A trumpista amerikai techmilliárdos és a neoliberális fasiszta argentin elnök zárt körű találkozója
A találkozóra egy olyan látogatás során került sor, amelyen Peter Thiel úgy döntött, hogy házat vásárol Buenos Airesben. Egyes médiumok szerint a megbeszélés előjátéka lehet egy nagyszabású üzletnek a Palantir és az argentin kormány között.
Peter Thiel, a PayPal társalapítója, a Facebook korai befektetője, valamint a Palantir Technologies alapítója és jelenlegi elnöke Buenos Airesbe látogatott, és találkozott Javier Milei szélsőjobboldali elnökkel. Thiel látogatása nem maradt észrevétlen a dél-amerikai országban, különösen tekintettel a Palantir által felhalmozott hatalmas gazdasági és politikai erőre. A Palantir egy adatgyűjtéssel, integrációval és elemzéssel foglalkozó cég, amely – a New York Times rovatvezetője, Michael Steinberg szerint – a CIA-n keresztül, az In-Q-Telen (az amerikai hírszerző ügynökség befektetési részlegén) keresztül kapott finanszírozást.

Továbbá a Palantir valószínűleg a legbefolyásosabb vállalat az elektronikus eszközök által generált adatok elemzése terén. Jelentős megállapodásokat kötött az amerikai kormánnyal, ami azt jelenti, hogy tevékenységét erős geopolitikai érdekek vezérlik.
Thiel, Donald Trump és JD Vance munkatársa és barátja, családjával érkezett Argentínába, és több napra tervez maradni. Már vásárolt is egy körülbelül 12 millió dollár értékű házat a Barrio Parque exkluzív negyedében, a város egyik legdrágább környékén.
Dél-amerikai látogatása azonban nem tűnik pusztán turisztikai jellegűnek. A múlt héten ebédelt Santiago Caputóval, az elnök személyes tanácsadójával. Mégis az a találkozó váltotta ki a legnagyobb várakozást, amelyen Thiel Mileivel tárgyalt. Az elnök a Casa Rosadában, az elnöki hivatalban fogadta a mágnást, hogy meg nem erősített ügyekről tárgyaljon, mivel a találkozót titkosnak nyilvánították. Thiel és Milei először 2024-ben találkoztak egymással egy Los Angeles-i fórumon.
A La 100 médium szerint az elnöki irodához hozzáféréssel bíró forrás elmondta: Thiel érdeklődését fejezte ki a „Milei-jelenség” iránt, és Argentínát potenciális menedéknek tekinti egy globális válság esetére. A mágnás, aki több alkalommal is kijelentette, hogy „a technológiának felül kell múlnia a politikát”, nem állt a sajtó rendelkezésére a végrehajtó hatalom nemrégiben hozott korlátozása miatt, amely átmenetileg megtiltotta az akkreditált újságíróknak a Casa Rosadába való belépést.
Mi Thiel útjának valódi célja?
Nemrégiben, izraeli útja során Milei megállapodást írt alá Netanyahuval, az úgynevezett Izsák-megállapodásokat, amely információcserét és együttműködést irányoz elő a mesterséges intelligencia területén – olyasmit, amiben a Palantir kifejezetten jártas: arra használja, hogy feldolgozza a hatalmas mennyiségű összegyűjtött adatot, és továbbítsa azon kormányoknak, amelyekkel szerződése van.
Egyes médiumok arra spekuláltak, hogy Thiel látogatása előjátéka lehet egy megállapodásnak az argentin kormány és a techcég között – amit már Milei saját kormányzása alatt is megpróbáltak, Patricia Bullrich volt biztonsági miniszter erőfeszítései révén.
„Peter Thiel Buenos Airesben van. Úgy tűnik, hogy egy időre Argentínában telepszik le a Palantirral. Ez nem ’befektetés’. Elsöprő digitális gyarmatosítással nézünk szembe: az adataink, az életünk és a jogaink egy amerikai fekete doboz kezében” – mondta Ariel Garbarz argentin mérnök. „A Palantir… hatalmas adatkereszthivatkozást, megfigyelést, profilalkotást és hatalomgyakorlást árul. Szavakkal, mint ’hatékonyság’, ’biztonság’ és ’innováció’ csomagolják be, de ez a Szilícium-völgy illatával fűszerezett, példátlan társadalmi ellenőrzés.”
Hozzátette: „2020-ban az Amnesty International már figyelmeztetett, hogy a Palantir nyakig benne van olyan technológiákban, amelyek megkönnyíthetik a bevándorlókkal szembeni emberi jogi jogsértéseket. Nem telefonokat hallgattak le: a vadászatot szervezték… A Palantir hatalmas adatmennyiségeket használ és dolgoz fel azért, hogy a hatalmon lévők hatékonyabban profilozhassanak, nyomon követhessenek, elemezhessenek és agymosást végezhessenek rajtad. Ez techno-feudalizmus: egyesek feltörnek, mások besorolnak, megint mások célpontként adnak el.”
Technofasizmus vagy technofeudalizmus?
Bár Garbanz jóslatai távolinak tűnhetnek, nem ő az egyetlen, aki figyelmeztet a Palantir veszélyeire. A cég vezérigazgatója, Alex Karp és Nicholas W. Zamiska legfőbb tanácsadó kiadta „A technológiai köztársaság: Kemény erő, puha meggyőződés és a Nyugat jövője” című könyvet, amelyet a cég egy közösségimédia-bejegyzésben foglalt össze 22 tézisben. A könyv egy szövetség létrehozására szólít fel a nagy techcégek és az amerikai kormány között a „nemzetvédelem” előmozdítása érdekében, ezáltal összeolvasztva a nagyvállalatokat – beleértve a mesterséges intelligenciát fejlesztőket is – az állam katonai-ipari komplexumával.
A mesterséges intelligencia technológia ezen militarizálódását – a nemrégiben megjelent szöveg szerint – azzal a felismeréssel kell párosítani, hogy a liberális demokráciának jelentős korlátai vannak a hatékony kormányzáshoz, és a technológiának alapvető szerepet kell játszania ezen kormányzási hiányosságok kijavításában egészen egy „technológiai köztársaság” létrejöttéig – ez a gondolat sokakat arra késztetett, hogy egy implicit technofasizmust lássanak a szövegben.
Ebben az értelemben Thiel argentin látogatása azt mutatja, hogy a nagy techcégek bevonódása – nemcsak az amerikai kormányba, hanem azokba az államokba is, amelyek egyértelműen az amerikai külpolitikához igazodtak – inkább folyamatban lévő valóság, mintsem utópisztikus (vagy disztópikus) technopolitikai törekvés.
forrás: Peoples Dispatch