von der Leyen

A Baloldal EP frakció a képviselői fizetések csökkentését követeli – a sajátjukét is

A testvérpártjainkat tömörítő európai parlamenti frakciónk a képviselői és biztosi fizetések megfelezését követeli.

Az alábbi közleményt adták ki:

Havi 34 000 euró. Ennyit keres Von der Leyen.

Ha valaki ennyit keres, hogyan lehet kapcsolatban a valósággal?

És ez nem csak a Bizottság elnökéről szól. A biztosok akár havi 25 ezer eurót is kereshetnek, az Európai Parlament képviselői pedig több mint 10 ezret.

A Baloldal frakció európai parlamenti képviselői úgy gondolják, hogy a politikusoknak közelebb kellene élniük az általuk képviselt emberek valóságához. Ezért a Baloldal valami egészen egyszerűt javasol: a képviselői fizetések felére csökkentését. Igen, a mieinkét is beleértve.

A módosító indítványunkról a következő plenáris ülésen szavaznak.

EP Baloldal frakció

Zúzzuk szét a nemek közötti egyenlőtlenségeket: A Baloldal mutatja az utat

Az Európai Parlament éppen elfogadott egy jelentést a nemek közötti egyenlőtlenségekről az egészségügyben. Ez fontos lépés annak kiemelésében, hogy milyen nemek közötti egyenlőtlenségek maradnak fenn ebben a patriarchális társadalomban és a nők védelmében. Ezt a jelentést a progresszív csoportok erőfeszítéseinek köszönhetően fogadták el.

Ami az egészséget illeti, senki sem egyenlő, de ha valaki férfi vagy nő, az az egyenlőtlenséget még nagyobbá teszi. A nőket és a queer embereket aránytalanul sújtják a társadalmi egyenlőtlenségek, és a kapitalista társadalmunk ezekből az egyenlőtlenségekből táplálkozik, mivel azok mindig a leggazdagabbak javát szolgálják.

A Baloldal frakció nélkülözhetetlen munkájának köszönhetően sikerült beilleszteni a cselekvésre való felhívásokat a menstruációs szegénység elleni küzdelemre; a szülészeti ellátáshoz való jobb hozzáférésre a vidéki területeken; a szülészeti és nőgyógyászati erőszak – beleértve a szóbeli bántalmazást, a diszkriminációt és a terhesség, szülés és abortuszellátás során végzett beleegyezés nélküli beavatkozásokat – a nők jogainak és méltóságának megsértéseként való elismerésére, különös tekintettel a menekültekre és a kiszolgáltatott helyzetben lévő nőkre; valamint a nők mentális egészségére való összpontosításra.

Mindez annak ellenére történt, hogy a szélsőjobboldali csoportok ellenezték, amelyek csak akkor érdeklődnek a nők védelme iránt, amikor az a rasszista napirendjüket szolgálja. Még egy abortuszellenes kiállítást is szerveztek az Európai Parlamentben Strasbourgban, és az Európai Bizottság is benne volt. Úgy tűnik, Ursula von der Leyen nem különösebben elkötelezett e jog védelme mellett, amelyet egyre inkább fenyeget a szélsőjobboldal felemelkedése.

A Baloldal frakció előadója, Hanna Gedin (Vänsterpartiet, Svédország): „Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenség a nők és férfiak között továbbra is sokkoló. A nők még mindig nem rendelkeznek ugyanolyan hozzáféréssel az egészségügyi ellátáshoz, mint a férfiak, és ez egyszerűen megbocsáthatatlan. A nők nem másodrangú állampolgárok. Az egészségügyi rendszereinknek a nők egészségét prioritásként kell kezelniük, nem utólagos gondolatként. Elég volt. Itt az idő, hogy fellépjünk és bezárjuk a szakadékot.”

A Baloldal frakció folytatja a harcot ezen nemek közötti egyenlőtlenségek lebontásáért, amelyek megerősítik a férfiak uralta világot a status quo bármiféle megkérdőjelezése nélkül, valamint az ebből fakadó hatalommal való visszaélést.

A Baloldal az egyetlen demokratikus ellenzéki csoport, és folytatjuk az ellenállást.

