Argentína

Milei az ENSZ-ben: Argentína az ígéret földje a tőke és az AI számára

A szélsőjobboldali argentin elnök, Javier Milei szeptember 23-án szólalt fel az Egyesült Nemzetek Szervezetének 81. ülésszakán, beszéde heves reakciókat váltott ki. A dél-amerikai államfő emellett számos magas szintű találkozón is részt vett.

New York-i útjának egyik leggyakrabban idézett mondata ez volt: „Argentína az új ígéret földje.”

Nem ez az első alkalom, hogy Milei a zsidó-keresztény hagyomány vallási fogalmait és eszméit használja politikai álláspontjának magyarázatára, de most először tette egyenlővé hazáját – gazdasági és politikai értelemben – Ábrahám és leszármazottai földjével.

Ez még beszédesebb, ha figyelembe vesszük Milei rendkívül szoros kapcsolatát Izraellel, valamint a nyugat-ázsiai háborús és népirtó politikáinak heves védelmét, továbbá a zsidó vallás iránt tanúsított csodálatát.

Milei ezt az ENSZ Közgyűlésén mondott beszédében is nyomatékosan hangsúlyozta: „Geopolitikai döntést is hoztunk: egyértelműen a Nyugat mellé álltunk… Elítéljük az iráni rezsim Izrael Állam elleni támadásait.”

Ez pedig vitathatatlan tény. Hivatalba lépése óta Milei nemcsak a Trump-kormányzat által erőteljesen képviselt geopolitikai érdekek mellé sorakozott fel, hanem a régióban Izrael egyik leghűségesebb szövetségesévé is vált.

Ez meglehetősen figyelemreméltó, tekintettel arra, hogy Noboa elnök Ecuadorban, De la Espriella Kolumbiában és mások szintén egyfajta rendíthetetlen szövetséget fejeztek ki Tel-Avivval.

Éppen ezért Milei nem korlátozta magát a diplomáciai retorikára, hanem megmozgatta a hatalom fogaskerekeit, hogy Irán fő katonai erejét (amely jelenleg konfliktusban áll Izraellel és az Egyesült Államokkal) terrorszervezetnek nyilvánítsa.

„Az iráni Forradalmi Gárdát terrorszervezetnek nyilvánítjuk, ahogy továbbra is igazságot keresünk az 1992-ben és 1994-ben argentin földön elszenvedett két támadásért” – mondta Milei az ENSZ-ben, utalva az Argentínában az izraeli nagykövetség és az Argentin Izraelita Közösségi Szövetség (AMIA) elleni két támadásra. Az argentin igazságszolgáltatás – Izrael és az Egyesült Államok tanácsaira – a Hezbollahot és iráni állampolgárokat azonosította elkövetőkként.

Szabadpiaci kapitalizmus és mesterséges intelligencia

Egy másik téma, amelyet Milei fellépése során érintett, a szabadpiaci kapitalizmus heves védelme volt, amelyben az állam minimális szerepet játszik: „Nem akarunk újra veszíteni; ezért öleljük magunkhoz a szabadpiaci kapitalizmust.”

Ezzel kapcsolatban Milei ismét kiemelte kormányának erős támogatását a mesterséges intelligencia vállalatai és az azok mögött álló mágnások iránt. Nem szabad elfelejteni, hogy az argentin kormány munkamegállapodást és információmegosztási megállapodást írt alá a Palantirral, amelynek társalapítója, Peter Thiel ingatlant vásárolt argentin földön.

Ez nyilvánvalóan része Milei neoliberális programjának, amelynek célja nagy külföldi tőkések befektetéseinek vonzása, akik közül jelenleg a technológiai vállalatok tulajdonosai (akiket olyannyira érdekelnek az olyan erőforrások, mint a lítium, a réz és mások, amelyekben Dél-Amerika bővelkedik) emelkednek ki.

Azonban e vállalatok korábbi alkalmazottainak közelmúltbeli nyilatkozatai arról, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése milyen veszélyt jelent az emberiségre, némi nyugtalanságot keltettek világszerte. De Milei szerint éppen most kell előre lépni: „Az óvatosság nem jelent félelmet, sőt, a félelem semmilyen körülmények között nem vezethet automatikusan engedelmességhez… ahol sokan fenyegetést látnak, mi határvonalat látunk.”

Az ENSZ kritikája

Milei beszédének valószínűleg az egyik legfontosabb eleme az ENSZ és annak jelenlegi geopolitikában játszott szerepének éles kritikája volt: „Ma sajnos itt az ideje elismerni, hogy ez a szent szerződés valójában megszegődött.”

De Milei nem elégedett meg csupán a hiányosságok megállapításával, hanem (nagyon Trump szellemében) azt állította, hogy az ENSZ bizonyos emberek vagyonhalmozási helyszínévé vált: „Hasznavehetetlen szervezetté vált, amely csak arra szolgál, hogy tápláljon egy végzetesen arrogáns parazitákból álló kasztot, akik jószándékú bürokratáknak álcázzák magukat.”

Ezért azt állította, hogy a határozatok végül semmilyen valódi hatással nincsenek a politikára. Példaként a Malvin-szigeteket hozta fel, amely Nagy-Britanniával vitatott terület: „Mi haszna egy határozatnak, ha évtizedeken át a másik fél ellentétesen cselekedhet, és az a határozat sértetlen marad a levéltárakban, de tehetetlen a valósággal szemben?”

