Brazília

Max Cavalera (Soulfly/Sepultura) is örül Lula megválasztásának

Congratulations, Brazil! America, you’re up next! (Gratulálunk Brazília! Amerika, rajtad a sor!)

Áll Max és felesége, Gloria Cavalera posztjaiban a közösségi felületeiken. Ez egyben utalás is az amerikai középidős választásokra, ahol az amerikai szavazóknak lehetőségük lesz megszorongatni a szélsőjobboldali Trump-ot.

Trump a brazil választásba is belenyúlt, különféle pénzek ígéretével, korábban pedig gazdasági szankciókkal, növelve az elégedetlenséget. Nyíltan támogatta a korábbi szélsőjobboldali elnök, Jair Bolsonaro fiát. Az idősebb Bolsonaro puccskísérlet miatt börtönben ül, bár a katasztrofális COVID-19 járványkezelésért kellett volna elítélni, népirtás vádja miatt. Több mint 700.000 ember halt meg, meg a profitot helyezték az egészség elé – ezzel szigorúan másolva a szintén katasztrofális amerikai és magyar járványkezelést.

A legendás Sepultura volt és Soulfly jelenlegi éneket-gitáros-frontember-dalszerzője korábban is hitet tett a brazil baloldal mellett.

A választások előtt az Instagram oldalán egy horogkeresztet szétütő öklöt ábrázoló pólóban tartott egy papírt, amelyre az volt írva: „A rasszizmus ellen! A fasizmus ellen! Refuse/Resist! Szavazz Lulára!”

A Refuse/Resist a Sepultura dala, a hatalommal szembeni ellenállásról szól.

Ünnepeljük Lula győzelmét a brazil szélsőjobb felett – de a mozgalom a kulcs

Lula felemelkedésének, bukásának és visszatérésének története megmutatja, hogy a mozgalomnak túl kell lépnie a brazil Munkáspárt (PT) határain.

Brazília szociáldemokrata elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva meglepetésszerű győzelmet aratott a szélsőjobboldali jelölt, Flávio Bolsonaro felett vasárnap.

Lula a szavazatok 51,72 százalékát szerezte meg az elnökválasztás második fordulójában, ezzel negyedik, nem egymást követő ciklusát biztosítva.

Bolsonaro, aki 48,21 százalékot kapott, nem volt hajlandó elfogadni az eredményt. Ő Jair Bolsonaro fia, aki 2019 és 2023 között Brazília szélsőjobboldali elnöke volt, és jelenleg börtönben van.

Jair Bolsonarót azért zárták börtönbe, mert puccsal próbálkozott, miután elveszítette a legutóbbi választást Lulával szemben.

Az eredmény csapás Donald Trump számára – és ellentmond a latin-amerikai szélsőjobboldali győzelmek tendenciájának.

De nem szabad elbizakodottnak lennünk. Lula felemelkedésének, bukásának és visszatérésének története megmutatja a Munkáspárt (PT) határait.

A PT az 1980-as évek diktatúrája alatt az ABC régió – São Paulo egy ipari központja – munkásmozgalmából nőtt ki.

Lula, akkoriban fémmunkás-szakszervezeti tisztviselő, vált a mozgalom arcává. Többször indult a PT színeiben, és először 2001-ben választották meg a szavazatok 61 százalékával.

Lula olyan politikai koalíciót épített, amely a brazil társadalom különböző rétegeiből állt, amelyek vesztesei voltak a neoliberalizmusnak.

A koalíció legfontosabb része a PT munkásosztály-bázisa volt.

De a politikai koalíció a hazai piacokra irányuló nagytőke egyes részeit is magában foglalta. Ezek féltek a multinacionális vállalatok fokozódó versenyétől, és azt remélték, hogy egy PT-kormány megvédi őket, és élénkíti a fogyasztói keresletet.

Az északi, északkeleti és vidéki belső területek regionális oligarchái közelebb kerültek a PT-hez, hogy befolyásra tegyenek szert.

Ez azt jelentette, hogy a PT programja tele volt ellentmondásokkal. Korábbi választásokon Lula szlogenje az volt: „Szavazzon a 3-as számra, a többi burzsoá.” 2001-ben futótársa a milliomos textilgyáros José Alencar volt a tory-szerű Liberális Pártból.

A PT valóban jobbá tette milliók életét a munkásosztályból jóléti programokkal, az egyetemi hozzáféréssel és a szegényebb negyedek villamosításával.

De a PT soha nem kérdőjelezte meg a neoliberalizmust – inkább igazságosabb módon próbálta kezelni. Ez a stratégia a 2000-es években működni látszott, amikor a nyersanyagárak fellendülése teljes lendületben volt.

Brazília mezőgazdasági és energetikai exportjából származó bevételek lehetővé tették Lula számára, hogy máshogy ossza el a vagyont és növelje a beruházásokat anélkül, hogy megtámadta volna a tőkés osztályt és annak államát.

Utódja, Dilma Rousseff 2010-ben vette át a hatalmat a globális pénzügyi válság után. A nyersanyagárak fellendülése kifulladt, és Brazília gazdasága 2014-ben zuhanni kezdett.

Rousseff keresztülvitte a megszorításokat és a neoliberális politikákat, de ez nem ment elég messzire a munkaadók számára. A jobboldali kongresszus 2019-ben letartóztatta őt.

A PT kudarcai nyitották meg az ajtót Jair Bolsonaro 2018-as választási győzelme előtt.

A COVID-19 katasztrofális „kezelése” – amely 750 000 brazil halálát okozta – és a zuhanó gazdaság láttán a választók szűken visszafordultak Lulához 2022-ben.

