egészségügy

A HPV oltás működik Angliában

2020 és 2024 között Angliában nem regisztráltak egyetlen méhnyakrákos halálesetet sem a 20–24 éves nők körében. A korábbi arányok alapján a kutatók becslése szerint oltás nélkül körülbelül 23 haláleset történt volna.

Ezekben a születési kohorszokban a nők mintegy 88–90%-a megkapta az oltást 12–13 éves korában, mielőtt a legtöbbjük találkozott volna a HPV-vel.

A The Lancet-ben publikált tanulmány a 2001 és 2024 közötti országos méhnyakrákos halálozási adatokat vizsgálta az oltási lefedettséggel együtt. A regisztrált haláleseteket összehasonlította azokkal a becslésekkel, hogy mi történt volna a program nélkül.

Az előnyök az idősebb csoportokban is megmutatkoztak. A 2020–2024-ben 25–29 éves nők körében a halálesetek 69%-kal voltak alacsonyabbak a vártnál. Ezeket a korábbi születési kohorszokat idősebb korban kínálták fel oltásra.

Összességében a kutatók becslése szerint Anglia HPV-oltási programja 2024-ig megközelítőleg 200-zal kevesebb méhnyakrákos halálesettel járt együtt.

A HPV egy gyakori vírus, amely intim bőr-bőr érintkezés útján terjed. A legtöbb fertőzés magától megszűnik, de a magas kockázatú típusokkal való tartós fertőzés abnormális méhnyaksejteket okozhat, amelyek végül rákká fejlődhetnek. Szinte valamennyi méhnyakrák a HPV-hez kapcsolódik.

Az oltás segít megelőzni ezeket a fertőzéseket, mielőtt azok kialakulnának. Nem kezel meglévő HPV-fertőzést és nem gyógyít rákot, ezért fontos a védelem a vírusnak való kitettség előtt.

Az, hogy egy korcsoportban öt év alatt nulla haláleset történt, nem jelenti azt, hogy az élettartamra vonatkozó kockázat nulla. Ez egy megfigyeléses vizsgálat volt népességszintű adatok felhasználásával, nem pedig az egyes halálesetekhez kapcsolt egyéni oltási nyilvántartásokkal.

Az oltás után is fontos a szűrés, mert az oltások nem fedik le az összes rákkeltő HPV-típust. A rákos megbetegedést megelőző elváltozások felismerése és kezelése megakadályozhatja a rák kialakulását.

A magyar közegészségügy (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) a WHO-val karöltve ambiciózus célt fogalmazott meg a HPV eradikálására. Mint a legtöbb szép kezdeményezés, egyelőre ez is a szavak szintjén maradt. Az iskolákban ugyan van kampányoltás a 7. osztályos tanulók számára, azonban ez nem kötelező, az átoltottság 70-80%-os.

A szélsőjobboldali szervezetek világszerte, de Magyarországon fokozott erővel, felveszik az oltásellenes narratívákat a naivabb csoportok szavazatainak és politikai támogatásának megszerzéséért. Emellett jó üzlet sarlatán „orvosok” és ügyvédek számára.

A szocializmus által megteremtett oltási rendszer Magyarországon az egyik legjobb az EU-ban. A különféle járványügyi statisztikák szintén jobbak, mint a svájci, az osztrák, a német, a brit vagy a francia. Szélsőjobboldali oltáskritikus szervezetek ezt is próbálják tönkretenni, első lépésként az oltásokra való kötelezés megszüntetésével, amely szerintük „nyugaton működik”. A valóság, hogy tényleg működik, csak rosszabbul. Ezekben az országokban előfordul kanyaró, ráadásul halálesetekkel. A baloldal számára csak a NULLA az elfogadható szám az oltásokkal megelőzhető betegségek halálozása terén.

forrás: From Quarks to Quasars

Kulcsfontosságú szavazás a kozmetikumokban lévő rákkeltő anyagokról

Az EU-s „vegyszer-omnibusz” akár három évig is veszélyezteti a polgárokat

A ma délben az Európai Parlamentben szavazásra kerülő vitatott intézkedések értelmében ismert rákkeltő anyagok akár évekig tovább használhatók maradnának a kozmetikumokban a felfedezésüket követően, amit széles körben a vegyiparnak tett ajándékként értékelnek.

A Baloldal módosító indítványt nyújtott be a vitatott „vegyszer-omnibusz” teljes elutasítására, mielőtt ma délben az Európai Parlament képviselői szavaznának róla.

Az omnibusz a Bizottság „egyszerűsítési” kampányának része, és hónapokig tartó tárgyalásokat követ a rákkeltő, mutagén vagy reprodukcióra toxikus (CMR) anyagok polcokról való eltávolításának üteméről. Az új szabályok akár három évvel is meghosszabbítanák a fogkrémekben, szempillaspirálokban, rúzsokban és hajápolási termékekben használt rákkeltő anyagok kivezetésének határidejét, szükségtelenül kitéve az európaiakat rákbetegségnek és megbetegedéseknek. A halasztási időszak alatt a vállalatoknak nem kellene figyelmeztető címkéket vagy bejelentéseket alkalmazniuk az ismert rákkeltő anyagokra vonatkozóan.

Per Clausen, a Baloldal EP képviselője (Enhedslisten, Dánia), aki az elutasító módosító indítványt benyújtotta, így nyilatkozott: „Őszintén szólva, ez tankönyvi példája annak, hogy az EU úgynevezett »egyszerűsítési« erőfeszítései gyakran a szabályozás lerontásához vezetnek. Ha objektíven nézzük, annak engedélyezése, hogy a rákkeltő anyagok a jelenleg megengedettnél tovább maradjanak a termékekben, semmit sem tesz a meglévő szabályok egyszerűsítése érdekében; egyszerűen csak rosszabbá teszi azokat. Ráadásul mindaddig, amíg használatban maradnak, egyértelmű figyelmeztető címkéket kellene elhelyezni a termékeken. Ehelyett azonban a döntés bonyolultabb szabályozás megalkotása volt, számos és túlságosan hosszú határidővel.”

EP Baloldal frakció

Miközben Európában a gyógyszerárak az egekbe szöknek, a Public Pharma aktivistái új irányt jelölnek ki

A Public Pharma aktivistái Frankfurtban gyűltek össze, hogy felvázolják Európa gyógyszeripari környezetének alternatív jövőképét, mentesen a Nagy Gyógyszeripar befolyásától.

Egészségügyi dolgozók, aktivisták és a gyógyszerekhez való hozzáférésért küzdő szószólók gyűltek össze Frankfurtban október 22-23-án a 2. Public Pharma Konferencián. Az esemény a Public Pharma for Europe Koalíció mintegy két éves munkájára épül, amelynek célja egy alternatív jövőkép kialakítása a régió gyógyszeripari környezetében – és az ahhoz szükséges kapcsolatok megerősítése, hogy ezt a jövőképet valósággá tegyék.

„Amikor 2024-ben megtartottuk az első konferenciát, rájöttünk, hogy sok ember dolgozik gyakorlatilag ezen a témán, akik hasonló jövőképet és hasonló célt osztanak” – mondta Frauke Heller a medico international-tól a BreakThrough Newsnak.

Az új konferencia célja, hogy még több szószóló előtt nyissa meg a teret egy olyan régióban, ahol a Nagy Gyógyszeripar lobbija továbbra is rendkívül befolyásos.

Az első nap a koalíció bővítésére és a változó globális környezetre összpontosított, amellyel szembenéz, beleértve a gyógyszerek elérhetőségével és megfizethetőségével kapcsolatos növekvő aggodalmakat szerte Európában.

Az előadók – köztük Gaëlle Krikorian közjavak-aktivista, Tim Joye, a Medics for the People (MPLP-GVHV) elnöke, Tineke Kleinhout-Vliek kutató és Jan Wintgens, a People’s Health Movement (PHM) Public Pharma programjának európai koordinátora – részletesen kifejtették, hogy a Nagy Gyógyszeriparra támaszkodó rendszer hogyan mélyíti el ezeket a hozzáférési problémákat.

Felszólalásaik azt is hangsúlyozták, hogy az alternatívák már léteznek. Kleinhout-Vliek rámutatott több tucat olyan meglévő példára Európában, ahol a gyógyszerkutatást, -fejlesztést és -innovációt különböző módokon támogatja a közszféra. „Ez korábban csak a »piaci kudarc« területein történt, de most már a nyereséges gyógyszerek felé is mozdul” – mutatott rá.