Milei beszédének kritikája

Milei kijelentéseit, bár támogatói megtapsolták, széles körű kritika érte Argentínában. A kritikák nagy része arra összpontosított, hogy Milei most látszólag szilárdan védelmezi Argentína jogát a Malvin-szigetek ellenőrzésére, míg korábban óvatos volt, sőt vonakodott hazafias álláspontot elfoglalni Nagy-Britanniával szemben – amit az argentin bal- és jobboldal egyaránt megtett. „Meglepődtünk, hogy Milei most emlékszik arra, amikor az önrendelkezésről beszélt” – mondta Axel Kicillof, Buenos Aires tartomány kormányzója.

Hasonlóképpen a kritikusok rámutattak Milei retorikájának látszólagos ellentmondására az önrendelkezési jog dicsőítése és Washington és Tel-Aviv érdekeivel való összehangolódása között: „Milei álláspontja nem lep meg. Az igazság az, hogy ez a szolgalelkűség vonala – és ezt nagyon világosan mondom – Trumpra és Netanyahura irányul. Még a terminológia is összhangban van azzal, amit Trump javasolt, és a mesterséges intelligencia liberalizációjával kapcsolatos elképzeléseivel, valamint azzal a nézetével, hogy Argentína természeti erőforrásai bárki számára elérhetőek, aki el akarja vinni őket” – mondta Kicillof.

Milei gazdasági retorikájával kapcsolatban a Patria Grande vezetője, Juan Grabois azt mondta: „Amellett, hogy egy tudatlan idióta, amellett, hogy egy lobotómizált papagáj, aki Trumpot utánozza, amellett, hogy Gramscit plagizálja anélkül, hogy tudná, ő egy »mocskos kommunista«, amit Milei mond, az lényegében az, hogy alapvetően átadjuk a területünket, a kritikus ásványi anyagokat, az energiát és a nemzeti szuverenitást a technokráciának.”

forrás: BreakThrough News

Brazília kiutasítja az argentin nagykövetet az országból

A döntés Javier Milei argentin elnök vitatott megjegyzései után született, aki „tolvajnak” nevezte Lula da Silva brazil elnököt az ellenzéki vezető – a szélsőjobboldali volt elnök, Jair Bolsonaro fia – kampányindítóján.

Augusztus 4-én a brazil kormány kiutasította Argentína nagykövetét, Daniel Raimondit. A döntés Javier Milei argentin elnök vitatott megjegyzései után született, aki Flávio Bolsonaro kampányindítóján „tolvajnak” nevezte Lula da Silva brazil elnököt.

Emellett Brazília úgy döntött, hogy nem küldi vissza posztjára Argentínába akkreditált nagykövetét, Julio Bitellit, miután tiltakozásként visszahívta őt.

Ez a két dél-amerikai ország közötti diplomáciai kapcsolatok egyik mélypontját jelenti a közelmúlt történelmében.

Egyelőre a diplomáciai képviseleteket kizárólag ügyvivők vezetik, amíg Milei – egy brazil kormányforrás szerint, aki az EFE-nek nyilatkozott – nem hagy fel a brazil elnök elleni támadásaival.

A vita azon az eseményen kezdődött, ahol Flávio Bolsonarót Brazília radikális jobboldalának következő elnökjelöltjévé kiáltották ki. Ő Jair Bolsonaro volt elnök fia, aki jelenleg börtönben van, amiért puccskísérletet vezetett.

Milei részt vett ezen a brazil földön tartott nagygyűlésen, Bolsonaro vendégeként, és nyilvánosan támogatott egy jelöltet – ami példa nélküli a két dél-amerikai nemzet közelmúltbeli történelmében. „Úgy gondolom, senki más nem képes felszámolni azt a fenyegetést, amelyet Lula jelent, és amely Damoklész kardjaként függ Brazília felett … Számítunk rád, Flávio, hogy megállítsd azt a szocialista szemetet” – mondta az újfasiszta argentin elnök.

Brazília panaszt tett Argentínánál, de Milei elnök hazatérése után nem kért bocsánatot megjegyzéseiért, sőt, fokozta a vádaskodást: „Tudja, ki tette a legtöbb pénzt ebbe az argentinellenes kampányba? A brazil kormány. A források 25%-a Brazíliából érkezett, és akkor még ők beszélnek beavatkozásról – ugyanazok az emberek, akik nagyon aktív szerepet játszottak a 2023-as (argentin elnöki) kampányban is … Elfelejtik, hogy (a progresszív peronista jelölt, Sergio) Massa tanácsadói egy Lula által küldött brazil csoport voltak” – mondta az argentin elnök.

Ezt követően a brazil kormány a La Nación című lapnak kifejtette, hogy Milei kijelentései elfogadhatatlanok egy szomszédos ország vezetőjétől elvárhatóakhoz képest, és nem volt más választásuk, mint a fent leírt diplomáciai lépés megtétele: „Nagyon türelmesek voltunk, nem válaszoltunk, de úgy gondoljuk, hogy a [brazil] elnök elleni ismételt sértések elkerülhetetlenné teszik ezt a döntést.”