EP Baloldal frakció

Ne liberalizáljuk a mesterséges intelligenciát, mielőtt a szabályok egyáltalán hatályba lépnének!

Az Európai Parlament plenáris ülésén elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt (AI Act).

Bár a végleges szöveg tartalmaz néhány pozitív elemet, többek között a nem beleegyezésen alapuló szexuális tartalmak létrehozására használt MI-rendszerek tilalmát, az átfogó megállapodás gyengíti az MI-törvényt: késlelteti a kulcsfontosságú kötelezettségeket, bővíti a vállalatok számára biztosított kivételeket, és kiszélesíti az érzékeny személyes adatok felhasználását.

A Baloldal frakció képviselője, Leila Chaibi (Engedetlen Franciaország) a plenáris ülésen: „Ezen a hétvégén Trump ismét megmutatta, hogy a szeszélye alapján megfoszthatja a világ egy részét a mesterséges intelligencia rendszerekhez való hozzáféréstől. Mikor értjük már meg végre? Hogy az MI és annak infrastruktúrája szuverenitási kérdés, hatalmi kérdés, amelynek középpontjában egy alapvető probléma áll: ki kezében van a kapcsoló? Tegyük fel hát magunknak a kérdést: tényleg most volt a megfelelő pillanat arra, hogy az Európai Bizottság koldusszegényen az amerikai Big Tech-hez járuljon, és felszámolja az MI-szabályozásunkat? Bár vannak pozitív elemek ebben a javaslatban, amit végső soron szerveztek, az egy szélesebb körű visszalépés. És ennek a visszalépésnek arca is van: a Siemens elnöke, a Google tanácsadója és az MI-törvény nyílt ellenzője, akit az Európai Bizottság kinevezett a mesterséges intelligenciáért felelős különmegbízottjává. Von der Leyen asszony már nem csupán meghallgatja a lobbistákat, hanem alkalmazza is őket. Ez elfogadhatatlan.”

A Baloldal frakció továbbra is elkötelezett egy olyan MI-keretrendszer mellett, amely védi a dolgozókat, a fogyasztókat és a polgárokat, és biztosítja, hogy az innováció a közérdeket szolgálja, ne a vállalati érdekeket.

EP Baloldal frakció

A 28. rezsim nem aknázhatja alá a munkásjogokat

A Baloldal frakció nem fogja tétlenül nézni, amíg a kétértelműség a munkavállalók jogait kockáztatja. Őrködni fogunk a folyamat felett, és biztosítjuk, hogy az úgynevezett „28. rezsimben” semmi se nyisson kaput a munkavállalói védelem aláásására.

A jogalap nem teszi lehetővé az Európai Bizottság számára, hogy beleavatkozzon a munkajogba. Ennek ellenére a javaslat szürke zónákat hagy, amelyek arra kényszeríthetik a bíróságokat, hogy a vállalati érdekek és a munkavállalók jogai között döntsenek. Ez nem technikai kérdés, hanem politikai döntés, méghozzá veszélyes döntés.

Egyetértünk az Európai Szakszervezeti Szövetség által felvetett aggályokkal. Felhívásuk, hogy egyértelmű garanciákat építsenek be a rendeletbe, nem túlzó, hanem szükséges.

Ursula von der Leyen ismételten kijelentette, hogy a munkajoghoz nem fognak nyúlni. Akkor nem lehet habozás ezt a kötelezettségvállalást feketén-fehéren leírni. Számon fogjuk kérni ezt rajta és a Bizottságon.

Li Andersson, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság baloldali elnöke (Vasemmistoliitto, Finnország) elmondta: „Ursula von der Leyen nyilvánosan többször is kijelentette, hogy a 28. rezsimre vonatkozó javaslatban nem nyúlnának a munkajoghoz. Ez a szándék nem tükröződik a javaslatban. Ezt a szándékot, amely összhangban van a választott jogalappal, további garanciákkal kell egyértelműsíteni. Az elv nem változhat: a munkavállalók munkaügyi, foglalkoztatási és szociális jogai azon alapulnak, hogy a munka hol történik. Ennek világosnak kell lennie, és nem fogadhatjuk el, hogy a munkavállalói jogokat, akár szándékosan, akár véletlenül, gyengítsék.”