Lula harmadik ciklusában ismét tudott reformokat végrehajtani, hála az emelkedő nyersanyagáraknak.

De nem volt támadás a bankok, a nagytőke és a multinacionális vállalatok ellen, amelyek kifosztják a munkásosztályt. Brazília például a világ egyik legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenségével rendelkezik.

Lula mozgástere negyedik ciklusában korlátozottabb lesz. A gazdasági növekedés 2 százalék alá lassult, és Lula tanácsadói már mérlegelik az egészségügyi és jóléti kiadások csökkentését.

Lula győzelmét a munkásosztály széles körű vágya hajtotta, hogy megállítsák Bolsonarót és a jobboldalt. De az embereknek az utcán kell maradniuk.

Alulról jövő mozgósításra lesz szükség a szélsőjobb visszaszorításához – és egy olyan rendszer kivívásához, amely az embereket a profit elé helyezi.

forrás: Socialist Worker

Brazília Kongresszusa megszünteti a 6×1-es munkarendet

A változás a kihirdetést követő 60 nappal kezdődik, és 14 hónap alatt eléri a 40 órát; az egészségre és biztonságra vonatkozó szabályok a megállapodásokban jelennek meg.

A 2019-es 221. számú alkotmánymódosítási javaslat (PEC) Szövetségi Szenátus általi jóváhagyása a brazil munkarend szervezésének legmélyrehatóbb változását hozza létre az 1988-as alkotmány kihirdetése óta. A szöveg megszünteti a hat munkanapot egy pihenőnap követő modelljét, és heti legfeljebb 40 órás munkahetet állapít meg két fizetett heti pihenőnappal, bércsökkentés nélkül.

Mivel alkotmánymódosításról van szó, a szöveg nem függ Luiz Inácio Lula da Silva elnök (PT) jóváhagyásától vagy vétójától. A kihirdetés a Képviselőház és a Szenátus elnökeinek feladata a Nemzeti Kongresszus együttes ülésén. Miután kihirdették és közzétették a Szövetségi Hivatalos Közlönyben (DOU), a módosítás fokozatosan lép hatályba, meghatározott átállási időszakokkal a vállalatok, szakmai kategóriák és a közszféra számára.

Átmeneti ütemterv

A 44 órás munkahétről a heti 40 órás és öt munkanapot két pihenőnap követő végleges modellre (5×2-es munkarend) való átállás két fő szakaszban történik:

Első szakasz (a közzétételt követő 60 nap): A módosítás közzétételét követő két hónappal a munkavállalók jogosulttá válnak heti két fizetett pihenőnapra, lehetőleg vasárnap. Ezzel egyidejűleg a heti munkaidő felső határa 44-ről 42 órára csökken.

Második szakasz (a közzétételt követő 14 hónap): Az első szakasz bevezetésétől számított 12 hónap után, ami összesen 14 hónap a hivatalos közzétételtől, a maximális heti munkaidő véglegesen 40 órára csökken, napi nyolc órás korláttal.

A 12 hónapos időszakban, amikor a 42 órás heti korlát érvényben lesz, a munkáltatóknak a két plusz órát a hétköznapok között kell elosztaniuk. Ha egyenletesen osztják el az öt munkanap között, a napi munkarend 8 óra 24 perc lesz.

A kollektív munkaszerződések és megállapodások engedélyezhetik a nyolc órát meghaladó napi munkarendet ebben az átmeneti időszakban a 42 órás munkarendhez való alkalmazkodás érdekében, feltéve, hogy a heti két pihenőnap szigorúan megmarad.

Miután a 14 hónapos átmeneti időszak befejeződik, minden olyan tevékenység, amely meghaladja a napi nyolc órát vagy a heti 40 órát, túlmunka kifizetését vagy időbankon keresztüli kompenzációt igényel, amely mechanizmusok a munkajog értelmében továbbra is engedélyezettek.

Különleges munkarendek és műszakok

Az új alkotmányos iránymutatások nem írnak elő egységes munkarendformátumot az egész piac számára, és biztosítják a folyamatos tevékenységek és alapvető szolgáltatások működését. A megszakítás nélküli szolgáltatások, például a kórházak és egészségügyi egységek, a közbiztonság, a tömegközlekedés, a városi tisztítás és a felügyelet, speciális modelleket fogadhatnak el a munkaidő megszervezésére és kompenzálására kollektív tárgyalási megállapodásokon vagy szerződéseken keresztül.

Ezeken a területeken a hagyományos 12 órás munkaműszakot 36 órás pihenő követő (12×36-os műszak) rendszert a PEC nem szünteti meg automatikusan, de a munkáltatók és munkavállalók szakszervezetei közötti tárgyalóasztalnál kell adaptálni.

A műszakok átszervezésénél figyelembe kell venni a heti munkaidő csökkentését, valamint az alkotmányban előírt minimális pihenő- és étkezési időszakokat. A szöveg a jövőbeli speciális törvényekre is hivatkozik a saját működési jellemzőkkel rendelkező kategóriák feltételeinek kiegészítő szabályozására.

A hosszan tartó bezártságnak kitett munkavállalók, például a tengeri olajplatformokon dolgozók esetében a rapporter Omar Aziz elutasította az alkotmányos szövegben előzetes kivételeket javasló módosításokat. A parlamenti képviselő rámutatott, hogy a tengeri olajmunkások munkarendjét utólagos jogi szabályozásnak kell alávetni.

Kompenzáció és átlagos havi pihenőnapok

A javasolt módosítás lehetővé teszi a vállalatok és szakszervezetek számára, hogy kivételesen és kollektív megállapodás vagy szerződés útján az 5×2-es formátumtól eltérő műszakokkal rendelkező munkarend-kompenzációs rendszereket hozzanak létre, beleértve a 6×1-es műszakrend esetleges folytatásának lehetővé tételét is.