Argentína Külügyminisztériuma részéről egy hivatalos közleményben az áll: „Az Argentin Köztársaság tudomásul veszi a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya által egyoldalúan hozott döntést, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is elszigeteli magát a régió többi részétől pusztán ideológiai kérdések miatt.”

forrás: Breakthrough News

Javier Milei legfőbb segítője elismerte, hogy 500 000 dollárt rejtett el az argentin adóhatóság elől

Argentína kabinetfőnöke, Manuel Adorni elismerte, hogy mintegy 500 000 dollár megtakarítást rejtett el az adóhatóság elől, miközben Javier Milei elnök tisztviselői egy olyan korrupciós botránnyal küzdenek, amely megbénította a jobboldali kormányt.

Adorni, akinek nemrégiben történt ingatlanvásárlásai és luxusutazásai miatt már márciusban szövetségi nyomozást indítottak, szerda este a helyi LN+ csatornán elmondta: ő és felesége megtakarításaikat a magánszektorban, így például kriptovaluta-befektetésekből származó, legális jövedelmükből szerezték.

„Egész életünkben spóroltunk, és a könyvelésen kívül tettük, mint azon argentinok többsége, akik szerencsések ahhoz, hogy félre tudjanak tenni” – mondta, hozzátéve, hogy „hibát” követett el azzal, hogy továbbra is bejelentetlenül hagyta a pénzt, amikor 2023-ban belépett a kormányba.

A kabinetfőnök – aki egyben Milei szóvivője is – elleni nyomozás négy hónapja uralja Argentínában a címlapokat. Az elnök kiállt Adorni mellett, annak ellenére is, hogy a botrány súlyosan korlátozta a kormányzati agenda kommunikálására és a politikai szövetségesekkel való tárgyalásra való képességét.

Adorni magyarázata kísérlet arra, hogy túllépjen a botrányon Argentína nagy várakozással övezett világbajnoki visszatérése előtt – mondta Ignacio Labaqui, a Medley Global Advisors vezető elemzője.

„Az időzítés nem véletlen” – mondta. „De a kár már megtörtént, négy hónapot veszítettek az agenda feletti kontrollból, amikor Milei-nek már rég ki kellett volna rúgnia őt.”

Bár az adócsalás széles körben elterjedt Argentínában, ahol az ingadozó politika miatt az emberek mintegy 270 milliárd dollár be nem jelentett megtakarítást rejtegetnek, elemzők szerint Adorni magyarázata nem valószínű, hogy véget vet a közelmúltbeli kiadásaival kapcsolatos kérdéseknek. A jogtalan gazdagodás vádjával folyó szövetségi nyomozás folyamatban van.

Adorni problémái feszültséget okoztak Milei La Libertad Avanza koalícióján belül.

Patricia Bullrich, a népszerű politikus, aki elhagyta Argentína fő centrista jobboldali pártját, hogy csatlakozzon az LLA-hoz, a helyi médiának azt mondta: „Ez több mint hiba, ez etikai mulasztás.”

„Most a bíróságokra tartozik a döntés” – tette hozzá Bullrich, aki Milei szenátusi blokkját vezeti.

Milei az elmúlt hónapokban számos botránnyal szembesült, amelyek aláásták választási ígéretét, miszerint felszámolja a korrupciót az argentin politikában – ideértve saját szerepvállalását egy lehetséges kriptovaluta-csalásban, valamint egy nyomozást az ország fogyatékossági ügynökségénél állítólagos korrupció ügyében. Minden visszaélést tagadott.

Több közvélemény-kutatás szerint az elnök népszerűségi mutatója a 2026-os év első négy hónapjában a közép-40-es szintről a közép-30-as szintre zuhant, bár májusban kissé visszapattant.

Az elemzők szerint azonban a botrányok kevésbé lesznek fontosak Milei 2027-es újraválasztási esélyei szempontjából, mint a gazdaságpolitikája.

Argentína súlyos inflációja Milei alatt drámaian lelassult, a havi ráta májusban 2,1 százalékos, nyolchónapos mélypontot ért el a csütörtökön közzétett adatok szerint. Az IMF idén 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számít.

Milei megszorító és deregulációs politikája megnyerte a befektetőket. Argentína dollárban denominált szuverén adósságának hozama – amely az árakkal fordított arányban mozog – csütörtökön 2018 óta a legalacsonyabb pontjára esett, miután az S&P felminősítette az ország hitelbesorolását, követve a Fitch májusi hasonló döntését.

Számos nagy iparág aktivitása azonban továbbra is depressziós, a reálbérek pedig stagnálnak.

„Ha többen kezdik érezni Milei makrogazdasági stabilizációjának előnyeit, akkor a korrupciós ügyek egészen kicsivé válnak” – mondta Eugenia Mitchelstein, a Buenos Aires-i San Andrés Egyetem politológiaprofesszora. „Ha ez nem történik meg, akkor az állítások tovább növelik az emberek dühét.”

forrás: Financial Times

Milei népszerűsége összeomlik a korrupciós botrányok és a tartós gazdasági válság miatt

A gazdasági válság mellett, amellyel Argentína szembesül, egy sor korrupciós vád is az argentin elnök népszerűségének mélyrepüléséhez vezetett, ami hivatalba lépése óta az egyik legalacsonyabb szintre esett.

Számos botrányt és problémát követően, amelyek hivatali ideje alatt felmerültek, Javier Milei libertariánus kormányának népszerűsége mélyrepülésbe kezdett. A brit Financial Times közzétett egy felmérést, amely szerint az argentinok 63%-a nem ért egyet a szélsőjobboldali vezető teljesítményével.