A megszorítások súlyosbítják a gyógyszerekhez való hozzáférést

A konferencia elismerte, hogy az Európában emelkedő gyógyszerárak élesebbé tették e probléma láthatóságát a korábbi évekhez képest, amikor a társadalombiztosítási rendszerek még képesek voltak biztosítani a betegek számára a gyógyszerekhez való hozzáférést a régióban. Ez ma már kevésbé van így, mivel a Nagy Gyógyszeripari vállalatok túlzó árakat szabnak az új termékekre – és magukat a társadalombiztosítási rendszereket is aláássa a megszorítás.

A hatások az egész régióban érezhetők, Joye és Krikorian Belgium és Franciaország példáit hozta fel. Belgiumban Joye elmesélte egy család esetét, amelynek közel 2 millió eurót kellett adománygyűjtéssel előteremtenie egy csecsemő gerincvelő-izomsorvadás elleni injekciójához, ami megerősítette az MPLP erőfeszítéseit egy másfajta gyógyszeripari rendszer elképzelésére. Franciaországban a jelenlegi gyógyszerárak „őrjítően” hatnak mind a betegekre, mind a gyógyszerészekre – hangsúlyozta Krikorian –, ami arra készteti őket, hogy kritikusabbak legyenek az egész rendszerrel szemben.

Ezek a fejlemények nem választhatók el a világot ma érintő helyzettől, amely az Egyesült Államok gyengülő pozíciójához kapcsolódik – ebben az előadók és a résztvevők mind egyetértettek.

„Ha összehasonlítjuk a világot 2024 márciusával, a különbség hatalmas” – mondta Joye, utalva a gyógyszeripari óriás GSK nemrégiben hozott döntésére, amely szerint 1200 munkahelyet szüntet meg belgiumi 8000 fős tevékenységéből. „Ez nem egy pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalat: azért vágnak le munkahelyeket, mert a Trump-kormányzat hatására tevékenységük egy részét az Egyesült Államokba tervezik áthelyezni.”

Az európai emberek egyre inkább félnek a háborútól kormányaik fegyverkezési versenye miatt – tette hozzá –, de attól is, hogy elveszítik munkahelyüket. „A politikusok ezt a félelmet a multinacionális vállalatok hatalmának növelésére használják a rendszer megváltoztatása helyett.”

Tapasztalatok a szocializmusból és a Globális Délből

Ahogy az Európai Public Pharma koalíció tovább növeli tagjainak számát, figyelmesen tekint a múlt tapasztalataira is, beleértve a vakcinák közkincs termelését a korábbi szocialista kelet-európai államokban – ahogy azt David Franco a Public Pharma for Europe-tól és Goran Jeras az Etikus Finanszírozásért Kooperatívtól bemutatta.

De a platform a gyógyszerkutatás és -termelés profitorientált modelltől való elfordításának gyakorlati példái felé is tekint. Ide tartozik a kubai tudósok munkája, akik az Egyesült Államok által bevezetett folyamatos blokád ellenére is úttörő áttöréseket értek el, valamint a brazíliai orvosi kutatóintézetek és a kanadai terápiák közkincs termelésének megteremtésére irányuló erőfeszítések.

Gerardo Guillén a Kína-Kuba Biotechnológiai Innovációs Központból a sziget áttöréseit – köztük az interferon-terápiát, a diabéteszes láb innovatív kezeléseit és a COVID-19 gyógyszereket – a forradalom után kialakított emberközpontú egészségügyhöz kapcsolta.

Kuba kitartó kutatása és innovációja nem választható el Fidel Castro felhívásától egy tudományalapú forradalomra – egy olyan tudományra, amely az emberek szükségleteit szolgálja – mutatott rá Guillén.

Egy másik példát Martin Häuer az Open Source Imaging Initiative (OSI²) képviseletében mutatott be, aki végigvezette a résztvevőket a nyílt forráskódú eszközökkel épített MR-képalkotó gépek meglévő erőfeszítésein. Jelenleg a projektcsapatnak sikerült működő prototípusokat összeállítania mintegy 20 000 euróért – az alacsony jövedelmű egészségügyi rendszerekben, például Ghánában való újraösszeállítás pedig körülbelül 24 000 euróra becsülhető.

Ez az összeg az MRI szokásos piaci árának körülbelül 10%-át teszi ki: jelentősen növeli annak esélyét, hogy a technológia szélesebb körben hozzáférhetővé váljon, és megmutatja, milyen jelentős hatással lehetnek ezek a kezdeményezések globálisan.

forrás: Peoples Health Dispatch

Hogyan szervezkednek a bristoli egészségügyi dolgozók a szélsőjobboldal és a rasszizmus ellen

Dave a Bristol Health Workers Against the Far Right szervezet indulásáról beszélt a Socialist Worker-nek

Több tucat bristoli egészségügyi és gondozási dolgozó gyűlt össze ezen a héten a növekvő rasszizmus és a szélsőjobboldal erősödése elleni tiltakozásul.

A Bristol Health Workers Against the Far Right (Bristol-i Egészségügyi Dolgozók a Szélsőjobb Ellen) a héten egy 30 fős találkozóval indult. Összehozta a mentális és fizikai egészségügyi ágazatban dolgozókat a szociális gondozásban dolgozókkal.

Dave szervező, aki egyben a Unison szakszervezet képviselője, elmondta a Socialist Worker-nek, hogy a találkozó „fantasztikus” és „igazi áttörés” volt.

„Tudtuk, hogy fontos találkozó lesz, ahogy építettük” – mondta. „Új emberi hálózatokba kapcsolódtunk be, különösen a migráns munkavállalók körében.

„És olyan emberek segítettek bennünket, akik nem a »szokásos gyanúsítottak« voltak.

„Például a szakszervezeti tisztségviselők összekapcsoltak minket olyan bevándorlási szervezőkkel, akik a Unisonnal dolgoznak a Fair Visas kampányban. Ez olyan Zoom-hívásokhoz vezetett, amelyeken számos olyan munkavállalói csoporttal beszéltünk, akiket soha nem ismertünk.”

Dave szerint néhány munkavállalónak, akikkel a találkozó szervezői beszéltek, szörnyű történetei voltak a munkahelyi rasszizmusról, különösen azoknak, akik a magánszektorban dolgoznak.

Egy nemrégiben készült munkavállalói felmérés felfedi a probléma mértékét már a sürgősségi osztályon is. Azt mutatta, hogy a megkérdezettek 63 százaléka mondta, hogy tapasztalt rasszizmust, szexizmust vagy homofóbiát – és sokan számoltak be erőszakról vagy agresszióról.

„Tudtuk, hogy össze kell kapcsolnunk a rasszizmus és a migránsellenes politika kérdéseit a növekvő szélsőjobboldal problémájával” – mondta.

A találkozón „igazi izgalom” volt, és hajlandóság a tapasztalatok megosztására és a jövőbeli cselekvésről való beszélgetésre. Az emberek igazán szerettek volna beszélni a rasszizmusról, amellyel szembesülnek, és az ebből fakadó nehézségekről.

„Amikor megkérdeztük, hogy a teremben ki szeretne csatlakozni az új kampány irányító bizottságához, rengeteg kéz emelkedett fel” – mondja Dave.

„Voltak gondozói munkások, mentősök, ápolók és háziorvosok, mind készen arra, hogy tegyenek valamit a rasszizmus elleni küzdelem érdekében.”

Dave elmagyarázta a Socialist Worker-nek, hogyan követheti egy kis elkötelezett aktivistacsoport bárhol Bristol példáját.

„Az első dolog egy jó szórólap és egy helyszín megszerzése” – mondta. „A szórólapnak a migráns munkavállalókkal, a fekete és ázsiai származású munkatársakkal szembesülő problémákról és a szélsőjobboldal növekvő problémájáról kell szólnia.

„A miénk azzal kezdődött: »A szélsőjobboldal Nagy-Britanniában és Bristolban egyaránt növekvő fenyegetést jelent mindannyiunkra.« És így folytatódott: »A világ minden tájáról érkező munkatársak nélkül az NHS nem működne.«”

Az aktivisták gondoskodtak arról, hogy a fő kórházak előtt tömeges szórólapozást tartsanak a legforgalmasabb időpontokban. És osztályköröket tettek, szórólapokat osztogattak, és „személyes” időt töltöttek az egészségügyi és gondozási dolgozókkal.

