Brazília aktiválja a Kölcsönösségi Törvényt az Egyesült Államok 25%-os vámjaira válaszul
A kormány a döntést „sajnálatos mérföldkőnek” nevezte az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokban.
Válaszul arra a döntésre, hogy az Egyesült Államok 25%-os vámtételt vet ki a brazil termékekre, a brazil kormány bejelentette, hogy azonnal aktiválja a Gazdasági Kölcsönösségi Törvényben (Economic Reciprocity Law) biztosított eszközöket. A csütörtökön, július 16-án kiadott közleményében Lula hivatala a lépést „sajnálatos mérföldkőnek” nevezte az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokban, kijelentve, hogy „nincs igazolás az országunk elleni egyoldalú intézkedésekre”, és közölte, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési mechanizmusához fog fordulni.
„Brazília azonnal megkezdi az eljárásokat a Kölcsönösségi Törvényben előirányzott eszközök aktiválására, amelyet a Nemzeti Kongresszus egyhangúlag hagyott jóvá, és újraindítja a tárgyalásokat a WTO vitarendezési mechanizmusának keretében” – áll a közleményben. A kormány szerint ezek az intézkedések a nemzeti szuverenitás védelmét, a vámemelés által érintett ágazatok védelmét és a brazil gazdaságra gyakorolt hatások csökkentését célzó stratégia részét képezik.
A kormány szerint a vámok kivetése a két ország közötti kapcsolatok megromlását jelzi.
„2026. július 15. a Brazília és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok történetében sajnálatos mérföldkőként fog bevonulni. A brazil kormány elutasítja az Egyesült Államok kormánya által ma bejelentett döntést a brazil termékekre kivetett 25%-os vámokról” – áll a Köztársasági Elnökség Kommunikációs Titkársága által aláírt közleményben. A jegyzék hozzáteszi, hogy „nincs igazolás az országunk elleni egyoldalú intézkedésekre”.
A brazil kormány szerint a döntés figyelmen kívül hagyja a két ország közötti kereskedelmi mérleg adatait. „Az Egyesült Államok kormánya saját statisztikái szerint az Egyesült Államok 424,5 milliárd dolláros többletet halmozott fel árukban és szolgáltatásokban Brazíliával szemben az elmúlt 15 évben” – áll a szövegben. A közlemény kiemeli azt is, hogy 2025-ben „az Egyesült Államokból származó import 76%-a lépett be az országba vámfizetés nélkül„, és az amerikai termékekre ténylegesen alkalmazott átlagos vámtétel mindössze 3,1% volt.
A vámot az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) által lefolytatott vizsgálatot követően jelentették be, az 1974-es Kereskedelmi Törvény 301. szakasza alapján. A döntéssel kiadott közleményben Donald Trump kormánya kijelenti, hogy „Brazília ésszerűtlen cselekedetei, politikái és gyakorlatai kárt okoztak az Egyesült Államok kereskedelmében”, és indoklásként a Pix-szel (Brazília azonnali fizetési rendszere) kapcsolatos politikákat, a brazil bíróságok digitális platformokkal kapcsolatos döntéseit, a környezetvédelmi felügyeletet, a szellemi tulajdont, az etanolpiacot és a korrupcióellenes küzdelmet hozza fel.
Válaszában a brazil kormány kijelenti, hogy soha nem hagyta fel a tárgyalásokat, és az elmúlt évben az USTR-rel együttműködve dolgozott a vizsgálat lezárásán. A közlemény szerint „bizonyítékokat mutattak be, amelyek megcáfolják a Brazília által állítólagosan alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó minden egyes állítást”.
A közlemény egyenesen megcáfolja az Egyesült Államok által felhozott főbb érvek némelyikét. „Bizonyítottuk, hogy a Pix-szel és a digitális platformok szabályozásával kapcsolatos vádak alaptalanok, akárcsak az erdőirtásra vonatkozó vádak” – áll a szövegben.
Egy másik részben a kormány megismétli az azonnali fizetési rendszer és a digitális platformok szabályozása melletti kiállását. „A Pix népünk kincse és a közösségi digitális infrastruktúra nemzetközi mércéje. Brazíliában nem mondunk le arról a felelősségünkről, hogy megvédjük családjainkat és gyermekeinket egy maroknyi techno-oligarcha kapzsiságától. A véleményszabadság nem jelenti a bűnözés szabadjára engedését” – áll a közleményben.