Argentína jelenleg egy tartós gazdasági válság kellős közepén van, amelynek vége nem látszik. A libertariánus kormány azt ígérte, hogy a hiány csökkentése és az argentin peso dollárral szembeni leértékelődésének lassítása, valamint az állam radikális leépítése gyors gazdasági javuláshoz vezet.

Ennek ellenére nyilvánvalóan Milei ortodox neoliberális politikája további válságba sodorta az argentin piacot. A fogyasztás jelentősen csökkent az inflációs nyomások miatt, amelyeket a kormány nem tudott kezelni. Argentínában, a világ egyik vezető marhahús-termelőjében az emberek a magas marhahúsárak miatt tömegesen kezdtek szamárhúst enni, ami az egész régióban megdöbbenést keltett.

A kabinetfőnököt luxus házfelújítás miatt vizsgálják

A mindennapi élet válságához hozzáadódnak azok a korrupciós botrányok is, amelyek Milei kormányzatát beszennyezték. Milei kabinetfőnöke, Manuel Adorni a nagy médiumok címlapjait uralja, mivel illegális gazdagodás vádjával szembesül.

A számos ügy közül az egyik, hogy Matías Tabar, egy argentin vállalkozó elmondta az ügyet vizsgáló szövetségi ügyésznek, hogy Adorni közel 250 000 dollárt fizetett neki egy Buenos Airestől nyugatra fekvő, exkluzív negyedben lévő ház felújításáért.

Tabar szerint a felújítás tartalmazott egy luxus márvány medencét vízeséssel, valamint munkálatokat a padlón, falakon és fürdőszobákon. Adorni állítólag az egész projektet készpénzben fizette ki, anélkül, hogy számlát kért volna, ami számos kérdést felvet, például hogyan jutott Adorni 250 000 dollárhoz egy luxus vízeséses medence építéséhez, és miért nem létezik ezt alátámasztó adóügyi bizonylat.

Továbbá az Adorni ellen benyújtott feljelentés szerint az ingatlan, ahol a vitatott vízesés épült, állítólag 2024-ben került a tisztviselő tulajdonába körülbelül 120 000 dollárért.

Fényűző utazások és túlzó kiadások

Továbbá jelentések szerint Adorni felesége az elnöki gépen utazott New Yorkba állítólagos hivatali küldetés keretében, annak ellenére, hogy nem tagja a kormánynak. Adorni akkoriban bocsánatot kért az esetért: „Rossz döntés volt, szörnyű döntés. Bár egyetlen dollárjába sem került a kormánynak, nem vettem észre a hibát, és ezért elnézést kérek.”

A jelenleg készülő bírósági nyomozás állítólag figyelembe vesz egy sor olyan kiadást is, amely nem illik egy kabinetfőnök fizetéséhez.

Adorni tagadta az összes vádat, míg Milei kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja kabinetfőnökét, és biztos abban, hogy a vádak hamisak. Az elnök elkísérte kabinetfőnökét a Kongresszushoz, ahol Adorni a szenátorok kérdéseire válaszolva ismét tagadta a vádakat.

Közöttük van Marcela Pagano képviselő, aki a kabinetfőnök letartóztatását sürgette állítólagos illegális gazdagodás vádjával. Pagano emellett azt állította, hogy Adorni megpróbálta befolyásolni Tabar vállalkozót a vallomástétele előtt, ami bűncselekmény. Adorni ezeket a vádakat is tagadta.

Botrányok és gazdasági zűrzavar mélyítik Milei népszerűségi válságát

Az Adorni elleni vádakon kívül Milei is kritikákkal szembesült a Hondurasgate-botrányban való részvétele miatt. A kiszivárgott felvételek szerint Milei 350 000 dollárral járult hozzá ahhoz, hogy elősegítse az elítélt drogbáró és volt hondurasi elnök, Juan Orlando Hernández amerikai őrizetből való kiszabadítására irányuló tervet, és támogassa a regionális baloldal elleni dezinformációs kampányait.

Így Milei népszerűsége zuhan abban a valóságban, ahol az embereknek nincs elég pénzük hús vásárlására, miközben a kabinetfőnököt azzal vádolják, hogy negyedmillió dollárt fizetett egy vízeséses luxusmedence építéséért. Ez a két valóság olyan élesen különbözik egymástól, hogy ha beigazolódnak, akár Milei elnök leglelkesebb támogatóját is felháboríthatják.

forrás: Peoples Dispatch

Bár a cikk nem taglalja, de megjegyzendő, hogy Milei neoliberális fasiszta ámokfutását csak Trump 20 milliárd dolláros segélye mentette meg, amellyel konkrétan megvette az argentin választást, és több tízezer argentin munkást rúgtak ki.

A trumpista amerikai techmilliárdos és a neoliberális fasiszta argentin elnök zárt körű találkozója

A találkozóra egy olyan látogatás során került sor, amelyen Peter Thiel úgy döntött, hogy házat vásárol Buenos Airesben. Egyes médiumok szerint a megbeszélés előjátéka lehet egy nagyszabású üzletnek a Palantir és az argentin kormány között.