Dave szerint egy másik tevékenység kulcsfontosságú volt.

„Kifejezetten arra törekedtünk, hogy elérjük az új ápolási és egyéb orvostanhallgatókat az egyetemeken” – mondta. „Nagyon érdeklődtek, és kiváló kapcsolatokat szereztünk.

„És elértük a bevándorló munkavállalók hálózatait. Ez a kombináció létfontosságú volt.”

A Bristol Health Workers Against the Far Right mostanra jelentős bázissal rendelkezik. Már tervez eseményeket, és a jövőben csatlakozni fog más, szélesebb körű mozgósításokhoz.

„Ennek a találkozónak más volt a hangulata, mint bármelyiknek, amelyben valaha részt vettem” – mondta Dave. „És ha mi meg tudjuk csinálni itt, biztos vagyok benne, hogy ti is meg tudjátok.”

forrás: Socialist Worker

Zúzzuk szét a nemek közötti egyenlőtlenségeket: A Baloldal mutatja az utat

Az Európai Parlament éppen elfogadott egy jelentést a nemek közötti egyenlőtlenségekről az egészségügyben. Ez fontos lépés annak kiemelésében, hogy milyen nemek közötti egyenlőtlenségek maradnak fenn ebben a patriarchális társadalomban és a nők védelmében. Ezt a jelentést a progresszív csoportok erőfeszítéseinek köszönhetően fogadták el.

Ami az egészséget illeti, senki sem egyenlő, de ha valaki férfi vagy nő, az az egyenlőtlenséget még nagyobbá teszi. A nőket és a queer embereket aránytalanul sújtják a társadalmi egyenlőtlenségek, és a kapitalista társadalmunk ezekből az egyenlőtlenségekből táplálkozik, mivel azok mindig a leggazdagabbak javát szolgálják.

A Baloldal frakció nélkülözhetetlen munkájának köszönhetően sikerült beilleszteni a cselekvésre való felhívásokat a menstruációs szegénység elleni küzdelemre; a szülészeti ellátáshoz való jobb hozzáférésre a vidéki területeken; a szülészeti és nőgyógyászati erőszak – beleértve a szóbeli bántalmazást, a diszkriminációt és a terhesség, szülés és abortuszellátás során végzett beleegyezés nélküli beavatkozásokat – a nők jogainak és méltóságának megsértéseként való elismerésére, különös tekintettel a menekültekre és a kiszolgáltatott helyzetben lévő nőkre; valamint a nők mentális egészségére való összpontosításra.

Mindez annak ellenére történt, hogy a szélsőjobboldali csoportok ellenezték, amelyek csak akkor érdeklődnek a nők védelme iránt, amikor az a rasszista napirendjüket szolgálja. Még egy abortuszellenes kiállítást is szerveztek az Európai Parlamentben Strasbourgban, és az Európai Bizottság is benne volt. Úgy tűnik, Ursula von der Leyen nem különösebben elkötelezett e jog védelme mellett, amelyet egyre inkább fenyeget a szélsőjobboldal felemelkedése.

A Baloldal frakció előadója, Hanna Gedin (Vänsterpartiet, Svédország): „Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenség a nők és férfiak között továbbra is sokkoló. A nők még mindig nem rendelkeznek ugyanolyan hozzáféréssel az egészségügyi ellátáshoz, mint a férfiak, és ez egyszerűen megbocsáthatatlan. A nők nem másodrangú állampolgárok. Az egészségügyi rendszereinknek a nők egészségét prioritásként kell kezelniük, nem utólagos gondolatként. Elég volt. Itt az idő, hogy fellépjünk és bezárjuk a szakadékot.”

A Baloldal frakció folytatja a harcot ezen nemek közötti egyenlőtlenségek lebontásáért, amelyek megerősítik a férfiak uralta világot a status quo bármiféle megkérdőjelezése nélkül, valamint az ebből fakadó hatalommal való visszaélést.

A Baloldal az egyetlen demokratikus ellenzéki csoport, és folytatjuk az ellenállást.

EP Baloldal frakció

43 napos sztrájk után a kenyai ápolók kilencéves ígéretek teljesítésére kényszerítették a kormányt

A kormány megtagadta a 2017-es sztrájkot lezáró megállapodás végrehajtását, még kilenc évvel később is, és ezzel egy újabb sztrájkot provokált ki július 29-én, majd több mint 40 napig húzta-halasztotta az ügyet, miközben az egészségügy megbénult.

Egy 43 napos országos sztrájk után a kenyai ápolók 2026. szeptember 10-én, csütörtökön visszatértek a munkába. Szakszervezetük végül szeptember 9-én megállapodást ért el a kormánnyal, egy nappal azután, hogy több ezer ápoló és szülésznő Kenya mind a 47 megyéjéből összegyűlt a fővárosban, Nairobiban, a Greenparkban.

Onnan a Kormányzók Tanácsának (CoG) székhelyére, a Delta House-ba vonultak, követelve a kormány által csaknem egy évtizeddel ezelőtt aláírt megállapodás végrehajtását.

Egy évtizedes küzdelem

A 2017-es, csaknem öt hónapig tartó sztrájk azzal zárult, hogy mind a nemzeti, mind a megyei kormányok aláírtak egy munkába visszatérési megállapodást, vállalva, hogy egy hónapon belül véglegesítik a megállapodott kollektív szerződés (CBA) tervezetét és végrehajtják azt.

A szerződésnek tartalmaznia kellett az ápolók sérelmeit orvosló intézkedéseket, többek között az ápolási szolgálati pótlék, az egyenruha-pótlék és a kockázati pótlék emelését. Az emeléseket évente ütemezetten kellett volna végrehajtani, és 2021-ig befejezni.

Az ápolók e megállapodás után visszatértek a munkába. Azonban csaknem kilenc évvel később a munkába visszatérési megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások továbbra sem teljesültek, és a CBA, amelyet alá kellett volna támasztania, soha nem jött létre.

Az ígért kockázati pótlékot még a COVID idején is visszatartották

A kormány megtagadta a kockázati pótlék emelését még akkor is, amikor 2020 elején kihirdették a COVID-világjárványt, amelynek végére a katasztrófa számos kenyai ápoló életét követelte. Azok, akik szolgálat közben fertőződtek meg, hosszú ideig elkülönítve kellett maradniuk családjuktól, elszakítva kisgyermekeiktől, hatalmas szorongást és stresszt elszenvedve. De a számukra 2017-ben ígért emelt kockázati pótlék még 2026-ban is teljesítetlen.

Július 29-én az ápolók letették a munkát tiltakozásul. A sztrájk azóta megbénította az egészségügyi szolgáltatásokat országszerte. Ennek ellenére, még amikor a sztrájk elérte a második hónapját, a megyei kormányok nem engedtek. Augusztus 31-én a CoG elnöke, Ahmed Abdullahi pénzügyileg életképtelennek minősítette a 2017-es CBA-t.

„Kényszer hatására aláírva”

Elutasította a CBA-t mint olyat, amelyet „a 2017-es választások előestéjén kényszer hatására írtak alá”, és amelyet „soha nem hajtottak végre”, miközben jelentések riasztottak az országban növekvő anyai, újszülött- és perinatális halálozásról.

„Nem szegeztek fegyvert a 2017-es munkába visszatérési megállapodásunk valamennyi aláírójának fejéhez” – vágott vissza Maurice Opetu, a KNUNM főtitkárhelyettese, cáfolva a kényszerre vonatkozó állítást. „Ezt egy nagyon harmonikus találkozón, egyetértésben írták alá” mindkét „kormányszint” – a nemzeti és a megyei – részéről.

Valójában a megyei kormányzók azok, akik „kényszerítették az ápolókat, hogy CBA nélkül dolgozzanak. És a kényszer alatti munka késztetett minket arra, hogy sztrájkot hirdessünk, miután mindezt az évet megpróbáltuk rendezni az ügyet” – ragaszkodott hozzá.

Túl sok ápoló van ahhoz, hogy fizessenek nekik?

Az ápolók CBA-ért folytatott küzdelme az orvosok és klinikai tisztviselők hasonló küzdelmével együtt kezdődött. A kormány aláírta és végrehajtotta az orvosok és klinikai tisztviselők CBA-ját, de megtagadta ugyanezt az ápolók esetében.

„Azt mondják, az orvosok kevesen vannak, a klinikai tisztviselők kevesen vannak, de mi sokan vagyunk, ezért nincs erre a költségvetésük” – magyarázta Collin Ajwang, a Kenyai Nemzeti Ápolói Szövetség (NNAK) elnöke.

„Ennek nincs értelme, mert éppen a nagy létszámunk az, ami segített a kórházak hatékony működésében. Csökkentettük az anyai halálozást; mi vagyunk azok, akik biztosítják, hogy a műtők működjenek; nem lehetünk kevesen. Olyan rendelőkben vagyunk, ahol nincsenek orvosok. Mondják meg, mennyire akarnak kevesen lenni ahhoz, hogy kifizessék nekünk ezt a pénzt.”

A osztályprioritások lelepleződnek

Az ápolók sztrájkjának 33. napján, augusztus 30-án a légi közlekedési dolgozók is letették a munkát. A Jomo Kenyatta Nemzetközi Repülőtéren késtek a járatok, míg legalább három másik repülőtéren a műveletek leálltak. Két napon belül a kormány megállapodást írt alá a légi közlekedési dolgozók szakszervezetével – jelentette a Daily Nation, rávilágítva a kormány két sztrájkkal szembeni eltérő kezelésére.

A „repülőtér minden komoly üzlet kapuja és kijárata”, nemcsak Kenyából, hanem Kelet-Afrikából és az egész kontinensről – jegyezte meg a KNUNM főtitkára, Seth Panyako. „Ezek az emberek, akik a döntéshozatalban vannak, a repülőtéren keresztül üzletelnek.” Ezért a kormány – mondta – nem engedheti meg, hogy a repülőterek „akár egy percre is leálljanak”.

Ez az üzleti osztály megengedheti magának, hogy „magánkórházba menjen. Számukra van alternatíva.” De a nemzeti és megyei kormányok „valójában nem törődnek a közönséges” tömegekkel, amelyek az állami egészségügyi kórházakra támaszkodnak az egészségügyi ellátásért, és amelyek szenvednek a kormány azon döntése miatt, hogy nem teljesíti az általa aláírt megállapodásban vállalt kötelezettségeket – érvelt.

Az orvosok azzal fenyegetőznek, hogy csatlakoznak a sztrájkhoz

Egy héttel később, szeptember 7-én az orvosok hétnapos ultimátumot adtak a kormánynak, figyelmeztetve, hogy ők is sztrájkba lépnek, ha nem rendezik az ápolókkal folytatott vitát. „Az orvosok nem tudnak ápolók nélkül dolgozni. Az orvosok most túlterheltek. Nem folytathatjuk így” – mondta Davji Atellah, a Kenyai Orvosi Szakemberek, Gyógyszerészek és Fogorvosok Szakszervezetének (KMPDU) főtitkára.

„Az intenzív osztályon (ICU), a kórtermekben, a nagyfokú ellátást igénylő osztályon (HDU) csak az ápolók tudják nyújtani azt a fajta ellátást” – magyarázta, ragaszkodva ahhoz, hogy „az ápolói ellátás nagyon lényeges az egészségügyben”.

Egy nappal az orvosok figyelmeztetése után az ápolók a nairobi CoG elé vonultak. A szakszervezeti vezetők a CoG székhelyén táboroztak.

Egy egész napos zárt ajtók mögötti megbeszélést követően a kormány és a szakszervezeti vezetők szeptember 9-én aláírtak egy munkába visszatérési megállapodást, amelyben a CoG vállalta, hogy 5000 kenyai shilling egyenruha-pótlékot fizet, és a kockázati pótlékot 3850 shillingről 8000 shillingre emeli. A CoG azt is vállalta, hogy 45 napon belül végrehajtja a függőben lévő CBA-t.

„Végül lefújtuk a 43 napos sztrájkot, miután áttörést értünk el a Kormányzók Tanácsával folytatott tárgyalásokon” – jelentette be Panyako. „Ezért felszólítjuk valamennyi tagunkat, hogy a következő 25 órán belül térjenek vissza a szolgálatba, amíg teret adunk az elért megállapodások végrehajtásának.”

forrás: BreakThrough News

„Készen állunk erre a harcra” – mondják a nyomorbérekre visszacsapó NHS-dolgozók

A Guy’s és St Thomas’ alacsonyan fizetett dolgozói nem hajlandók a nyomorba taszíttatni magukat. A Socialist Worker-nek a sztrájkőrségen elmondták, hogy ez a sztrájk egy sokkal nagyobb, az egész NHS-re kiterjedő harc kezdete lehet.

Messziről hallani lehetett őket, jóval azelőtt, hogy látni lehetett volna.

Több tucat sztrájkoló, alacsonyan fizetett NHS-dolgozó kiabálta dacát megafonokba a közép-londoni Guy’s kórház előtt csütörtökön.

„Kettes sáv, szó sem lehet róla… tisztességes bért akarunk” – skandálták.

Hangjuk – és reggae hangrendszerük – visszhangzott a városnak abban a részében, amely tele van üvegtornyokkal, mint a Shard, és vállalati borozókkal.

„A munkám létfontosságú. Ha nem végezném megfelelően, a fertőzések szétterjednének az egész kórházban” – mondta Cynthia, egy régi takarító dolgozó a sztrájkőrségen.

„De nem bánnak velünk tisztelettel, és a fizetésünk túl rossz.”

Cynthiának igaza van.

A Guy’s és St Thomas’ NHS Trust csaknem 300 dolgozója csatlakozott eddig a munkabeszüntetéshez – de a vita kihatásai messze túlmutatnak Közép-Londonon.

A nyomorúságos bérek körülbelül 180 000 NHS kettes sávú dolgozó problémáját jelentik Anglia-szerte. Az idei 3,3 százalékos béremelés után az órabér a fővároson kívül csupán 12,92 font, míg Belső-Londonban 15,89 font.

Cynthia naponta ingázik Suttonból, London legdélebbi részéből, csaknem 200 font havi költséggel.

A viteldíjak, mint minden más számlája, gyorsan emelkednek. Tavaly az NHS-nek be kellett jelentenie a kettes sávú bérek „ideiglenes kiegészítését”, hogy az ne essen a megemelt Nemzeti Létminimum Bér, óránként 12,71 font alá.

Bill, aki több mint 20 éve portás a Guy’s kórházban, azt mondja, hogy az alacsony bérek minden NHS-dolgozó problémáját jelentik, de különösen azokét, akik az NHS bértáblájának legalján vannak.

„Mindenki, aki a kettes sávban van, küszködik” – mondta. „És a vezetőség még nehezebbé teszi, mert megvonnak néhány étkezési utalványt, és lerövidítik a bankmunka műszakokat.„

„A rövidebb műszakok azt jelentik, hogy nem kell fizetniük nekünk a szünetekért.

„És ez a munka egyre nehezebb. Folyamatosan több feladatot és több beteget kapunk, akiket mozgatni kell.

„Ne értsen félre, mindannyian nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az NHS-nek dolgozunk, de a munka határozottan nehezebb lesz, míg a fizetésünk rosszabb.

„A munkáltatónak szép szavai vannak hozzánk, de a szavaik nem fizetik ki a számláinkat. Tisztelnek minket, de nem eléggé ahhoz, hogy tegyenek is valamit ez ügyben.”

Roger, egy másik portás, közbeszól, mondván, hogy a Guy’s kórház környékén lévő gazdagság közepette lenni „megerősíti az egyenlőtlenség érzését”.

A Shard felé nézve Bill azt mondja: „Mindenkinek élete valamely pontján szüksége van az NHS-re. Szeretnénk végezni a munkánkat, hogy szolgálhassuk az NHS-t. De most inkább küszködünk, hogy kijöjjünk a fizetésünkből.

„És néhányan alábecsülik a munkánkat. Amellett, hogy betegeket szállítunk a kórházban, a halottakról is gondoskodunk – köztük gyermekekről és csecsemőkről.

„Ez gondoskodást és szakértelmet igényel – és traumatizálhat.

„Olyan sok dolgot teszünk, amelyekről az emberek valójában nem tudnak, hogy ha szigorúan a szabályok szerint dolgoznánk, az egész rendszer összeomlana. Mégis a vezetőségi munkaköri értékelések azt mondják, hogy >>minimális a betegekkel való interakciónk<<, és ezért a kettes sávban kell maradnunk.”

Sok beteg azt mondja, gyakran megnyugtatják őket a portások, akik néha nehéz beavatkozásokra és konzultációkra kísérik őket oda-vissza.

Ezek az interakciók egyfajta értéket képviselnek, amelyet a vezetőség egyszerűen nem ért meg.

A sztrájkőrségen Tabusam Ahmed, a Unite szakszervezet vezető tisztségviselője a Socialist Worker-nek elmondta, hogy az e heti sztrájk a „szélesebb kampány kezdete” az alacsonyan fizetett NHS-dolgozók számára.

Azt mondta, hogy bár a bérek a központi kérdés, a Guy’s és St Thomas’ kórházak sztrájkolóinak sok más panaszuk is van – köztük a vezetőségi zaklatással és kivételezéssel kapcsolatos problémák.

„Az emberek elégedetlenek, és a morál alacsony” – mondta.

Tabusam jelezte, hogy ha a vezetőség nem tesz ajánlatot, a Unite valószínűleg kiterjeszti az akciót.

A Socialist Worker által megszólaltatott sztrájkolók mindannyian hangsúlyozták, hogy büszkék arra, hogy most visszacsapnak.

„Készen állunk erre a harcra” – mondta Cynthia. „Nehéz lesz, mert nincs félretett pénzünk, de meg kell mutatnunk, hogy tudunk harcolni.”

Bill egyetért, és azt mondja: „Ez csak a kezdet lesz, ha a vezetőség nem mozdul.”

A sztrájkolók nevét megváltoztattuk.

forrás: Socialist Worker

Tisza-rendszerváltás: Oktatásba tolt milliárdok helyett mesedélután és 35 perces tanóra

Mint minden mással, az oktatással is átverték a népet.

100 napja van Tisza-kormány, és nem látjuk a 450 forintos benzint, az áfa radikális csökkentését, egy fillér béremelés nem történt sehol, a kultúra ugyanannyira a béka segge alatt van, mint a kormányváltás előtt, sehol gazdasági fejlesztés vagy beruházás (kivéve, ha kizsákmányoló multikat kell ideinvitálni).

A hazai oktatás és egészségügy katasztrófája – amelyet a 48-at 56-tal keverő fiatalok tömegei és évi 30 ezer elégtelenül ellátott halott jelez – a neoliberális kapitalizmus megszorításainak terméke.

Propaganda-fotózkodás Pakson. Mindent a közösségi médiának!

A 89-es hazai rendszerváltás katasztrófája után súlyos milliárdokkal (egyáltalán kiszámolni is nehéz az inflációs katasztrófa miatt) kurtították meg az oktatás költségvetését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint 16 ezer tanár hiányzik az oktatásból.

A kommunista Kuba a GDP-je 8,44 %-át fordítja oktatásra, Magyarország ennek a felét sem, 3,8 %-ot. A Trump-féle gazdasági támadások előtt Kuba a GDP-je 12,8%-át tette bele az oktatásba, ami már majdnem négyszerese a magyar adatoknak.

Egy valóban rendszerváltó kormánynak az lenne a dolga, hogy – szó szerint – tízmilliárdokat pumpál vissza az oktatási rendszerbe. 100 nap eltelt a Tisza-rendszer beiktatás óta. Nos, egy fillér sem lett az egészségügybe forgatva. Viszont kaptunk helyette „komoly reformokat”… ötleteket: 35 perces tanórák, délutáni meseolvasás alsó tagozaton, a házi feladat eltörlése, és ezentúl a szülők és óvodapedagógusok fogják meghatározni, hogy a gyermek iskolaérett-e. (4000 óvodapedagógus is hiányzik a rendszerből.)

Nem mondjuk, hogy ezek az ötletek nem jók, és nem lehet velük valamit kezdeni. De hogy nem helyettesítik azt a létszükséges pénzt, amit már rég pumpálni kellene, az 100% biztos. Ráadásul ez a pénz:

A, rendelkezésre áll,
B, kitermeljük mi, munkások,
C, megérdemeljük, valamint alanyi jogon jár nekünk és gyermekeinknek.

Az oktatás mindig a társadalom jövőjébe való hosszútávú befektetés. A tanulatlan ember könnyebben elnyomható és befolyásolható az elnyomó elit propagandája által. A Tisza-kormány is ugyanazon elnyomó elit politikai lakája, mint a Fidesz és elődei voltak.

És nem csak ezzel lettünk átverve. Egy centivel nem lettek rövidebbek a műtéti/kórházi várólisták, nem csökkentek a mesterségesen magasan tartott benzinárak, a NER-oligarchák vezetőszáron való elvezetése helyett már sikerült kihallgatni a Kovács Pistát.

És ha valaki azt mondja, hogy „de csak 100 nap” – a Tanácsköztársaságnak 133 napja volt, és nem az utolsó pillanatra halasztották a 8 órás munkaidő bevezetését, az államosítást, az egyházi vagyon visszavételét, a béremeléseket, a lakhatási problémák megoldását, a tüdőszanatórium megnyitását, közben egy sikeres honvédő harcot a kisantant ellen. (A 8 órás munkaidő bevezetéséhez, valamint az ipari, közlekedési és bányaüzemek államosításához két egész hét kellett!!)

Így „szünteti meg” a Tisza-kormány a kórházi fertőzéseket

Folytatódik a médiakormányzás és a szélsőjobbra jellemző demagóg populizmus.

Ahogy az újfasiszták ráálltak olyan kényelmes és populáris, indulatot szító dolgokra, mint a pedofília és az állatkínzás, úgy jön elő most a Tisza a kórházi fertőzésekkel.

Mindenki utálja a pedofíliát és az állatkínzást is. És senki sem akar kórházi fertőzést kapni. A szélsőjobb ezekre rááll és propagandát csinál belőle. Játssza az erkölcscsőszt és a megmentőt, hogy támogatást és népszerűséget szerezzen.

Csak éppen full szakmaiatlan az egész, és sokkal többet árt a molesztált gyermekeknek és a szenvedő állatoknak. A „megoldásuk” mindig az erőszak és a büntetés, ami ugye már mindent megoldott a történelemben (irónia off).

Valami hasonló történik most a kórházi fertőzésekkel, amiket… MEGLEPETÉS!… csökkenteni fog a Tisza-kormány legújabb bejelentése.

E szerint szeptembertől nyilvánosak lesznek a kórházi fertőzések statisztikái.

Ennyi. Nem lesz oktatás a kézhigiénéről. Nem buzdítanak több fertőtlenítőszer használatra. Nem lesznek kiképezve újabb, jobb és több kórházi profi takarítóbrigádok. Nem lesz béremelés és totális agyondolgoztatás, amellyel ösztönöznék a dolgozókat a normális munkára és elérjék, hogy gondosan és szépem műveljék azt. Nem lesznek megszüntetve a túlzsúfolt kórtermek. Se fejlett antibiotikum stewardship. Se nagyobb laborrendszer a szűrésekhez és diagnosztikához.

Csak nyilvános lesz a statisztika. Ez aztán a „rendszerváltó forradalom”!!! Ez aztán a kormányzati teljesítmény!!!

És miért fogja ez radikálisan csökkenteni a kórházi fertőzések számát??? MERT SENKI NEM FOGJA JELENTENI!

Majd hülye lesz egy orvos a saját osztályának állapotait – amelyről nem ő, hanem a kormányzata tehet – nyilvánossá tenni. Nagyon egyszerű lesz. Nem fogják jelenteni. Ugyanis mi sem egyszerűbb, mint statisztikát hamisítani, mert nincsnek hivatalok, amik ezeket ellenőriznék.

Még rosszabb, ha a jelentés elmulasztása helyett elintézik, hogy ne legyen mit jelenteni. Azaz nem küldenek betegből származó mintát (köpetet, vizeletet, vért, torokváladékot, székletet stb.) mikrobiológiai vizsgálatra. Ha nincs minta, nincs rossz eredmény. Csak ennek a beteg és maga a kórház fogja meginni a levét.

Köszönjük az egészségügyi miniszter átgondolt döntését.

Tüntetések törtek ki, miután egy amerikai gyógyszercég 900 alkalmazottat bocsátott el India Keralam államában

A szakszervezetek és az alkalmazottak állítják, hogy a cég azért döntött úgy, hogy bezárja keralami* irodáit, mert nem tudta kizsákmányolni őket.

Az amerikai székhelyű multinacionális CorroHealth Infotech Private Ltd. július 3-án, pénteken bejelentette, hogy bezárja kochi és calicuti irodáit India déli államában, Keralamban, és mintegy 900 alkalmazottat elbocsát.