Ahhoz, hogy ez a rugalmasság érvényes legyen a Munkaügyi Bíróság előtt, a javaslat két kötelező kritérium betartását írja elő: a ledolgozott pihenőnapokat ugyanazon naptári hónapon belül teljes mértékben kompenzálni kell; és a munkavállaló egy hetes szolgálati időn belül legalább egy pihenőnapra jogosult, és a hónap végére el kell érnie a heti átlagos két fizetett pihenőnapot.

A három kifejezett kivétel

A Kongresszus által jóváhagyott szöveg három munkavállalói csoport és gazdasági ágazat számára állapít meg differenciált szabályokat és konkrét feltételeket:

Kiszervezett közszolgálati munkavállalók: Az alapvető közszolgáltatások folytonosságának biztosítása és az adminisztratív szerződések gazdasági és pénzügyi egyensúlyának megőrzése érdekében az államnak szolgáltatásokat nyújtó kiszervezett vállalatoknak a kihirdetést követően legfeljebb 12 hónap áll rendelkezésükre munkarendjük kiigazítására, a 60 napos általános időszak helyett. A közzétételt követő 60 nap után módosított szerződéseknek már meg kell felelniük az új munkarendnek. Ha a közhatóság és a szolgáltatók egy éven belül nem formálják meg a kiegészítést, a kiszervezett munkavállalók munkaidejének csökkentése automatikusan hatályba lép, bércsökkentés nélkül.

Egyetemi diplomával rendelkező szakemberek, akiknek fizetése 21 100 realtól kezdődik: Az úgynevezett „magasan képzett munkavállalók”, akik egyetemi diplomával rendelkező alkalmazottak, és havi fizetésük egyenlő vagy nagyobb, mint a társadalombiztosítási ellátások felső határának 2,5-szerese (jelenleg 21 188,87 real), mentesülnek az általános napi munkaidő-korlátozások és a munkaidő-nyilvántartás alól. Ezek a szakemberek közvetlenül a vállalattal tárgyalhatják meg munkarendjüket, de megőrzik alkotmányos jogukat a heti két fizetett pihenőnapra. Ez a kivétel nem vonatkozik a közalkalmazottakra.

A brazil munkajog már jelenleg is előír olyan helyzeteket, amikor nincs hagyományos munkaidő-ellenőrzés, például a bizalmi pozíciót betöltő alkalmazottak vagy a vállalaton kívül dolgozók esetében, olyan tevékenységeknél, ahol nem lehetséges a munkaidő ellenőrzése.

Egyéni mikrovállalkozók és kisvállalkozások: A javasolt alkotmánymódosítás (PEC) előírja, hogy egy későbbi kiegészítő törvény átmeneti intézkedéseket hoz létre az enyhítésre és a pénzügyi vagy hiteltámogatásra az egyéni mikrovállalkozók, mikrovállalkozások és kisvállalkozások számára. Ezen kedvezmények megadása kifejezetten a munkahelyek és a foglalkoztatási szintek fenntartásának feltételéhez kötött ezekben az intézményekben.

Jelenlegi szerződések és régi megállapodások

Az új munkarend alkalmazása a meglévő munkaszerződésekre közvetlen és azonnali, nem igényel formális újrafelvételt vagy munkaviszony megszüntetését. Az alkotmány garantálja a bérek nem csökkentésének elvét, megtiltva az alkalmazottak fizetésének vagy a szakmai kategóriák minimálbérének bármilyen névleges csökkentését vagy arányos csökkentését.

Azon munkavállalók esetében, akik már heti 40 órát vagy annál kevesebbet dolgoznak, a módosítás nem hoz további csökkentést a heti munkaidőben. Ezek az alkalmazottak azonban mostantól garantált jogot kapnak a heti két fizetett pihenőnapra.

A szakszervezeti szférában a korábban megkötött kollektív munkaszerződések és megállapodások azon rendelkezései, amelyek a munkaidőre vagy a heti pihenőidőkre vonatkoznak, és összeegyeztethetetlenek az új alkotmányos paraméterekkel, a módosítás közzétételét követő 60 nappal elveszítik minden jogi érvényességüket.

Hatás a munkaerőpiacra

Az új munkarendre való áttérés az országban tízmillió munkavállalót érint az operatív, ügyfélszolgálati és folyamatos termelési szerepkörökben.

A Szakszervezetek Közi Statisztikai és Társadalmi-gazdasági Tanulmányok Osztálya (Dieese) által a Brazil Földrajzi és Statisztikai Intézet (IBGE) Folyamatos Nemzeti Háztartási Mintavétel (PNAD) alapján készített technikai felmérés szerint az intézkedés közvetlenül 26,8 millió munkavállalót érint kedvezően.

A kontingens 22 millió formális szektorban szerződéssel rendelkező alkalmazottból (ami az ország formális munkavállalóinak 54%-a) és körülbelül 4,8 millió informális munkavállalóból áll, akik heti 40 órát meghaladó munkarendet regisztrálnak.

A Munkaügyi és Foglalkoztatási Minisztérium (MTE) adatai szerint 2025-ben 14,8 millió formális munkavállaló volt közvetlenül a 6×1-es munkarend hatálya alatt, míg további 29,7 millió már az 5×2-es munkarendben dolgozott.