Peter Thiel, a PayPal társalapítója, a Facebook korai befektetője, valamint a Palantir Technologies alapítója és jelenlegi elnöke Buenos Airesbe látogatott, és találkozott Javier Milei szélsőjobboldali elnökkel. Thiel látogatása nem maradt észrevétlen a dél-amerikai országban, különösen tekintettel a Palantir által felhalmozott hatalmas gazdasági és politikai erőre. A Palantir egy adatgyűjtéssel, integrációval és elemzéssel foglalkozó cég, amely – a New York Times rovatvezetője, Michael Steinberg szerint – a CIA-n keresztül, az In-Q-Telen (az amerikai hírszerző ügynökség befektetési részlegén) keresztül kapott finanszírozást.

Továbbá a Palantir valószínűleg a legbefolyásosabb vállalat az elektronikus eszközök által generált adatok elemzése terén. Jelentős megállapodásokat kötött az amerikai kormánnyal, ami azt jelenti, hogy tevékenységét erős geopolitikai érdekek vezérlik.

Thiel, Donald Trump és JD Vance munkatársa és barátja, családjával érkezett Argentínába, és több napra tervez maradni. Már vásárolt is egy körülbelül 12 millió dollár értékű házat a Barrio Parque exkluzív negyedében, a város egyik legdrágább környékén.

Dél-amerikai látogatása azonban nem tűnik pusztán turisztikai jellegűnek. A múlt héten ebédelt Santiago Caputóval, az elnök személyes tanácsadójával. Mégis az a találkozó váltotta ki a legnagyobb várakozást, amelyen Thiel Mileivel tárgyalt. Az elnök a Casa Rosadában, az elnöki hivatalban fogadta a mágnást, hogy meg nem erősített ügyekről tárgyaljon, mivel a találkozót titkosnak nyilvánították. Thiel és Milei először 2024-ben találkoztak egymással egy Los Angeles-i fórumon.

A La 100 médium szerint az elnöki irodához hozzáféréssel bíró forrás elmondta: Thiel érdeklődését fejezte ki a „Milei-jelenség” iránt, és Argentínát potenciális menedéknek tekinti egy globális válság esetére. A mágnás, aki több alkalommal is kijelentette, hogy „a technológiának felül kell múlnia a politikát”, nem állt a sajtó rendelkezésére a végrehajtó hatalom nemrégiben hozott korlátozása miatt, amely átmenetileg megtiltotta az akkreditált újságíróknak a Casa Rosadába való belépést.

Mi Thiel útjának valódi célja?

Nemrégiben, izraeli útja során Milei megállapodást írt alá Netanyahuval, az úgynevezett Izsák-megállapodásokat, amely információcserét és együttműködést irányoz elő a mesterséges intelligencia területén – olyasmit, amiben a Palantir kifejezetten jártas: arra használja, hogy feldolgozza a hatalmas mennyiségű összegyűjtött adatot, és továbbítsa azon kormányoknak, amelyekkel szerződése van.

Egyes médiumok arra spekuláltak, hogy Thiel látogatása előjátéka lehet egy megállapodásnak az argentin kormány és a techcég között – amit már Milei saját kormányzása alatt is megpróbáltak, Patricia Bullrich volt biztonsági miniszter erőfeszítései révén.

„Peter Thiel Buenos Airesben van. Úgy tűnik, hogy egy időre Argentínában telepszik le a Palantirral. Ez nem ’befektetés’. Elsöprő digitális gyarmatosítással nézünk szembe: az adataink, az életünk és a jogaink egy amerikai fekete doboz kezében” – mondta Ariel Garbarz argentin mérnök. „A Palantir… hatalmas adatkereszthivatkozást, megfigyelést, profilalkotást és hatalomgyakorlást árul. Szavakkal, mint ’hatékonyság’, ’biztonság’ és ’innováció’ csomagolják be, de ez a Szilícium-völgy illatával fűszerezett, példátlan társadalmi ellenőrzés.”

Hozzátette: „2020-ban az Amnesty International már figyelmeztetett, hogy a Palantir nyakig benne van olyan technológiákban, amelyek megkönnyíthetik a bevándorlókkal szembeni emberi jogi jogsértéseket. Nem telefonokat hallgattak le: a vadászatot szervezték… A Palantir hatalmas adatmennyiségeket használ és dolgoz fel azért, hogy a hatalmon lévők hatékonyabban profilozhassanak, nyomon követhessenek, elemezhessenek és agymosást végezhessenek rajtad. Ez techno-feudalizmus: egyesek feltörnek, mások besorolnak, megint mások célpontként adnak el.”

Technofasizmus vagy technofeudalizmus?

Bár Garbanz jóslatai távolinak tűnhetnek, nem ő az egyetlen, aki figyelmeztet a Palantir veszélyeire. A cég vezérigazgatója, Alex Karp és Nicholas W. Zamiska legfőbb tanácsadó kiadta „A technológiai köztársaság: Kemény erő, puha meggyőződés és a Nyugat jövője” című könyvet, amelyet a cég egy közösségimédia-bejegyzésben foglalt össze 22 tézisben. A könyv egy szövetség létrehozására szólít fel a nagy techcégek és az amerikai kormány között a „nemzetvédelem” előmozdítása érdekében, ezáltal összeolvasztva a nagyvállalatokat – beleértve a mesterséges intelligenciát fejlesztőket is – az állam katonai-ipari komplexumával.

A mesterséges intelligencia technológia ezen militarizálódását – a nemrégiben megjelent szöveg szerint – azzal a felismeréssel kell párosítani, hogy a liberális demokráciának jelentős korlátai vannak a hatékony kormányzáshoz, és a technológiának alapvető szerepet kell játszania ezen kormányzási hiányosságok kijavításában egészen egy „technológiai köztársaság” létrejöttéig – ez a gondolat sokakat arra késztetett, hogy egy implicit technofasizmust lássanak a szövegben.