A brazil kormány elutasítja a brazil környezetvédelmi politikával kapcsolatos kritikákat is. Válaszul az USTR-nek, amely szerint az Amazonasban folyó illegális erdőirtás károsítja az amerikai faipar versenyképességét, a kormány fenntartja, hogy „az egész világ tudja, hogy 2023-tól kezdve határozottan fellépünk a környezeti bűncselekmények ellen, és drasztikusan csökkentjük az erdőirtást Brazília összes biomjában”.
A közlemény azt is megerősíti, hogy az USTR által lebonyolított nyilvános konzultáció is ellenállást mutatott a vámok bevezetésével szemben. A kormány szerint „a brazil és amerikai magánszféra képviselői által tett 78 hozzászólás közül 63 a vámtétel emelése ellen szólt”. A Planalto számára ez az eredmény megerősíti, hogy az intézkedés mindkét ország vállalatai és fogyasztói számára növelni fogja a költségeket.
A döntés megtámadása mellett a kormány válaszintézkedéseket is bejelentett. A közlemény megerősíti, hogy az ország továbbra is új piacokat keres termékei számára, és a Szuverén Brazil Terv révén fenntartja a vámok által érintett ágazatok védelmét célzó intézkedéseket.
„Brazília azonnal megkezdi az eljárásokat a Kölcsönösségi Törvényben előirányzott eszközök aktiválására, amelyet a Nemzeti Kongresszus egyhangúlag hagyott jóvá, és újraindítja a kérdés tárgyalását a WTO vitarendezési mechanizmusának keretében” – áll a közleményben. A kormány a vámokat „az Egyesült Államok kormánya által illegálisan és önkényesen kivetettként” is minősíti.
„Hamis hazafiak”
A záró bekezdésekben a kormány a kereskedelmi válság eszkalálódását a Bolsonaro családnak az Egyesült Államok kormányával folytatott tevékenységének tulajdonítja.
„Szomorú megállapítani, hogy a 301. szakaszon alapuló vizsgálatok sajnálatos eredménye egy olyan összeesküvés része, amelyet a Bolsonaro család aktív együttműködésével építettek fel. Ők hamis hazafiak, akik országunk elleni akciókat szerveztek és védtek nyilvánosan, választási céloktól vezérelve” – áll a közleményben.
Az utalás a Bolsonaro család tagjainak a kereskedelmi vizsgálat során tett kezdeményezései nyomán történt. Flávio Bolsonaro szenátor (PL-RJ), a Köztársasági Elnökség előjelöltje, részt vett az USTR által szervezett nyilvános meghallgatáson, majd később hivatalos levelet küldött az ügynökségnek, amelyben a 25%-os vám 180 napos elhalasztását kérte.
A dokumentumban azzal érvelt, hogy az intézkedésnek csak az elnökválasztás után kellene hatályba lépnie, amit Luiz Inácio Lula da Silva elnök bírált, aki a javaslatot „kiárusítás” újabb példájaként jellemezte, és kijelentette, hogy nincs indok egy olyan intézkedés elhalasztására, amelyet a brazil kormány indokolatlannak tart.
Eközben Eduardo Bolsonaro képviselő (PL-SP), aki jelenleg távollétben van pozíciójából, a vizsgálat teljes időtartama alatt fokozta egyeztetését a Trump-kormányzat tagjaival, és nyilvánosan szorgalmazta gazdasági szankciók Brazília elleni alkalmazását. Közösségi média bejegyzésekben és az Egyesült Államokban adott interjúkban a vámok és más szankciók megszüntetését a január 8-i puccskísérletek miatt elítéltek amnesztiájának jóváhagyásához kötötte, és kijelentette, hogy az intézkedések eszközként szolgálhatnak a brazil hatóságok nyomás alá helyezésére.
Idén Eduardo-t a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság (STF) négy év és két hónap börtönbüntetésre ítélte kényszerítésért a puccs összeesküvés során. A Bíróság által figyelembe vett tények között szerepel az amerikai hatóságokkal folytatott tevékenysége Brazília elleni szankciók ösztönzése és a Jair Bolsonaro volt elnök elleni büntetőügy tárgyalásába való beavatkozási kísérlet, amelynek eredményeként a volt elnököt puccskísérlet miatt elítélték.
A kormány közleménye továbbá megerősíti, hogy „szuverenitásunk védelme olyan kötelesség, amely minden pártot és minden irányzatot meghalad”, és biztosítja, hogy „a brazil kormány nem inog meg abban a kötelességében, hogy megőrizze azt”.
forrás: Brasil de Fato