A változás hatóköre tükröződik a brazíliai szerződéses munkarendek profiljában is. A Kereskedelmi, Szolgáltatási és Idegenforgalmi Áruk Nemzeti Konföderációja (CNC) által az Éves Szociális Információs Jelentés (Rais) alapján készített tanulmányok szerint 35,7 millió CLT (Munkajogok Konszolidációja) alatt álló munkavállaló, a brazil formális munkaerő mintegy 62%-a jelenleg heti 40 és 44 óra közötti munkarendben dolgozik.

A cikk eredetileg megjelent a Brasil de fato oldalán

Brazília mozgalmai elfoglalják az ország utcáit a demokrácia és Lula jelöltsége védelmében

A jogok elvesztése miatti aggodalom a szélsőjobboldal növekedésével szemben jellemezte a szeptember 27-i, vasárnapi tüntetéseket.

Luiz Inácio Lula da Silva elnök harcostársai és támogatói vettek részt ezen a vasárnapon, szeptember 27-én azokon a demonstrációkon, amelyek a „Gyerünk, Lula” országos mozgósítás részeként zajlottak, egy héttel az első fordulós választások előtt. Rio de Janeiróban a „CarnaLula 2026” végigvonult Copacabana strand teljes hosszán.

A mikrofonhoz lépve Benedita da Silva, a PT szenátorjelöltje a karnevál népi kultúra kifejeződéseként betöltött fontosságáról beszélt, és arra kérte a jelenlévőket, hogy szavazzanak a progresszív blokkra Rio de Janeiro törvényhozó gyűlésében és a szövetségi képviselőházban is. Megerősítette azt a diskurzust, hogy ezen a választáson nemcsak a demokrácia, hanem a nemzeti szuverenitás is tét. „Nem leszünk senki hátsó udvara” – ismételte Lula mondatát.

São Paulóban az esemény karneváli felvonulásokkal, cirkuszi előadásokkal és kerékpáros felvonulással kezdődött a Paulista sugárúton, ahol a jelöltek a demokrácia védelmében mondtak beszédeket. „A tagadás nem fog győzedelmeskedni” – mondta Simone Tebet szenátorjelölt. Erika Hilton szövetségi képviselő visszhangozta Tebet szavait, beszélve azon jelöltek megválasztásának fontosságáról, akik eltávolítják Brazíliát a fasizmustól, és a munkásosztály mellett állnak, valamint a 6×1-es munkarend megszüntetésének védelméről. Az eseményen jelen volt Humberto Carrão színész is, aki a Brasil de Fató-nak elmondta, hogy arra buzdította a szavazókat, hogy az első fordulóban döntsék el az elnökválasztást.

Minas Gerais fővárosa, Belo Horizonte volt az egyik olyan város, ahol a legtöbb Lula újraválasztását támogató tevékenység zajlott. Ezek között volt egy zászlólengetős demonstráció a városközpontban, ahol aktivisták százai bontottak ki egy „Lula of Brazil” feliratú transzparenst. Az esemény értékelésekor Pedro Martins, az Alvorada kollektíva tagja, az akció egyik szervezője az utcák elfoglalásának szükségességéről beszélt. „Látványos esemény volt, az összes társadalmi mozgalom összegyűlt. Ez egy fontos hét volt, megmutatva, hogy utcára kell mennünk, és csak így tudjuk megfordítani a szavazást és elérni a győzelmet” – mondta a Brasil de Fató-nak.

Florianópolisban és Curitibában a támogatók kerékpáros felvonulást tartottak, zászlókat vive magukkal Lula jelöltségének védelmében. Brazíliavárosban a gyülekezés az Eixãón volt, egy gyorsforgalmi úton, amely észak-déli irányban köti össze Plano Pilotót.

Lula kampánya arról számolt be, hogy a napi eseményeket decentralizált módon szervezték meg, több mint 500 tevékenységet tervezve a 27 állami fővárosban és több száz önkormányzatban. A program sétákat, konvojokat, szórólaposztást és kulturális előadásokat tartalmazott.

A cikket a Brasil de Fato jelentette meg portugál nyelven.

Brazília nem adhatja fel kritikus ásványi anyagait

Számos külföldi multinacionális vállalat jelezte érdeklődését a ritkaföldfémek brazíliai kitermelése iránt, noha az ország még nem rendelkezik a feldolgozásukhoz szükséges technikai kapacitással.

Minaçuban, Goiás brazil állam északi részén, a táj őrzi egy korábbi ásványi láz nyomait. Évtizedeken át a város a Cana Brava azbesztbányától függött, melynek virágkora elválaszthatatlan volt a halálos betegségektől és a környezeti károsodások hosszú történetétől. Most Minaçut egy újabb ígért jövőbe sorozták be. A Pela Ema bányában a Serra Verde nyeri ki a villanymotorokhoz, szélturbinákhoz, fejlett elektronikához és fegyverrendszerekhez szükséges ritkaföldfémeket. Az ásvány megváltozott, de a veszély az, hogy a függőség régi struktúrája érintetlen marad.

Brazília a világ ismert ritkaföldfém-készleteinek körülbelül 23%-ával rendelkezik, ezzel Kína után a második. Mégis alig termeli meg a világtermelés 1%-át, és hiányzik belőle az az integrált ipari lánc, amely képes a ritkaföldfémek szétválasztására, fémekké és ötvözetekké alakítására, valamint végleges mágnesek gyártására. Az ország birtokolja a geológiai gazdagságot, míg mások a technológia, a finanszírozás, a feldolgozás és a piacok ellenőrzésére törekszenek.

Ez az ellentmondás áll Brazília kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos vitájának középpontjában. A kérdés nem az, hogy egyáltalán ki kell-e termelni ezeket az ásványokat, bár minden javasolt bányának komoly környezeti és társadalmi vizsgálaton kell átesnie. A közvetlen politikai kérdés az, hogy Brazília ezeket az erőforrásokat szuverén technológiai és ipari kapacitás kiépítésére fogja-e használni, vagy ismét csak könnyen feldolgozott nyersanyagok exportőrévé válik.