Ebben az értelemben Thiel argentin látogatása azt mutatja, hogy a nagy techcégek bevonódása – nemcsak az amerikai kormányba, hanem azokba az államokba is, amelyek egyértelműen az amerikai külpolitikához igazodtak – inkább folyamatban lévő valóság, mintsem utópisztikus (vagy disztópikus) technopolitikai törekvés.

forrás: Peoples Dispatch

Tel-avivi látogatásán Milei megerősíti Izrael támogatását, és kijelenti: Marx „sátáni”

Harmadik izraeli útján Milei biztonsági megállapodásokat írt alá, énekelt, és beszédeiben Marxot „sátáninak” nevezte. Nyugat-ázsiai tevékenységei együttesen többet tesznek ki egy egyszerű hivatalos látogatásnál.

Javier Milei szélsőjobboldali argentin elnök háromnapos látogatást tett Izraelben a függetlenség napja alkalmából. Látogatása során Isaac Herzog izraeli elnök Jeruzsálemben adományozta Mileinek a legmagasabb kitüntetést, amelyet országa polgári személynek adományozhat: az Elnöki Becsületérmet.

„Üzenete határokon és generációkon átívelt: egy erkölcsi, emberiességről szóló üzenet, amely az erkölcsi iránytű helyes beállításáról, a fájdalom mélységének felismeréséről és a vigasz nyújtásáról szól” – mondta Herzog Mileinek.

Ez a „kitüntetés” nem meglepő. Milei nemcsak nyíltan kifejezte támogatását Izrael iránt regionális és globális konfliktusaiban, de valószínűleg Izrael legfontosabb nyugati szövetségesévé vált az Egyesült Államok után.

Az Iszák Megállapodások

Legutóbbi látogatása során Milei aláírta az úgynevezett „Izsák Megállapodásokat” Benjamin Netanjahuval, amelyek kétoldalú kötelezettségvállalásokat vázolnak fel a biztonság (beleértve a hírszerzési együttműködést), a diplomácia, a kereskedelem, a kultúra és még az oktatás területén is.

A többdimenziós megállapodás tartalmaz egy technológiai együttműködési részt is, amely magában foglalja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködést, modellfejlesztést és szakemberképzést. Közös álláspontot is kialakítottak a nemzetközi fórumokon való részvételhez, valamint a gazdasági nyitás neoliberális politikájának előmozdításához.

Milei szerint az Izsák Megállapodások – amelyeket az Ábrahám Megállapodások (amelyeket 2020-ban írt alá Izrael és több arab ország) inspiráltak – arra törekszenek, hogy „egyesítsék az erőfeszítéseket a terrorizmus, az antiszemitizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben, nyílt meghívással minden olyan nemzet számára, amely osztja ezeket az értékeket és kíván csatlakozni.”

Látogatása során Milei az Irán elleni háború közepette is kifejezte Tel-Aviv támogatását azáltal, hogy Irán Iszlám Forradalmi Gárdáját és a Kudszi Erőt terrorszervezeteknek minősítette. Ezek az intézkedések a már megtett lépéseken felül történtek, mint például, hogy április 2-án kiutasította Irán legfelsőbb diplomatáját, Mohszen Soltani Tehranit Argentínából.

Emellett Milei ígéretet tett egy közvetlen légijárat megnyitására a két ország között, amely – mint mondta – reményei szerint elősegíti a köztük lévő szorosabb kapcsolatokat: „Novembertől megkezdi működését az első közvetlen légijárat Buenos Aires és Tel-Aviv között, és nemzeteink közelebb kerülnek egymáshoz, mint valaha, elmélyítve a törhetetlen köteléket két ország között, amelyek ott voltak egymásnak, amikor a sors megkövetelte.”

Énekestől szónokig

Milei az Izrael 78. függetlenségi napját megünneplő hivatalos ceremónián is felhívta magára a figyelmet, amikor a nemzet legfelsőbb tisztségviselői előtt elénekelte Nino Bravo „Libre” című dalát több más előadóval együtt.

Emellett Milei meggyújtotta a tizenkét láng egyikét, amely Izrael tizenkét törzsét szimbolizálja. Itt Milei megerősítette szándékát, hogy az argentin nagykövetséget Izraelben Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezi át, amit az argentin diplomácia történelmileg mindig is ellenzett, Izrael kérései ellenére.

Miközben kijelentette, hogy „Argentína és Izrael nemcsak partnerek, hanem baráti nemzetek is”, Milei egyértelműen teológiai és misztikus hangnemben fogalmazva kijelentette, hogy a makkabeusok megtanították neki Isten kegyének fontosságát: „Tőlük tanultuk, hogy a csatatéren aratott győzelem nem a katonák számából fakad, hanem a mennyből jövő erőkből” – jelentette ki az elnök, majd kategorikusan hozzátette: „A fény mindig diadalmaskodik a sötétség felett.” Ezt az idézetet úgy értelmezték, mint utalást az aktuális háborúra, amelyben Izrael részt vesz.

