskörű élelmiszerhiányt, terméskiesést, állatállomány-veszteséget, élelmiszerár-emelkedést és lakóhelyelhagyást idézett elő.

„A szomáliai aszályhelyzet riasztó módon súlyosbodott, az egekbe szökő vízárakkal, korlátozott élelmiszerkészletekkel, pusztuló állatállománnyal és nagyon kevés humanitárius finanszírozással” – mondta George Conway, az ENSZ szomáliai humanitárius koordinátora.

Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező hónapokban sürgős életmentő segélyre van szükség, mivel az áprilistól júniusig tartó fő esős évszak kezdetéig nem várható csapadék.

Még ha a következő esőzések elérik is az átlagos szintet, előrejelzések szerint 2026 későbbi részében 5,5 millió ember marad válságos vagy annál rosszabb helyzetben. A tisztségviselők szerint a szélsőséges aszályból való felépülés időbe telik.

Dél- és Közép-Szomáliában fokozódik a vízhiány, és még átlagos esőzések esetén sem várható számottevő javulás.

Az ENSZ becslései szerint július és december között mintegy 278 000 embert kényszerített lakóhelye elhagyására az aszály és a konfliktus, ami megzavarta a mezőgazdasági termelést, a piachoz való hozzáférést és a segélyszállításokat.

„Ennek az aszálynak a súlyossága tagadhatatlan és rendkívül aggasztó” – mondta Mohamud Moallim Abdulle, a Szomáliai Katasztrófavédelmi Ügynökség vezetője.

Felszólította a nemzetközi partnereket, a szomáliai diaszpórát, a vállalkozásokat és a civil társadalmat, hogy fokozzák az azonnali támogatást.

forrás: Morning Star

Mit tartalmaz a WHO tervezete az őslakos népek egészségügyével kapcsolatban?

A People’s Health Movement koordinált egy vitát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) őslakos népek egészségéről szóló Globális Cselekvési Tervének (GPA) tervezetéről, megvizsgálva annak hatásait a befogadóbb egészségügyi rendszerek kialakítására.

Az egészséghez való jog hálózatai felkészülnek az Egészségügyi Világszervet (WHO) Végrehajtó Bizottságának közelgő ülésére, amelyet a Genfi Globális Egészségügyi Központ (G2H2) keretein belül szervezett, kulcsfontosságú napirendi pontokra fókuszált mélyreható megbeszélések sorozata előz meg. Január 19-én a Népek Egészségmozgalma (PHM) indította el ezt a vitaciklust a WHO őslakos népek egészségéről szóló Globális Cselekvési Tervének (GPA) megvitatásával – amelynek egy korai tervezetét a Végrehajtó Bizottság tagjai február 2. és 7. között fogják felülvizsgálni.

Az utóbbi években az őslakos népek egészsége és az ősi gyógyítás nagyobb figyelmet kapott a globális egészségügyi fórumokon, évtizedeknyi gyökérszintű szerveződés és érdekérvényesítés után. A következő hónapban felülvizsgálandó dokumentum a 2023-as megbeszélésekre épül, és tükrözi az őslakos népek a legmagasabb elérhető egészségi színvonalhoz való jogának egyre nagyobb elismerését. Ugyanakkor a rendezvényen felszólalók – valamint a megvitatott dokumentumok – elismerték, hogy az őslakos közösségek továbbra is nagyobb sérülékenységgel néznek szembe, mint mások, ami hangsúlyozza az összehangolt erőfeszítések szükségességét e jog megvalósításához. A GPA tervezetet ezért konzultációk útján fejlesztik, ami egy olyan részvételi megközelítés, amelyet a civil társadalom régóta támogat a WHO-n belül. Ahogy a PHM képviselője, Lauren Paremoer jelezte, ez óvatos optimizmust keltett az aktivisták körében.

Végső soron azonban a terv 2027-es várt elfogadásáért a WHO tagállamai felelnek, hangsúlyozta Alia El-Yassir, a WHO Nemi, Jogi, Egyenlőségi és Szexuális Visszaélés Megelőzési Osztályának igazgatója. Amint végigvezette a résztvevőket a jelenlegi tervezeten és a következő lépéseken, El-Yassir kihangsúlyozta, hogy számos javasolt intézkedés – mint például az etikus adatgyűjtés és az őslakos közösségi tagok támogatása az egészségügyi munkavégzésben – további kidolgozást és elkötelezettséget igényel a nemzeti kormányok részéről.

El-Yassir a őslakos népesség által tapasztalt makacs egészségügyi egyenlőtlenségekre – magasabb anyai és csecsemőhalandóság, krónikus és fertőző betegségek magasabb előfordulása, alacsonyabb várható élettartam – hivatkozva ezeket az eredményeket a kolonializmus és a strukturális rasszizmus által továbbra is formált szélesebb rendszerekbe helyezte.

A bolíviai őslakos vezető és PHM-tag, Dr. Vivian Camacho visszhangozta ezeket az aggályokat, reflektálva az ősi tudás és orvoslás folyamatos marginalizálására az északi országok nézőpontjai dominálta térben. Bár a hagyományos orvoslást különösen leértékelték, Camacho azt érvelte, hogy a piacvezérelt megközelítések aláássák minden formáját az egészségügyi munkának. „Ha nyugati modern orvoslás vagy hagyományos ősi orvoslás is, az emberi jog kell legyen, nem áru, nem üzlet” – mondta, megismételve a PHM régóta fennálló álláspontját. – „Társadalmi igazságosság nélkül egyikünknek sem lesz egészsége.”

A résztvevők megjegyezték, hogy az őslakos tudást nemcsak félresöpörték, de kereskedelmi haszonszerzés céljából ki is használták, katasztrofális eredményekkel. Ezt a pontot emelte ki Putira Sacuena, Brazília Őslakos Egészségügyi Titkárságának képviselője, aki az açaí gyümölcs példáját hozta fel – amelynek egészségpromotáló tulajdonságai vannak, de amelyet az utóbbi időben annyira agresszíven kereskedelmesítettek, hogy hozzájárult a saját őshonos ökoszisztémáinak környezeti pusztulásához. Az előadók egyetértettek abban, hogy a nyugati ősi tudás appropriációját kísérő extraktivista dinamikák komoly veszélyt jelentenek mind az éghajlati igazságosság, mind a bolygó túlélése szempontjából.

Ennek eredményeként a WHO-nál folyó tárgyalásoknak az őslakos közösségeken túlmutató hatásai vannak. Idővel hozzájárulhatnak az egészségügyi rendszerek és a gondozás újratervezéséhez az emberek jólétére fókuszálva. Ezt az eredményt azonban nem szabad magától értetődőnek tekinteni, óvott Tido von Schoen-Angerer a Kiegészítő és Integratív Egészségügyi Koalíciótól, megjegyezve, hogy egyes WHO-tagállamok – különösen európai országok – korábban korlátozott megértést mutattak az alternatív rendszerekkel szemben.

A PHM megbeszélése ismételt felhívással zárult a bennszülöttek részvételéért folytatott kampány folytatására minden egészségüggyel kapcsolatos döntéshozatali folyamatban, valamint a progresszív szervezetek közötti együttműködés erősítésére a globális egészségügyben. „Nem interkulturalitás, ha továbbra is ránk erőltetett külföldi programokat folytatunk, hanem ha tiszteletbeli párbeszéd folyik mind a modern nyugati orvoslás, mind a hagyományos ősi orvoslás között” – mondta Camacho.

Ernesto Che Guevara és Salvador Allende baloldali orvosok örökségére hivatkozva hangsúlyozta a folyamatos küzdelem szükségességét. „A globális délről folyamatosan ki kell emelnünk a hangunkat, mert mi vagyunk azok a helyek, amelyeket gyarmatosítottak, és mi a saját módjainkkal és nézőpontunkkal ellenállunk.”

Forrás: People’s Dispatch

Kína figyelmeztet, hogy Japán militarizálása ismét veszélyezteti a világbékét

December 1-jén António Guterres ENSZ-főtitkárnak írt levelében Fu Cong, Kína ENSZ-hez delegált állandó képviselője figyelmeztetett Japán újrafelfegyverzésre irányuló növekvő kísérleteire, és ezt a világbékét és a háború utáni nemzetközi rendet fenyegető veszélynek nevezte.

Gustavo Petro kőkemény beszédet mondott az ENSZ-ben a palesztin népirtástól az éghajlatváltozásig

Szeptember 23-án a kolumbiai elnök, Gustavo Petro tartotta meg beszédét az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 80. ülésén New Yorkban. De ez nem volt akármilyen beszéd. Az ENSZ egyik legradikálisabb beszéde volt Palesztina, a Trump-kormányzat tevékenysége és az éghajlati válság tekintetében.