A nyomás gyorsan növekszik. Az Egyesült Államok által támogatott USA Rare Earth cég végleges megállapodást kötött a Serra Verde felvásárlására mintegy 2,8 milliárd dollárért. Az amerikai kormány 750 millió dollárt biztosított az ügylethez, és elkötelezte magát több száz millió dollárnyi jövőbeli termelés megvásárlása mellett. A Serra Verde Pela Ema bányája különösen vonzó, mert ionos agyagai diszpróziumot és terbiumot tartalmaznak, amelyek nehéz ritkaföldfémek, nélkülözhetetlenek a nagy teljesítményű mágnesekhez és katonai felszerelésekhez. Washington nem normál kereskedelmi befektetésként tekint erre; inkább úgy látja a Serra Verdét, mint egy Kínán kívüli ellátási lánc kiépítésére irányuló állami irányítású stratégia részét.

Eközben az ausztrál bányavállalatok kiterjedt bányászati jogokat halmoztak fel Minas Geraisban és Bahiában. A Viridis Mining and Minerals a Poços de Caldas körüli Colossus projektet ellenőrzi, míg a Meteoric Resources ugyanebben a geológiai régióban a hatalmas Caldeira projektet birtokolja. Bahiában a Brazilian Rare Earths – neve ellenére egy ausztrál tőzsdén jegyzett vállalat – fejleszti a Borborema projektet. Ma már jól dokumentált, hogy a külföldi cégek rohannak megszerezni a jogokat, mielőtt az ország szigorúbb szabályokat állítana fel a stratégiai ásványokra vonatkozóan.

Ennek a rohamnak a földrajzi helyszíne nem üres. A Observatório da Mineração vizsgálata 187 ritkaföldfém-bányászati kitermelést talált, amelyek öt államban 96 agrármegújítási településsel fedtek át. A Serra Verde önmagában 37 aktív kitermelést folytatott, amelyek Goiásban nyolc települést érintettek. Nova Romában a kanadai tőzsdén jegyzett Aclara Resources Carina projektje kezdetben átfedésben volt a Família Magalhães quilombola közösség területével. A közelben található a Kalunga terület, amely körülbelül 5000 ember otthona, és Brazília legnagyobb quilombola területeként ismert. A bányászati engedélyek a Kalunga földekkel is átfedtek.

A Pela Ema környékén vidéki családok számoltak be a patakok színének és vízhozamának megváltozásáról, a halállomány csökkenéséről és a szarvasmarhák szaporodási problémáiról. Az állami és szövetségi környezetvédelmi ügynökségek ellenőrzései igazolták a Córrego Areia szennyezettségét és az ivóvíz-szabványokat meghaladó anyagok – köztük mangán – koncentrációját. A patak a Cana Brava rendszerbe folyik, amely Minaçut látja el vízzel, és fenntartja a halászatot, a mezőgazdaságot és a turizmust.

Ezeket a költségeket szembe kell állítani azzal, ami Brazíliánál marad. A Serra Verde kevert ritkaföldfém-karbonátot termel, amelyben az értékes elemek egyesítve maradnak. A technológiailag nehéz szakaszok – az egyes oxidok szétválasztása, fémek és ötvözetek előállítása, valamint mágnesek gyártása – külföldön zajlanak. Brazília kap egy bányát, kotrógépeket, feldolgozóberendezéseket, némi foglalkoztatást, adókat és környezeti terheket. A magasabb hozzáadott értékű iparágak, szabadalmak, szakképzett műszaki foglalkoztatás és stratégiai ellenőrzés az Egyesült Államokba és Európába vándorol.

Ez nem csupán egy hiányzó gyárról szól. A szétválasztás a ritkaföldfém-ipar csúcspontja. Mivel a tizenhét ritkaföldfémelem hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, szétválasztásuk összetett hidrometallurgiai rendszereket, ismételt oldószeres extrakciós lépéseket, speciális ismereteket, valamint a víz- és vegyi maradványok szigorú kezelését igényli. A mágnesgyártás további kohászati és mérnöki akadályokat állít fel. Egy olyan ország, amely kevert karbonátot exportál, de mágneseket importál, nem biztosított ritkaföldfém-ellátási láncot. Csak a lánc leginkább környezetromboló és technológiailag leggyengébb szegmensét biztosította.

A külföldi cégek hangsúlyozzák, hogy a brazil ionos agyagok viszonylag olcsó gépekkel megmunkálhatók. A felszínhez közeli lelőhelyeket ki lehet termelni a más bányák által megkövetelt tőkeigényes földalatti infrastruktúra nélkül. Az ércet kiássák, mozgatják, mossák, kilúgozzák és részben dúsítják. Az ilyen projektek éppen azért vonzóak, mert a vállalatok kihasználhatják a bőséges földet és vizet, miközben a technológiailag kifinomultabb szakaszokat máshová helyezik át.

Az „olcsóság” részben számviteli fikció. A gépek olcsók, mert a vállalat nem fizeti meg a sérült víztartó réteg, a szennyezett patak, az erodált domboldal, a kitelepített mezőgazdasági közösség vagy az évtizedes közegészségügyi monitoring teljes költségét. Ezek externaliták: a vállalati mérlegből kikerülő, a családokra, önkormányzatokra és jövő generációkra hárított költségek. A vizet ipari inputként kezelik, még akkor is, ha az egy teljes társadalmi ökológia alapja.

Hogyan csinálta Kína?

Ez a modell még csak nem is technológiailag elkerülhetetlen. Kína ritkaföldfém-ágazatbeli felemelkedése erősen káros bányászati gyakorlatokkal kezdődött, beleértve a kiterjedt ammóniumsó-kilúgozást. A kínai kutatók és állami intézmények azóta beruháztak e károk csökkentésébe. Egy kínai tudóscsapat kifejlesztette az elektrokinetikus bányászatot, amely szabályozott elektromos mezőket használ a ritkaföldfém-ionok mállott agyagon keresztül történő mozgatására. A kezdeti kísérletek 2,6-szor nagyobb kitermelést, 80%-os csökkenést a kilúgozószerekben és 70%-kal kevesebb fém szennyeződést jelentettek a hagyományos technikákhoz képest.

A technika azóta túllépett a laboratóriumon. Egy 5000 tonna ércen végzett ipari méretű kínai kísérlet 95%-os ritkaföldfém-kitermelést ért el, miközben az ammónia-kibocsátás 95%-kal csökkent. Fejlesztői azt is megállapították, hogy a módszer gazdaságilag életképesebb a hagyományos kitermeléshez képest.

Az elektrokinetikus kitermelés nem hatástalan, és nem helyettesíti a további szétválasztási és mágnesipari folyamatokat. De rámutat egy fontos szempontra: nincs műszaki indok arra, hogy Brazília elfogadja a tegnapi vízigényes és vegyszerpazarló kitermelési rendszereket, miközben a külföldi tulajdonosok fenntartják maguknak a fejlett kutatást, finomítást és gyártást. A bányához választott technológia politikai döntés arról, hogy ki viseli a költségeket és ki szerzi meg a tudást.

Lula terve

Luiz Inácio Lula da Silva elnök sürgette a Kongresszust, hogy gyorsítsa fel a kritikus és stratégiai ásványokra vonatkozó nemzeti politika megteremtéséről szóló törvényhozást. A javasolt keret létrehozna egy nemzeti tanácsot, kiterjesztené az állam hatáskörét a külföldi befektetések felülvizsgálatára, és ösztönözné a hazai feldolgozást. Ezek szükséges kezdetek, de az ösztönzés önmagában nem lesz elég.

Lula elnök kijelentette, hogy Brazíliának szüksége van: állami ellenőrzésre az ásványi információk és stratégiai lelőhelyek felett; korlátozásokra a külföldi felvásárlásokra; kötelező hazai szétválasztásra és finomításra; technológiatranszfer-követelményekre; állami beruházásokra a BNDES-en, egyetemeken, a Petrobrason, a Geológiai Szolgálaton és szakosodott kutatóintézeteken keresztül; valamint kötelező célkitűzésekre a brazil oxid-, ötvözet-, mágnes-, akkumulátor- és egyéb késztermék-gyártásra vonatkozóan. A környezetvédelmi engedélyezésnek tartalmaznia kell a vízgyűjtőkre gyakorolt kumulatív hatásokat is, nem csupán az egyes bányák ökológiai lábnyomát. A quilombola, őslakos és agrármegújítási közösségeknek rendelkezniük kell az előzetes, szabad és tájékozott beleegyezésük érvényesíthető jogával. Brazília kiépítheti saját állami kutatását, technológiai tanulását és ipari kapacitását olyan országok intézeteivel és vállalataival, mint például Kína, valódi együttműködés révén.

A kritikus ásványokat azért nevezik kritikusnak, mert a kortárs ipari hatalom középpontjában állnak. Ha Brazília megengedi a külföldi vállalatoknak, hogy birtokolják a lelőhelyeket, elavult kitermelési technológiákat válasszanak, kevert koncentrátumokat exportáljanak, és megtartsák a szabadalmakat és a gyártást külföldön, akkor semmi alapvető nem változott a gyarmati idők óta. A szuverenitás ott kezdődik, ahol a brazil föld alatti gazdagság tudássá, iparrá és a fölötte élő emberek méltó életévé alakul.

Írta: Vijay Prashad indiai történész és újságíró. Negyven könyv szerzője, köztük a Washington Bullets, a Red Star Over the Third World, a The Darker Nations: A People’s History of the Third World, a The Poorer Nations: A Possible History of the Global South, valamint a Grieve Chelwával írt How the International Monetary Fund Suffocates Africa. A Tricontinental: Institute for Social Research ügyvezető igazgatója, a Globetrotter vezető tudósítója és a LeftWord Books (Újdelhi) főszerkesztője. Szerepelt a Shadow World (2016) és a Two Meetings (2017) című filmekben is.

Ezt a cikket a Globetrotter készítette.

Brazília kiutasítja az argentin nagykövetet az országból

A döntés Javier Milei argentin elnök vitatott megjegyzései után született, aki „tolvajnak” nevezte Lula da Silva brazil elnököt az ellenzéki vezető – a szélsőjobboldali volt elnök, Jair Bolsonaro fia – kampányindítóján.

Augusztus 4-én a brazil kormány kiutasította Argentína nagykövetét, Daniel Raimondit. A döntés Javier Milei argentin elnök vitatott megjegyzései után született, aki Flávio Bolsonaro kampányindítóján „tolvajnak” nevezte Lula da Silva brazil elnököt.

Emellett Brazília úgy döntött, hogy nem küldi vissza posztjára Argentínába akkreditált nagykövetét, Julio Bitellit, miután tiltakozásként visszahívta őt.

Ez a két dél-amerikai ország közötti diplomáciai kapcsolatok egyik mélypontját jelenti a közelmúlt történelmében.

Egyelőre a diplomáciai képviseleteket kizárólag ügyvivők vezetik, amíg Milei – egy brazil kormányforrás szerint, aki az EFE-nek nyilatkozott – nem hagy fel a brazil elnök elleni támadásaival.

A vita azon az eseményen kezdődött, ahol Flávio Bolsonarót Brazília radikális jobboldalának következő elnökjelöltjévé kiáltották ki. Ő Jair Bolsonaro volt elnök fia, aki jelenleg börtönben van, amiért puccskísérletet vezetett.

Milei részt vett ezen a brazil földön tartott nagygyűlésen, Bolsonaro vendégeként, és nyilvánosan támogatott egy jelöltet – ami példa nélküli a két dél-amerikai nemzet közelmúltbeli történelmében. „Úgy gondolom, senki más nem képes felszámolni azt a fenyegetést, amelyet Lula jelent, és amely Damoklész kardjaként függ Brazília felett … Számítunk rád, Flávio, hogy megállítsd azt a szocialista szemetet” – mondta az újfasiszta argentin elnök.

Brazília panaszt tett Argentínánál, de Milei elnök hazatérése után nem kért bocsánatot megjegyzéseiért, sőt, fokozta a vádaskodást: „Tudja, ki tette a legtöbb pénzt ebbe az argentinellenes kampányba? A brazil kormány. A források 25%-a Brazíliából érkezett, és akkor még ők beszélnek beavatkozásról – ugyanazok az emberek, akik nagyon aktív szerepet játszottak a 2023-as (argentin elnöki) kampányban is … Elfelejtik, hogy (a progresszív peronista jelölt, Sergio) Massa tanácsadói egy Lula által küldött brazil csoport voltak” – mondta az argentin elnök.

Ezt követően a brazil kormány a La Nación című lapnak kifejtette, hogy Milei kijelentései elfogadhatatlanok egy szomszédos ország vezetőjétől elvárhatóakhoz képest, és nem volt más választásuk, mint a fent leírt diplomáciai lépés megtétele: „Nagyon türelmesek voltunk, nem válaszoltunk, de úgy gondoljuk, hogy a [brazil] elnök elleni ismételt sértések elkerülhetetlenné teszik ezt a döntést.”

Argentína Külügyminisztériuma részéről egy hivatalos közleményben az áll: „Az Argentin Köztársaság tudomásul veszi a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya által egyoldalúan hozott döntést, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is elszigeteli magát a régió többi részétől pusztán ideológiai kérdések miatt.”

forrás: Breakthrough News

Brazília aktiválja a Kölcsönösségi Törvényt az Egyesült Államok 25%-os vámjaira válaszul

A kormány a döntést „sajnálatos mérföldkőnek” nevezte az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokban.

Válaszul arra a döntésre, hogy az Egyesült Államok 25%-os vámtételt vet ki a brazil termékekre, a brazil kormány bejelentette, hogy azonnal aktiválja a Gazdasági Kölcsönösségi Törvényben (Economic Reciprocity Law) biztosított eszközöket. A csütörtökön, július 16-án kiadott közleményében Lula hivatala a lépést „sajnálatos mérföldkőnek” nevezte az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokban, kijelentve, hogy „nincs igazolás az országunk elleni egyoldalú intézkedésekre”, és közölte, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési mechanizmusához fog fordulni.

„Brazília azonnal megkezdi az eljárásokat a Kölcsönösségi Törvényben előirányzott eszközök aktiválására, amelyet a Nemzeti Kongresszus egyhangúlag hagyott jóvá, és újraindítja a tárgyalásokat a WTO vitarendezési mechanizmusának keretében” – áll a közleményben. A kormány szerint ezek az intézkedések a nemzeti szuverenitás védelmét, a vámemelés által érintett ágazatok védelmét és a brazil gazdaságra gyakorolt hatások csökkentését célzó stratégia részét képezik.

A kormány szerint a vámok kivetése a két ország közötti kapcsolatok megromlását jelzi.

„2026. július 15. a Brazília és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok történetében sajnálatos mérföldkőként fog bevonulni. A brazil kormány elutasítja az Egyesült Államok kormánya által ma bejelentett döntést a brazil termékekre kivetett 25%-os vámokról” – áll a Köztársasági Elnökség Kommunikációs Titkársága által aláírt közleményben. A jegyzék hozzáteszi, hogy „nincs igazolás az országunk elleni egyoldalú intézkedésekre”.

A brazil kormány szerint a döntés figyelmen kívül hagyja a két ország közötti kereskedelmi mérleg adatait. „Az Egyesült Államok kormánya saját statisztikái szerint az Egyesült Államok 424,5 milliárd dolláros többletet halmozott fel árukban és szolgáltatásokban Brazíliával szemben az elmúlt 15 évben” – áll a szövegben. A közlemény kiemeli azt is, hogy 2025-ben „az Egyesült Államokból származó import 76%-a lépett be az országba vámfizetés nélkül„, és az amerikai termékekre ténylegesen alkalmazott átlagos vámtétel mindössze 3,1% volt.

A vámot az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) által lefolytatott vizsgálatot követően jelentették be, az 1974-es Kereskedelmi Törvény 301. szakasza alapján. A döntéssel kiadott közleményben Donald Trump kormánya kijelenti, hogy „Brazília ésszerűtlen cselekedetei, politikái és gyakorlatai kárt okoztak az Egyesült Államok kereskedelmében”, és indoklásként a Pix-szel (Brazília azonnali fizetési rendszere) kapcsolatos politikákat, a brazil bíróságok digitális platformokkal kapcsolatos döntéseit, a környezetvédelmi felügyeletet, a szellemi tulajdont, az etanolpiacot és a korrupcióellenes küzdelmet hozza fel.