Úgy tűnik, hogy az argentin elnök vallási kérdések iránti újonnan felfedezett érdeklődése látogatása során is folytatódott. A Bar-Ilan Egyetem díszdoktori címet adományozott neki. Milei előadói beszédében egészen odáig ment, hogy a marxizmust egy „sátáni elméletnek” nevezte, amely szemben áll a „zsidó-keresztény értékekkel”. Taps közepette Milei azt állította, hogy Marx „sátánista” volt – egy olyan kijelentés, amelyet a világ tudósai erősen kritizáltak, hangsúlyozva, hogy Marx ateista volt, vagyis Milei állításai (akitől politikába lépése előtt professzorként tevékenykedett) nélkülözik a történeti és intellektuális alaposságot.

Végül Milei ellátogatott a Siratófalhoz, ahol imádkozott, mielőtt a Ben Gurion repülőtérre indult volna, hogy visszatérjen Argentínába. Milei izraeli tevékenységei összességében nemcsak egyértelmű igazodást mutatnak Izrael külpolitikájához, hanem egy kísérletet is arra, hogy minden lehetséges módon (legyen szó éneklésről vagy előadások tartásáról) ideológiailag igazolja annak a geopolitikai szektornak a felsőbbrendűségét, amely mögé az argentin végrehajtó hatalmat pozicionálta.

Ezt a politikai szellemiséget valószínűleg maga az argentin elnök fogalmazta meg a legegyértelműbben:

„Nem fogunk tudni együtt élni bizonyos kultúrákkal” – egy olyan kijelentés, amely ellentmondásos reakciókat váltott ki hazájában, hogy a jobboldali libertárius Javier Milei pontosan mit is értett ezalatt.

forrás: Peoples Dispatch

Egy argentin gyárfoglalás megrengeti Milei neoliberális fasizmusát

Luis Brunetto, az argentínai Munkáspárt (PO) tagja a Socialist Workernek nyilatkozott egy jelentős gyárfoglalásról, amely szembeszegül a szélsőjobboldali Milei-kormánnyal.

Milyen a politikai klíma most Argentínában?

A helyzetet nagyfokú politikai és társadalmi feszültség jellemzi. Javier Milei szélsőjobboldali kormánya győzelmet aratott a tavaly októberi félidős választásokon. Ez annak ellenére sikerült neki, hogy a 2023-as hatalomra kerülésekor elért eredményeihez képest a szavazatok egyharmadát elveszítette. A győzelem lehetővé tette számára, hogy bővítse parlamenti frakcióját.

Ennek köszönhetően a szélsőjobboldalnak sikerült fegyelmeznie a polgári ellenzéket. Az ellenzéki pártok éppen most szavazták meg Milei katasztrofális törvénycsomagját. A parlamentben lévő peronisták – akik Argentína 1940-es évekbeli vezetője, Juan Peron reformista ideológiájának követői – egy nagy része a kormánnyal szavazott.

Az ország ipari válságon megy keresztül, több ezer elbocsátással és gyárbezárással, beleértve a Fate vállalatot is.

A Buenos Aires fővárosában található gumiabroncsgyár bezárt, 920 munkást hagyva munka nélkül. A dolgozók február 18. óta megszállva tartják az üzemet. Ahogy az Argentin Gumiabroncsgyári Dolgozók Szakszervezetének (Sutna) elvtársai mondják, a Fate csak a jéghegy csúcsa.

Mik ezek az új, szakszervezet-ellenes törvények részletei?

Ezek nem csupán szakszervezet-ellenesek, hanem a dolgozói jogokat is támadják. Megszüntetik a túlórapótlékot, lehetővé teszik a 12 órás munkanapokat, és teljesítményalapú béreket vezetnek be. A rabszolgaság jegyeit viselik magukon.

A szakszervezeti szervezkedés szempontjából gyakorlatilag betiltják a munkahelyi gyűlések szervezését. Támadják a sztrájkjogot azáltal, hogy számos ágazatot létfontosságúnak nyilvánítanak, beleértve a kórházakat, a hulladékgyűjtést, az oktatást, a légiközlekedést és a kikötői dolgozókat.

Előírják a szakszervezetek számára, hogy a létfontosságú tevékenységekben 75 százalékos munkavégzést garantáljanak. Ez a gyakorlatban elfojtja a sztrájkjogot, a munkásosztály alapvető jogát.

Mit tesznek a szakszervezetek válaszul ezekre a szakszervezet-ellenes törvényekre?

Gyakorlatilag semmit, kivéve, hogy védelmezik a szakszervezeti kasszákat. Sem a CGT, sem a CTA nagy szakszervezeti szövetségek nem szerveztek komoly harcot a munkaügyi reformok ellen.

A szakszervezeti bürokrácia profitál a reformokból. Fenntartja kiváltságait, miközben gyengíti az egyszerű szakszervezeti tagok cselekvőképességét. Az alapszervezeti tagok nyomást gyakorolnak vezetőikre, például gyűléseken keresztül, amelyek megtartása mostantól sokkal nehezebb lesz.

Csak a harcos szakszervezetek, mint a Sutna, szerveztek ellenállást. A Fate megszállása éles ellentétben áll a szakszervezeti bürokrácia megadásával és árulásával. Ezért lett a küzdelmük – ahogy Alejandro Crespo főtitkár mondja – nemzeti munkásüggyé.

Miért sztrájkolnak és foglalják el a gyárat a Fate dolgozói?

A Fate Argentína egyik fő gumiabroncsgyára. Tulajdonosa Javier Madanes Quintanilla, aki egyik napról a másikra, minden magyarázat nélkül bezárta az üzemet.

Ezzel megsértette a Sutnával kötött megállapodást, amelyben vállalta, hogy júniusig nem hajt végre elbocsátásokat, és 920 munkást hagyott munka nélkül.

A Sutna egy harcos munkásosztálybeli szakszervezet. Azonnal megkezdte az üzem megszállását, követelve annak újranyitását és a dolgozók visszahelyezését.

Harcuk ereje azon a közös felismerésen alapul, hogy az elbocsátás – még végkielégítéssel is – az argentin munkásokat a társadalomból való kirekesztettségre ítéli.

Milei alatt 23 000 vállalkozás zárt be, néhány nagyon nagy is. Becslések szerint 300 000 munkahely szűnt meg.

Mégis, a Morvillo nyomdát – amelyet több mint egy éve foglaltak el – és a Fate-et leszámítva, a szakszervezetek nem szerveztek komoly harcot a munkahelyekért.

Milei és Madanes Quintanilla egymás torkának esnek. Milei-nek a törvényhozási ülésszak megnyitóján kellett foglalkoznia a kérdéssel. Hosszan beszélt a Fate-ügyről ismét múlt vasárnap, egy kormánypárti újságírónak adott interjújában egy nagy televíziós csatornán.

A szakszervezet azt követeli, hogy a nemzeti kormány, valamint Axel Kicillof, Buenos Aires tartomány peronista kormányzója vállaljanak felelősséget a cég termelésének fenntartásáért a Madanes család távozását követően.

Mit lehet tenni a gyárfoglalás támogatására?

A Sutna számos akciót szervezett. A múlt héten egy nagy Buenos Aires szívében tartott tüntetést erőszakkal vertek szét. De a sztrájkolók támogatói más eseményeket is szerveznek, például hatalmas fesztiválokat.

Diákszervezetek és munkanélküli munkások szervezetei, mint a Polo Obrero, gyűjtéseket szerveznek munkásnegyedekben és adományokat a sztrájkalapba.

Jelenleg aláírások és adományok gyűjtését szervezik nemzetközi támogatóktól.

A gumiabroncsgyári munkások győzelme vereséget jelentene Milei-nek, Donald Trump fő latin-amerikai szövetségesének és a globális szélsőjobb egyik vezető alakjának. Ezért a világ munkásai számára is győzelem lenne.

forrás: Socialist Worker

A neoliberális fasiszta Milei tovább támadja a munkásokat

Sztrájk bénította meg csütörtökön országszerte a tömegközlekedést, a kórházakat, a kikötőket és az iskolákat Argentínában, tiltakozásul Javier Milei szélsőjobboldali elnök munkaügyi törvényeket érintő támadása ellen.

A Képviselőház a mai napon, 135 igen és 115 nem szavazattal, jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely nagyobb rugalmasságot biztosít a munkáltatóknak a felvétel, az elbocsátás, a végkielégítés és a kollektív szerződések terén.

A jogszabály a múlt héten már elnyerte a Szenátus kezdeti támogatását, de a törvényerőre emelkedés előtt vissza kell küldeni a szenátorokhoz a végső szavazásra.

Ennek oka, hogy a kormány kénytelen volt eltávolítani egy olyan záradékot, amely felére csökkentette volna a nem munkával összefüggő sérülés vagy betegség miatt távol lévő dolgozók bérét, miután azt az ellenzéki törvényhozók felháborodása övezte.

Miközben a törvényhozók a reformról vitáztak, leálltak a buszjáratok és a metrók. A gyárak szüneteltették a termelést, a bankok bezártak, a légitársaságok több száz járatot töröltek, az állami kórházak pedig a sürgősségi beavatkozások kivételével minden műtétet elhalasztottak.

A radikális baloldali szakszervezetek Kongresszushoz tartó menetét a rendőrség vízágyúkkal támadta meg.

Milei elnök szerint az argentin munka törvénykönyvének módosításai kulcsfontosságúak a külföldi befektetések vonzására, a termelékenység növelésére és a munkahelyteremtés fellendítésére irányuló erőfeszítései szempontjából egy olyan országban, ahol a munkavállalók mintegy kétötöde bejelentés nélkül dolgozik.

A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy a törvény gyengíteni fogja a munkavállalók védelmét.

A törvényjavaslat korlátozza a sztrájkjogot, csökkenti a szakszervezetek alkupozícióját, és megkönnyíti a vállalatok számára a munkavállalók elbocsátását a próbaidők meghosszabbításával és annak korlátozásával, hogy a munkavállalók pert indíthassanak munkáltatójuk ellen elbocsátásuk esetén.

A jogszabály csökkenti továbbá az argentin végkielégítések mértékét, és felhatalmazza a munkáltatókat 12 órás munkanapok elrendelésére, szemben a jelenlegi 8 órával.

„Tisztelt parlamenti képviselők, hallják meg ezt az üzenetet: A dolgozó emberek elleni szavazásnak következményei vannak” – írta a legnagyobb argentin szakszervezeti tömörülés, a Munkások Általános Szövetsége a közösségi médiában olyan fotók mellett, amelyek a sztrájk miatt elnéptelenedett argentin fővárost, Buenos Airest ábrázolták.

„A munkahelyek nem alku tárgyai; a kivívott jogok nem tombolanyeremények.”

forrás: Morning Star