A munkavállalók jogai nem alku tárgyai, ennek kristálytisztán kell szerepelnie a szövegben. Mert a kétértelműség soha nem semleges, lassan, csendben alááshat olyan védelmeket, amelyek kiépítése évtizedekbe telt. A Baloldal frakció biztosítani fogja, hogy a munkavállalók jogait ne gyengítsék, sem ma, sem a hátsó ajtón keresztül, sem a jogi bizonytalanság leple alatt.

EP Baloldal frakció

Von der Leyen törekvése az EU–Mercosur-megállapodás ideiglenes alkalmazására a demokrácia megkerülése

Az EU–MERCOSUR-megállapodás Argentína és Uruguay általi, éjszakai ratifikációját követően Ursula von der Leyen felgyorsítja a megállapodás keresztülerőszakolásának folyamatát azzal a bejelentéssel, hogy a megállapodást ideiglenesen alkalmazni fogja, még mielőtt az Európai Parlament szavazna róla.

Az eljárás lefolytatása, még mielőtt az Európai Bíróság véleményt nyilvánítana, azzal a kockázattal jár, hogy újratárgyalást kényszeríthet ki, ha a megállapodást összeegyeztethetetlennek találják az EU-Szerződésekkel. Ugyanakkor azáltal, hogy a megállapodást a Parlament hozzájárulása előtt hatályba léptetik, egy politikai kész tényállás jönne létre. Ha egyszer megnyílt a piacra jutás és gazdasági érdekek kapcsolódtak be, a megállapodás elutasítása politikailag és diplomáciailag sokkal nehezebbé válik. Ez súlyosan gyengítené a Parlament szerepét mint demokratikus fék.

Ez veszélyes precedenst is teremtene. Azt jelezné, hogy a parlamenti hozzájárulás megkerülhető, amikor az politikailag kényelmes, fokozatosan erodálva az Európai Parlament jogait a jövőbeli kereskedelem-politikában. Olyan időszakban, amikor az EU a jogállamiság és a demokratikus normák védelmét hirdeti globálisan, nem szabadna gyengítenie saját garanciáit. Az ideiglenes alkalmazás a parlamenti hozzájárulás előtt a demokratikus eljárás súlyos megsértését jelenti, és ezért el kell utasítani.

Manon Aubry, a Baloldal társelnöke a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban (Engedetlen Franciaország) így nyilatkozott: „Ursula von der Leyen lépése az ideiglenes alkalmazás beindítására egy abszolút demokratikus botrány. Az, hogy a történelem legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodását úgy léptessék életbe, hogy egyetlen választott tisztségviselő sem szavaz róla, és még mielőtt az Európai Unió Bírósága ellenőrizné jogszerűségét, egyszerűen őrület. Ez egy súlyos lépés, amely veszélyes precedenst teremt, megmutatva, milyen messzire hajlandó elmenni a Bizottság, hogy keresztülerőszakolja a szabadkereskedelmet az emberek és a bolygó rovására.”

Lynn Boylan, a Baloldal koordinátora a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban (Sinn Féin, Írország): „Ez egy szégyenteljes és demokráciaellenes döntés Ursula von der Leyen-től és az Európai Bizottságtól. Az Európai Parlament egyértelművé tette, hogy nem vagyunk megelégedve a Megállapodás jogszerűségével, a Bizottság mégis úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja az Európai Parlament demokratikusan megválasztott képviselőit.”

A Baloldal frakció továbbra is ellenezni fogja a zárt ajtók mögött tárgyalt, az Európai Bizottság által demokratikus hozzájárulás nélkül bevezetett kereskedelmi megállapodásokat, amelyek csak a vállalati érdekeknek kedveznek az emberek, a környezet és a közegészségügy rovására.

EP Baloldal frakció

Sosem volt ilyen jó dolga a katonai-ipari komplexumnak

2025 márciusában Ursula von der Leyen EU-elnök bejelentette a „ReArm Europe” (Európa újrafelfegyverzése) programot – amelyet később „Security Action for Europe”-ra (Biztonsági Akció Európáért) kereszteltek át, mert a SAFE rövidítés (magyarul: biztonságos) sokkal szimpatikusabb –, mely 800 milliárd eurós katonai támogatást ígért az ukrajnai háború folytatására.