Válaszában a brazil kormány kijelenti, hogy soha nem hagyta fel a tárgyalásokat, és az elmúlt évben az USTR-rel együttműködve dolgozott a vizsgálat lezárásán. A közlemény szerint „bizonyítékokat mutattak be, amelyek megcáfolják a Brazília által állítólagosan alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó minden egyes állítást”.

A közlemény egyenesen megcáfolja az Egyesült Államok által felhozott főbb érvek némelyikét. „Bizonyítottuk, hogy a Pix-szel és a digitális platformok szabályozásával kapcsolatos vádak alaptalanok, akárcsak az erdőirtásra vonatkozó vádak” – áll a szövegben.

Egy másik részben a kormány megismétli az azonnali fizetési rendszer és a digitális platformok szabályozása melletti kiállását. „A Pix népünk kincse és a közösségi digitális infrastruktúra nemzetközi mércéje. Brazíliában nem mondunk le arról a felelősségünkről, hogy megvédjük családjainkat és gyermekeinket egy maroknyi techno-oligarcha kapzsiságától. A véleményszabadság nem jelenti a bűnözés szabadjára engedését” – áll a közleményben.

A brazil kormány elutasítja a brazil környezetvédelmi politikával kapcsolatos kritikákat is. Válaszul az USTR-nek, amely szerint az Amazonasban folyó illegális erdőirtás károsítja az amerikai faipar versenyképességét, a kormány fenntartja, hogy „az egész világ tudja, hogy 2023-tól kezdve határozottan fellépünk a környezeti bűncselekmények ellen, és drasztikusan csökkentjük az erdőirtást Brazília összes biomjában”.

A közlemény azt is megerősíti, hogy az USTR által lebonyolított nyilvános konzultáció is ellenállást mutatott a vámok bevezetésével szemben. A kormány szerint „a brazil és amerikai magánszféra képviselői által tett 78 hozzászólás közül 63 a vámtétel emelése ellen szólt”. A Planalto számára ez az eredmény megerősíti, hogy az intézkedés mindkét ország vállalatai és fogyasztói számára növelni fogja a költségeket.

A döntés megtámadása mellett a kormány válaszintézkedéseket is bejelentett. A közlemény megerősíti, hogy az ország továbbra is új piacokat keres termékei számára, és a Szuverén Brazil Terv révén fenntartja a vámok által érintett ágazatok védelmét célzó intézkedéseket.

„Brazília azonnal megkezdi az eljárásokat a Kölcsönösségi Törvényben előirányzott eszközök aktiválására, amelyet a Nemzeti Kongresszus egyhangúlag hagyott jóvá, és újraindítja a kérdés tárgyalását a WTO vitarendezési mechanizmusának keretében” – áll a közleményben. A kormány a vámokat „az Egyesült Államok kormánya által illegálisan és önkényesen kivetettként” is minősíti.

„Hamis hazafiak”

A záró bekezdésekben a kormány a kereskedelmi válság eszkalálódását a Bolsonaro családnak az Egyesült Államok kormányával folytatott tevékenységének tulajdonítja.

„Szomorú megállapítani, hogy a 301. szakaszon alapuló vizsgálatok sajnálatos eredménye egy olyan összeesküvés része, amelyet a Bolsonaro család aktív együttműködésével építettek fel. Ők hamis hazafiak, akik országunk elleni akciókat szerveztek és védtek nyilvánosan, választási céloktól vezérelve” – áll a közleményben.

Az utalás a Bolsonaro család tagjainak a kereskedelmi vizsgálat során tett kezdeményezései nyomán történt. Flávio Bolsonaro szenátor (PL-RJ), a Köztársasági Elnökség előjelöltje, részt vett az USTR által szervezett nyilvános meghallgatáson, majd később hivatalos levelet küldött az ügynökségnek, amelyben a 25%-os vám 180 napos elhalasztását kérte.

A dokumentumban azzal érvelt, hogy az intézkedésnek csak az elnökválasztás után kellene hatályba lépnie, amit Luiz Inácio Lula da Silva elnök bírált, aki a javaslatot „kiárusítás” újabb példájaként jellemezte, és kijelentette, hogy nincs indok egy olyan intézkedés elhalasztására, amelyet a brazil kormány indokolatlannak tart.

Eközben Eduardo Bolsonaro képviselő (PL-SP), aki jelenleg távollétben van pozíciójából, a vizsgálat teljes időtartama alatt fokozta egyeztetését a Trump-kormányzat tagjaival, és nyilvánosan szorgalmazta gazdasági szankciók Brazília elleni alkalmazását. Közösségi média bejegyzésekben és az Egyesült Államokban adott interjúkban a vámok és más szankciók megszüntetését a január 8-i puccskísérletek miatt elítéltek amnesztiájának jóváhagyásához kötötte, és kijelentette, hogy az intézkedések eszközként szolgálhatnak a brazil hatóságok nyomás alá helyezésére.

Idén Eduardo-t a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság (STF) négy év és két hónap börtönbüntetésre ítélte kényszerítésért a puccs összeesküvés során. A Bíróság által figyelembe vett tények között szerepel az amerikai hatóságokkal folytatott tevékenysége Brazília elleni szankciók ösztönzése és a Jair Bolsonaro volt elnök elleni büntetőügy tárgyalásába való beavatkozási kísérlet, amelynek eredményeként a volt elnököt puccskísérlet miatt elítélték.

A kormány közleménye továbbá megerősíti, hogy „szuverenitásunk védelme olyan kötelesség, amely minden pártot és minden irányzatot meghalad”, és biztosítja, hogy „a brazil kormány nem inog meg abban a kötelességében, hogy megőrizze azt”.

forrás: Brasil de Fato