A médiajelentések szerint a cég közölte az alkalmazottakkal, hogy elbocsátásuk azonnali hatállyal lép életbe a „munkamennyiség csökkenése” miatt.

Annak ellenére, hogy a helyi politikusok és az állami kormány volt és jelenlegi munkaügyi miniszterei azonnali közbelépésére kérték a céget, hogy tartsa fenn a status quót a kiegyezés véglegesítéséig, a cég továbbment, és a hétvégén egyoldalúan kifizette a végkielégítéseket.

Amikor az alkalmazottak hétfőn megpróbáltak bemenni a telephelyre, megtagadták tőlük a belépést.

Ez erős tiltakozást váltott ki különböző szakszervezetek, köztük az Indiai Szakszervezeti Központ (CITU) és politikai csoportok, például a baloldali Indiai Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DFYI) részéről.

A szakszervezetek és baloldali vezetők által vezetett tiltakozások hatására a tisztségviselők végül kinyitották a kapukat és beengedték az alkalmazottakat.

A munkavállalók megkérdőjelezik a vezetés indoklását az elbocsátásokra

A CorroHealth egy amerikai székhelyű cég, amely technológiai alapú megoldásokat kínál kórházaknak és egészségügyi rendszereknek. 2019-ben kezdte meg működését Indiában, és számos irodával rendelkezik az ország több részén, 2025-ben éves bevétele meghaladta a 2 milliárd dollárt.

A bejelentést az összes keralami alkalmazott elbocsátásáról előzetes figyelmeztetés vagy értesítés nélkül tették, és olyan időpontban, amikor az összes alkalmazott napi munkájával volt elfoglalva – közölte a BreakThrough News-szal V K Sanoj, a DYFI vezetője és az állami törvényhozó testület tagja.

Csak a tiltakozások után derült ki, hogy a cég döntése irodáinak bezárásáról Keralamban állítólagos „üzleti volumenének csökkenése” miatt született.

Az alkalmazottak és a szakszervezetek azonban megkérdőjelezték a cég indokait a munkaerő ilyen nagy létszámú hirtelen elbocsátására. A cég pozitív pénzügyi adataira és más indiai régiókba történő terjeszkedésére hivatkoztak, hogy cáfolják a pénzügyi nehézségekre vonatkozó állításait.

Az alkalmazottak állítják, hogy a cég azért zárja be keralami irodáit, mert nem tudta kizsákmányolni a munkásait úgy, ahogy azt más indiai régiókban lévő társaikkal teszi. Az alkalmazottak a sajtónak elmondták, hogy gyakran voltak vitáik és nézeteltéréseik a vezetéssel a jogszerű bérek miatt, és elutasították a vezetés követeléseit a pihenőnapokon végzett munkavégzésről vagy a megfelelő túlórabér nélküli munkáról.

Különböző alkalmazotti értékelő platformok szerint a CorroHealth rossz hírnévvel rendelkezik a kizsákmányoló munkakultúra terén, a legtöbb korábbi alkalmazott panaszkodik a munkahelyi biztonság, a munka-magánélet egyensúlya, a korlátozott karrierlehetőségek hiányára stb.

Sanoj megerősítette, hogy a legvalószínűbb oka a tömeges elbocsátásoknak a vezetés válasza lehet a munkavállalók ellenállására és jogaik érvényesítésére.

Az új, munkavállaló-ellenes munkaügyi törvénykönyvek hatása

Az előző kormány munkaügyi minisztere és az Indiai Kommunista Párt (Marxista) vezetője, V Sivankutty elítélte a CorroHealth döntését, kijelentve, hogy a multinacionális céget az Indiában bevezetett négy új munkaügyi törvénykönyv bátorította fel egy ilyen döntés meghozatalára.

Az ország összes jelentős szakszervezete és a baloldali pártok tiltakoznak a szélsőjobboldali központi kormány, a Bharatiya Janata Párt (BJP) által bevezetett négy új munkaügyi törvénykönyv ellen. A kódexek többféleképpen is veszélyeztetik az alapvető munkavállalói jogokat, és erősítik a vállalatok ellenőrzését felettük.

Februárban több mint 300 millió indiai csatlakozott egy országos sztrájkhoz, követelve a kódexek visszavonását.

Sivankutty állításait több más vezető is támogatta, köztük Pinarayi Vijayan volt miniszterelnök is.

„Ez a tömeges elbocsátás világos példája annak, hogy az uniós kormány által a vállalatok és a tőke megerősítése érdekében bevezetett új munkaügyi törvénykönyvek rendkívül káros hatással vannak a munkavállalókra” – mondta Vijayan.

A CorroHealth-ügy megerősíti, hogy a vállalatok rugalmas jogi megoldásokat keresnek, ahol tetszésük szerint kizsákmányolhatják a munkavállalókat, és ha ezt egy adott területen az erős szakszervezetek miatt nem tudják megtenni, egyszerűen úgy döntenek, hogy egy kedvezőbb helyre költöznek.

Sanoj ugyanakkor állítja, hogy jelen esetben a CITU és a DYFI hajlandó minden szükséges jogi támogatást megadni a munkavállalóknak, mert a cég még az új kódexek szerint is megsértette az alapvető jogi eljárásokat.

Sanoj rámutat, hogy Keralam a közelmúltig baloldali kormányzás alatt nem volt hajlandó végrehajtani a négy munkaügyi törvénykönyvet, ezzel némi védelmet biztosítva a munkavállalóknak. A legtöbb más állam azonban végrehajtotta azokat, és a vállalatok tisztában vannak ezzel a ténnyel.

Az új kódexek szerint „nincs munkahelyi biztonság”, és a munkavállalóknak csak két lehetőségük van: „vagy rabszolgaként dolgoznak, vagy távoznak” – érvel Sanoj.

„Nem kerülhetjük el a négy munkaügyi törvénykönyv következményeit sokáig” – figyelmeztet Sanoj, amíg nem visszük a harcot oda, ahol valóban számít.

Elengedhetetlen, hogy „a nép minden rétege összefogjon” és kényszerítse a szövetségi kormányt a négy új munkaügyi törvénykönyv visszavonására – követelte Sanoj.

forrás: Breakthrough News

* Az állam neve korábban Kerala volt. Egy 2026-os döntés alapján átnevezték Keralam-ra.

Zárjuk ki a háborús haszonélvezőket az NHS-ből!

A Palantir két éve van benne egy hét évre szóló, 330 millió font értékű szerződésben az NHS-szel. De a kormány NHS-sel kötött Palantir-szerződésében hamarosan felmondási lehetőség következik.

Andy Burnham készül felmondani a Palantir NHS-szel kötött szerződését. Ez nagy győzelem lenne mindazoknak a palesztin szolidaritási aktivistáknak, akik követelték, hogy a céget zárják ki az egészségügyi szolgáltatásból.

A Palantir felderítő drónokat szállít a népirtást elkövető Izraeli Védelmi Erőknek (IDF), hogy a gázai palesztinok ellen vessék be azokat. És támogatja az ICE ügynökeit, hogy az Egyesült Államokban terrorizálják a bevándorló közösségeket.

Peter Thiel milliárdos a Palantir alapítója és vezérigazgatója. Ő mélyen beágyazódott Donald Trump MAGA-projektjébe. Thiel szerint az NHS kudarcot vall, és szüksége van egy adag „piaci mechanizmusra”.

Burnham megígérte, hogy „a közérdeket helyezi az amerikai nagy tech cégek érdekei elé”.

Ezzel szakíthat Peter Mandelson stratégiájával, amelyet amerikai nagyköveti szerepében követett. Mandelson tavaly körbevezette Keir Starment a Palantir washingtoni irodáiban. Mandelson akkoriban fizetett lobbista volt a Palantir számára.

Starmer miniszterei pedig szívesen követték Mandelson példáját. Liz Kendall technológiai miniszter nyilvánosan támogatta a Trump-rajongó Palantir-vezetőket.

Sadiq Khan londoni polgármester múlt héten 2 millió font értékű szerződést ítélt oda a Palantirnak, hogy „felszámolja a visszaéléseket” a Metropolitan rendőrségnél. A szerződést azután ítélte oda, hogy a Palantir pert indított a felsőbíróságon Khan döntése ellen, amellyel egy külön, 50 millió fontos szerződést blokkolt.

Peter Thiel nagyon eltökélt abban, hogy megszerezze az állami pénzeket, amelyeket állítólag megvet.

Burnham Manchester polgármestereként nem ítélt oda semmilyen szerződést a Palantirnak. És tudja, hogy a Palantir blokkolása népszerű lenne. Burnham egyik munkatársa szerint a „korlátlan tech-támogatás” elriasztja a szavazókat.

A Palantir két éve van benne egy hét évre szóló, 330 millió font értékű szerződésben az NHS-szel.

A Szövetségi Adatplatform (Federated Data Platform) Palantir-technológiát használ. És Angliában az NHS-trösztök több mint fele használ Palantir-technológiát.

De a kormány NHS-sel kötött Palantir-szerződésében hamarosan felmondási lehetőség következik. Burnham számára elég könnyű győzelem lenne felmondani a szerződést, és jelezni az elmozdulást attól, hogy egy gyűlölt amerikai cég kezébe kerüljön az NHS.

De az NHS krónikus alulfinanszírozásának visszafordításához sokkal többre lesz szükség – ehhez meg kell kérdőjelezni a több milliárd hadseregbe történő átcsoportosítását.

És mi a helyzet a Védelmi Minisztériummal, amely tavaly elkötelezte magát, hogy a következő öt évben 750 millió fontot költ Palantir katonai technológiára?

Burnham helyesen cselekszik, hogy kitiltja a Palantirt az NHS-ből. De azt is meg kellene állítania, hogy Palantir katonai technológiát vásároljon, és meg kellene kérdőjeleznie a hadviselésre, nem pedig a jólétre fordított kiadásokat. És ez egy olyan küzdelem, amelyhez semmi jel nem mutatja, hogy csatlakozna.

forrás: Socialist Worker

Ki törődik a gondozókkal?

Az Európai Bizottság 2027-es Gondozási Megállapodásának a gondozóknak kell segítséget nyújtania, nem a kiszervező cégeknek

Az WHO hangsúlyozza, hogy a Földön szinte minden ember átél élete során valamikor átmeneti vagy tartós fogyatékosságot. Mégis Európa-szerte a gondozók rosszul fizetettek, a szülők kénytelenek magáncégekhez fordulni szeretteik gondozási szükségleteinek kielégítése érdekében, és a családok továbbra is tízezreket fizetnek gondozási költségekre, miközben a nemzeti kormányoktól vagy az Európai Uniótól nem kapnak elegendő támogatást.

A Baloldal frakció ma gondozókat, gondozási ágazatban dolgozókat, szakszervezeteket, szociális partnereket és döntéshozókat látott vendégül az Európai Unió egész területéről, hogy megvitassák a gondozási ágazat előtt álló növekvő kihívásokat és a gondozást nyújtók jobb elismerésének, magasabb bérének és jobb munkakörülményeinek sürgető szükségességét.

Kathleen Funchion képviselőnk (Sinn Féin, Írország): „Sajnos Európa-szerte a gondozási munka továbbra is alulértékelt és alulfizetett. A mai konferencián folytatott viták megerősítették a gondozók társadalmunkban és gazdaságunkban betöltött létfontosságú szerepét. A résztvevők hangsúlyozták a kormányok sürgető feladatát, hogy fektessenek be a gondozási szolgáltatásokba, javítsák a dolgozók bérét és körülményeit, valamint biztosítsák, hogy a gondozásra szorulók hozzáférhessenek a nekik járó támogatásokhoz. A gondozás alapvető közszolgáltatás, valamint a méltóság, az egyenlőség és a szociális igazságosság alapvető kérdése.”

Estrella Galán képviselőnk (Sumar, Spanyolország) elmondta: „Elegendőt teszünk annak biztosítására, hogy a gondozókról gondoskodjanak? Mindannyian tudjuk a választ erre. A gondozók továbbra is láthatatlanok a kormányzati és uniós politika számára, annak ellenére, hogy társadalmunk alapvető pillérét képezik. Az, ahogyan egy társadalom gondoskodik másokról, megmutatja valódi prioritásait, és ma a gondozók nem Európa prioritásai.”

Rudi Kennes képviselő (Független, Belgium) elmondta: „Az államnak alapvető felelőssége van a gondozás biztosításában. Az ebben az ágazatban dolgozók magasan képzettek és rendkívül igényes munkát végeznek. Mégis a gyakorlatban ezt a munkát sok uniós országban szakképzetlen munkának tekintik. Nincs elegendő szociális párbeszéd, nincs elegendő szociális alkudozás, és nincs elegendő elismerés a gondozók készségei iránt.”

Kosztasz Arvanitisz képviselő (Sziriza, Görögország) elmondta: „A fogyatékosság és a gondozás osztálykérdés. Akiknek vannak erőforrásaik, azok meg tudják oldani a gondozási szükségleteket, akiknek nincsenek, azok lemaradnak. A mai nap nem csupán a bevált gyakorlatok cseréjéről szól, hanem a politikáról és a szakpolitikáról. Jelenleg az uniós és nemzeti politika középpontjában a profitszerzés és az értékteremtés áll. A gondozók láthatatlanok, és azok az emberek is láthatatlanok, akikről a gondozók gondoskodnak. Ez egy osztálykérdés.”

Leïla Chaibi képviselő (Engedetlen Franciaország) elmondta: „Óriási különbségek vannak az EU-n belül a gondozás terén, amiről ma megdöbbentő dolgokat hallani. Az ezen átívelő közös szál az, hogy a gondozók, legyenek azok informális vagy formális keretek között dolgozók, összefognak, hogy üzenetet küldjenek: a gondozás nem olyan árucikk, amellyel a piacon kereskedni lehet.”

Az Európai Bizottság által 2027-re ígért Gondozási Megállapodásnak erősítenie kell a gondozók bérét és jogait. A Baloldal egy gondozásközpontú megközelítésért küzd, amely a gondozást a társadalom alapvető pilléreként ismeri el, nem pedig láthatatlan vagy alulértékelt munkaként. A helyi, nemzeti és európai intézményeknek együtt kell működniük a gondozókkal és érdekképviseleti szervezeteikkel a megfelelő bérezés, a biztonságos munkakörülmények és a gondozási munka érdemi elismerésének biztosítása érdekében.

EP Baloldal frakció

Ne dőljünk be a Tisza fizetésfelajánlós demagóg populizmusának!

Mikor milliárdos politikusok ajánlják fel a képviselői/miniszteri fizetésüket, az nem más, mint ocsmány demagóg populizmus.

Most az egész magyar sajtó elcsöppent, mikor prominens tiszás politikus ajánlotta fel miniszteri fizetését a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány részére.

Ez nem más, mint undorító populizmus.

A milliárdos politikusok, akik azt sem tudják, mire költsék már el az osztalékukból származó bevételeiket, ezzel a húzással fillérekért vesznek maguknak népszerűséget.

A koraszülöttek ennél többet érdemelnek.

Ha a tiszás politikusokat érdekli az egészségügy vagy a gyermekek sorsa, akkor az majd megnyilvánul a költségvetésben vagy bizonyos törvények meghozásában. Utóbbi folyamatnak már rég el kellett volna kezdődnie, a parlamenti „munka” első napján.

Azt akarják, hogy szépek legyünk, miközben meghalunk

A Chemical Omnibus jogszabály lehetővé teszi, hogy a rákkeltő anyagok és a PFAS-ok a kozmetikai termékekben maradjanak

Az EU káros liberalizációs hullámának legújabb epizódjában, a vegyi termékekre vonatkozó egyes követelményekkel és eljárásokkal foglalkozó Omnibus VI. jogszabály kapcsán a Parlament ma támogatta azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a nagyvállalatok számára, hogy továbbra is gyárthassanak kozmetikai termékeket, még akkor is, ha tudják, hogy az összetevők rákkeltőek vagy károsak. A lépést a vegyipari és kozmetikai lobbik agresszíven szorgalmazták, az Európai Parlament konzervatív és szélsőjobboldali erőinek támogatásával.

A címkézési szabályozás (CLP-rendelet) liberalizációja lehetővé teszi a nagyvállalatok számára, hogy további éveket nyerjenek, mielőtt a csomagoláson fel kellene tüntetniük, ha egy összetevő rákkeltő. Ennél is megdöbbentőbb, hogy a kozmetikai termékekre vonatkozó rendelet (CMR) felülvizsgálata értelmében még azokat a vegyi anyagokat is, amelyeket veszélyesnek minősítettek, sőt akár be is tiltottak, több mint öt évig forgalomban lehet tartani a döntés meghozatala után.

Strasbourgból ma nyilatkozva Per Clausen (Enhedslisten, Dánia), a Baloldal árnyékelőadója a jogszabály kapcsán a következőket mondta: „A legőrültebb ebben az egészben, hogy ez szó szerint azt jelenti: évekig a piacon hagyjuk azokat az anyagokat, amelyekről kiderült, hogy rákot okoznak, így azok továbbra is károkat okozhatnak. Ez egyértelműen mutatja, hogy itt nem igazán a szabályok egyszerűsítéséről van szó, hanem arról, hogy a fogyasztóvédelem rovására hígítsák fel azokat.”

A szakszervezetek komoly aggodalmukat fejezték ki a Chemical Omnibus-szal kapcsolatban, figyelmeztetve, hogy „a gyári munkások, mezőgazdasági dolgozók és fodrászok lesznek azok a munkavállalók, akiket nagyobb kockázat fenyeget a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség tekintetében”.

Az Európai Parlament megközelítésével szemben a Baloldal frakció elutasító módosítást nyújtott be a plenáris ülésen, valamint módosításokat a PFAS-ok és endokrin károsító anyagok kozmetikumokban való felhasználásának betiltására, valamint a káros termékek polcokon töltött idejének drasztikus lerövidítésére.

EP Baloldal frakció

Fordulópont a nők egészsége terén Európában

Április 23-án, csütörtökön a Közegészségügyi Bizottság (SANT) elfogadta a Catarina Martins (Baloldali Blokk, Portugália) baloldali képviselő által jegyzett, „Egészségügyi egyenlőtlenségek a nemek között, különösen a nem-specifikus állapotok tekintetében” című véleményt.

Egy európai parlamenti dokumentum első ízben szólít fel kifejezetten egy női egészségügyi stratégia kidolgozására, ami a tudomány által régóta hangsúlyozott hiányosság példátlan politikai elismerését jelenti.

Catarina Martins, a Baloldal frakció képviselő reakciója:

„Ez a vélemény történelmi pillanatot jelent a nők európai egészsége szempontjából. Több uniós finanszírozást követelünk a nők egészsége érdekében, különösen a nőkre jellemző, alulfinanszírozott és kevéssé kutatott állapotok tekintetében, mint például a menopauza, az endometriózis, a PCOS (policisztás ovárium szindróma), a szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségek, a mentális és neurológiai egészség stb.

Azt akarjuk, hogy a Bizottság és a tagállamok hivatalosan is ismerjék el és előzzék meg a nőgyógyászati és szülészeti erőszakot – beleértve a nem beleegyezésen alapuló beavatkozásokat, a verbális bántalmazást és a reproduktív egészséggel kapcsolatos panaszok elutasítását –, mint a testi autonómia megsértését és a nemi alapú erőszak rendszerszintű formáját.

Ennek a döntésnek azonban messzemenő és széles körű következményei vannak. Ez azt jelenti, hogy az európai politikáknak biztosítaniuk kell, hogy a tudományos kutatás hatékonyan vonja be a nőket, hogy a klinikai vizsgálatok ne zárják ki őket szisztematikusan, és hogy az egészségügyi szakemberek képzése figyelembe vegye a női test sajátos jellemzőit.

A tudományos közösség figyelmeztetései egyértelműek: a női test alulreprezentált a kutatásban, az orvosi oktatásban és a klinikai gyakorlatban, ami rendkívül súlyos következményekkel jár egészségükre, életükre és sokszor, szó szerint, túlélésükre nézve. Vegyük például a szív- és érrendszeri betegségeket, amelyek a nők vezető halálokát képezik. Ennek ellenére erős bizonyítékok vannak arra, hogy az egészségügyi szakemberek gyakran nem ismerik fel, vagy nem ismerik el a nők által tapasztalt szívbetegségre utaló tüneteket, amelyek eltérnek a hagyományosan tanított, férfiaknál jelentkező klinikai képtől.

Továbbá a mesterséges intelligencia egészségügyi bevezetése új kockázatot jelent, amelyet meg kell előzni. Ha az MI-t olyan adatokkal képezik, amelyekben a nők alulreprezentáltak, az állandósítani és felerősíteni fogja a meglévő torzításokat, ami még kevésbé megfelelő diagnózishoz és kezeléshez vezet. Ezért követeljük, hogy minden új technológia és orvostechnikai eszköz, beleértve a mesterséges intelligenciát is, esetében gyűjtsenek nemek, biológiai nemek és életkor szerint bontott adatokat.

Ez egy döntő lépés egy történelmi igazságtalanság korrigálása felé. Itt az ideje, hogy megvédjük Európa lakossága felének egészségét is.”

EP Baloldal frakció

Kuba gyermekei Trump ostroma alatt

A címsorok mögött, amelyek az áramkimaradásokról és a kubai kormány „elkerülhetetlen összeomlásáról” szólnak, ott vannak a kubai emberek, akik eltökéltek az ellenállásban és az életben.

Lis a Kubai Rákkutató Intézet Gyermekosztályán töltötte be harmadik életévét. És bár a kórházi születésnapoknak más a súlyuk, az örömnek sikerült besurrannia. Az ünneplés teljes volt: torta, lufik, fagylalt és üdítő.

Lis már január 31-én kezelés alatt állt, amikor Trump bejelentette Kubával szembeni új intézkedéseket – amelyek tovább fosztják meg az országot az üzemanyagtól.

Ma, több mint két hónappal később, Lis betölti a 3-at. Még mindig ugyanazon az osztályon van. Kezelését nem szakították meg; az orvosok csodákat művelnek azzal, amijük van, de a „megfojtás”, amelyről akkor beszámoltunk, változatlan. Az energiaháztartás, már akkor is kritikus, azóta is fennáll, akár jön az orosz hajó (március 31-én érkezett meg), akár nem. A gyermekonkológiai berendezések generátorokról működnek, amelyek drága, szűkös üzemanyagot fogyasztanak. Egy áramszünet a kemoterápia alatt végzetes lehet. Eddig nem történt ilyen. De a fenyegetés minden ágy mellett ott liheg, mint egy lesben álló állat.

De azon a reggelen, a születésnapján, a fenyegetés kívül maradt. Mert Lis anyukája meggyújtotta a gyertyákat, és az a fény nem függött semmilyen generátortól. Ez egy ősi fény volt, lázadóbb. Az osztályon azok a gyerekek, akik fel tudtak kelni, összegyűltek, néhányan infúziós állványokat és mosolyokat cipelve.

Aztán megjelentek: a terápiás bohócok, azok a nők piros orrokkal és hatalmas cipőkkel, akik minden héten elhozzák a nevetést, erősebbet bármilyen kemoterápiánál.

A rákos gyermekek, mint Lis, nemcsak a betegségükkel küzdenek, hanem egy külső szorítással is, ami minden lélegzetvételt korlátoz.

De Lis születésnapja megmutatott valamit, ami nem szerepelt a címlapokon. Három év a gyermekonkológián törékeny mérföldkő, de egyben győzelem is. Az anyja fölemelte egy székre, és a kislány összeszedett minden levegőt, amit apró tüdeje tartani tudott. Fújt. Mind a három gyertya egyszerre kialudt, mintha egy gyermek kívánsága felülírhatná a blokád összes törvényét.

Kint a környék egy újabb áram nélküli éjszakára készült. Benn a tortát szétosztották, és minden gyermek kapott egy darabot. Lis anyukája sok fényképet elmentett lányáról, amint bohócok és kórházi köpenyes kis harcosok között nevet. Mindig ott a bizonytalanság, hogy lesz-e jövőre torta. De ma volt. És a gyertyák égtek. És a remény, az a törékeny, kitartó dolog, továbbra is lobog.

A kubai jelenlegi helyzet nem csak az energiahiányról, a megfojtásról szól. Szól erről a maréknyi gyermekről is, akik nem hajlandók abbahagyni a lélegzést. És Lis születésnapja, ez a kis és hatalmas nap emlékeztet arra, hogy amíg ég egy gyertya, és van bohóc, aki hajlandó bolondot csinálni magából, és egy anya, aki születésnapokat készít, és egy gyerek, aki egy ágyból tapsol, addig a remény marad a leglázadóbb politikai cselekedet. Mert egy kórházban minden buli a világ legnagyobb bulija.

forrás: Naturaleza Secreta