Míg ez a hatalmas összeg bejárta a címlapokat, az EU 150 milliárd eurós magántőke-hitelekben tett javaslata e katonai kiadási láz finanszírozására azt jelentette, hogy a tagállamoknak kell előteremteniük a maradék 650 milliárd eurót – a javasolt fegyvercsomag több mint háromnegyedét.

A katonai vezetők, fegyverkereskedők és polgári politikusok nyilvánvaló lelkesedése ellenére, hogy a közoktatást, az egészségügyet, a lakhatást és a polgári infrastruktúra beruházásokat csökkentsék a katonai kiadások fedezetére, egyetlen európai kormánynak sem sikerült még a közkiadások tömeges átcsoportosítása a jóléti államból a hadiállam felé, amely a követeléseik teljesítéséhez szükséges lenne.

2025 júniusában a NATO Hága-i csúcstalálkozóján az államok elkötelezték magukat, hogy a GDP 3,5%-át a „védelmi”, további 1,5%-át pedig 2035-ig a „védelmi és biztonsággal kapcsolatos kiadásokra” fordítják.

A támogatás azonban nem volt egyöntetű. Pedro Sanchez baloldali spanyol miniszterelnök „ésszerűtlennek” nevezte az ígéretet, ami káros következményekkel járna Spanyolország gazdaságára és szociális jólétére.

Az IMF szerint az EU 27 tagállamából 17 már most megsérti az EU Stabilitási és Növekedési Egyezményében rögzített célt (a GDP 3%-ának megfelelő hiány és a GDP 60%-ának megfelelő államadósság).

Míg Németország 2025 márciusában eltörölte saját belső adósság-fék szabályát a katonai kiadások növelése érdekében, addig Robert Fico szlovák miniszterelnök, akinek országának 2025-ös költségvetési hiánya meghaladja a GDP 5%-át, kijelentette, hogy országa nem támogatja a védelmi kiadások növelését 2026-ban.

A brit kormány a parlamenti vagy nyilvános vita nélkül kötelezte el magát az új, 5%-os NATO-kötelezettség mellett, és bejelentette, hogy a nemzetközi segélynyújtás csökkentésével a brit védelmi költségvetést a GDP 2,6%-ára kívánja növelni 2027-re. Keir Starmer jóléti kiadási csökkentési kísérletei azonban erős nyilvános és politikai tiltakozásba ütköztek, ami jelzi a valós nehézségeket a jóléti állam felszámolásában a hadiállam érdekében.

Az a tény, hogy Starmer, Friedrich Merz és Emmanuel Macron jelenleg mindannyian történetileg a legalacsonyabb közvélemény-kutatási eredményeket érik el országuk kormánypártjainak vezetőiként, azt mutatja, hogy az európai uralkodó osztály kudarcot vallott abban, hogy népszerű támogatást szerezzen a hadiállamok kialakításához.

Aztán 2026. január 7-én Donald Trump elnök 50%-os növelést ígért a Pentagon költségvetésében, ami rekord 1,5 billió dollárt jelentene, hogy létrehozza „álmai hadseregét”.

Álom a Pentagon beszállítói számára, és rémálom mindenki más számára. Ezen a ponton úgy tűnik, mintha csak a számokat találná ki, hogy stabilizálja a részvényárakat. A hatalmas mennyiségű fiktív tőke által felfújt tőzsdei világban a fiktív katonai kiadási tervek döntő fontosságúvá válnak.

Az amerikai hadsereg függősége a diszfunkcionális és működésképtelen katonai rendszerektől (mint az F-35-ös vadászrepülő), a tökéletesen tömör „Aranykupola” rakétavédelmi rendszer lehetetlensége, és a 2 billió dollárt is elérő új nukleáris fegyverekre szánt terv több tízmilliárd dollárt fog elpazarolni minden egyes évben még hosszú időre.

2025-ben a USS Harry Truman anyahajó bebizonyította, hogy nem tudja nyitva tartani a Vörös-tengeri hajózási útvonalakat, amikor a jemeni, viszonylag alacsony költségű drón- és rakétatámadásokkal szembesült. Két, egyenként körülbelül 67 millió dollár értékű Super Hornet vadászrepülőgép a 13 milliárd dolláros anyahajó kitérő manőverei közben a fedélzetről a vízbe esett, és elveszett. A hatalmas hadihajót gyorsan kivonták.

Trump legújabb javaslata 5,8 billió dollárral növelné az USA államadósságát a következő évtizedben, ami több, mint Kína, Oroszország és Irán teljes katonai költségvetése együttvéve.

Trump váratlan fegyverkiadási bejelentését alig néhány órával tette meg azután, hogy nyilvánosan bírálta a főbb Pentagon-beszállítók teljesítményét, ami a fegyvercégek részvényárfolyamának zuhanását okozta.

Trump, von der Leyen, Starmer, Merz és Macron fegyverkiadás-növelési bejelentéseinek valódi jelentése az, hogy próbálják felemelni az amerikai és európai tőzsdéken jegyzett fegyver- és technológiai cégek részvényárfolyamát.

A hadiipari cégek állami átvételének fenyegetése a katonai költségvetések növelésével olyan jelenség, amelyet Dwight Eisenhower amerikai elnök már 1961-ben, búcsúbeszédében felismert, amikor „a hatalmas katonai apparátus és a nagy hadiipar összefonódásáról” beszélt, és a katonai-ipari komplexum veszélyeire figyelmeztetett.

Ma a legnagyobb fegyvercégek összeolvadtak a FinTech (pénzügyi technológia) szektorral. A modern fegyvercégek az MI-re, az autonóm rendszerekre, a big datara és a kiberbiztonságra összpontosítanak. A nagy fegyvercégek felvásárolják és partnerséget kötnek a techcégekkel, hogy ezeket a képességeket integrálják.

Az EU intézményei alapokat és programokat hoznak létre (Európai Védelmi Alap, InvestEU Védelmi Tőke Facility), hogy privát tőkét csatornázzanak a fegyverkutatásba és -gyártásba, és együttműködést és egyesüléseket hozzanak létre a pénzügyi tőkés és a hadiipar között.

A Pentagon közelmúltbeli lépései, hogy csökkentse a fegyverszállítók felügyeletét, Trump „dicsekvő” Truth Social bejegyzéseivel együtt, receptet adnak a pazarlás, a csalás és a profithajhászás további növekedésére a Pentagon-beszállítók részéről, de egyben további állami támogatás ígéretét jelentik a „Fantasztikus 7” Big Tech részvények által dominált, óriásira felfújt amerikai tőzsdebuboréknak.

A politikusok ígérete a halál kereskedőinek a végtelen meggazdagodásról nem élvez népszerű támogatást. Az európai újrafelfegyverzés fokozza az ipar elvesztését, csökkenti az életszínvonalat és a munkahelyek számát.

Az üzenet a munkásosztálynak, amely az egész társadalmunk többségét alkotja, hogy az ellenség itthon van. A antimilitarizmus a közös munkánk sarokköve szocialistaként, szakszervezeteként és antiimperialistaként a katonai-ipari komplexum leleplezésében és szembesítésében.

Írta: Alex Gordon ,a brit CND (Kampány a Nukleáris Leszerelésért) alelnöke, a RMT szakszervezet volt elnöke és az Alternatív Védelmi Felülvizsgálat társszerzője

forrás: Morning Star

Az EP Baloldal frakciója elítélte az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramját

Az Európai Parlament ma megvitatta az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramját, a Baloldal frakció pedig rámutatott, hogy bár a „szociális igazságosságot” a Bizottság „fókuszpontjának” nevezték, a munkaprogram valójában nem tartalmaz egyetlen olyan jogi intézkedést sem, amely a szociális politikát célozná.

Az EP Baloldal frakciója bizalmatlansági indítványt kezdeményez az Európai Bizottság ellen

Az Európai Parlament Baloldal frakciója bizalmatlansági indítványt kezdeményez az Európai Bizottság és annak elnöke ellen, miután múlt héten Montevideóban jóváhagyták az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást.