Ellentétben néhány európai ország nyilvánosan hangoztatott álláspontjával, Mark Rutte NATO-főtitkár most megerősítette, hogy az Egyesült Államok ezen országok területeit használta több ezer légitámadás végrehajtásához az Irán elleni háborúja során.
Irán követeli, hogy a NATO-szövetség mindazon tagjait, akik részt vettek az amerikai–izraeli háborúban az ország ellen az év elején, vonják felelősségre háborús bűncselekményekért és a nemzetközi jog egyéb megsértéséért.
A követelés Mark Rutte NATO-főtitkár nemrégiben tett beismerését követi, amelyben elismerte az európai országok szerepét az Irán elleni amerikai–izraeli háborúban, amely február 28-án kezdődött és április 8-án tűzszünettel ért véget.
Rutte szerdán a Fox Newsnak nyilatkozva elismerte, hogy az amerikai–izraeli Irán elleni agresszió során több ezer repülőgép szállt fel az Egyesült Államok különböző európai országokban található bázisairól.
„Országról országra, szövetségesről szövetségesre – mindenki rendelkezésre bocsátotta a bázisait” – mondta Rutte. „4–5 ezer repülőgép szállt fel európai bázisokról az Epic Fury támogatására” – fogalmazott, válaszolva a NATO-tagok amerikai háborús erőfeszítések során nyújtott gyenge támogatásával kapcsolatos panaszokra.
Rutte megismételte ezeket a megjegyzéseket aznap későbbi, Donald Trump amerikai elnökkel folytatott találkozóján is.
Trump azonban továbbra sem tűnt lenyűgözöttnek Rutte állításaitól. Elégedetlenségét fejezte ki az európai szerepvállalással kapcsolatban, és nyilvánosan megkérdőjelezte a NATO hozzájárulását háborús erőfeszítéseihez, kijelentve, hogy a legtöbbjükkel csalódott.
Olaszország cáfolja Rutte állításait
Rutte név szerint említette Olaszországot és Romániát, példaként hozva fel őket az európai támogatásra az Irán elleni, hivatalosan Epic Fury hadműveletnek nevezett amerikai háborúban.
„Ha Olaszországot nézzük, 500 repülőgép szállt fel az olaszországi amerikai bázisokról az Epic Fury támogatására” – állította Rutte, ami kényes helyzetbe hozta Olaszország szélsőjobboldali kormányát, tekintettel a háborúval szembeni nyilvános ellenző álláspontjára.
Olaszországban több mint száz amerikai katonai létesítmény található, köztük egy nagy haditengerészeti bázis Szicíliában és egy légibázis az északi régióban.
Giorgia Meloni miniszterelnök szélsőjobboldali kormánya azonban hivatalosan elhatárolódott az amerikai háborús erőfeszítésektől, nagyrészt az országban tapasztalható erős háborúellenes néphangulat miatt.
Olaszországban az elmúlt hónapokban nagyszabású nyilvános tiltakozások és sztrájkok zajlottak, többségében munkavállalók által, a palesztinai vagy libanoni izraeli háborúkban, valamint az Irán elleni amerikai–izraeli támadásokban való részvétel ellen.
Rutte olaszországi állításai most hatalmas felháborodást váltottak ki az országban, az ellenzék új magyarázatokat követel a kormánytól.
Szerdán a Meloni-kormány cáfolta Rutte állításait, „félrevezetőnek” nevezve azokat.
„Ahogyan azt a parlamentben már tisztáztuk, a kormány kizárólag technikai és logisztikai, nem kinetikus tevékenységeket engedélyezett” – idézték Guido Crosetto olasz védelmi minisztert.
Crosetto azt is állította, hogy Rutte összekeverte az „engedélyezett támogató járatokat a harci műveletekkel”, és kijelentette, hogy részvételük kizárólag „technikai és logisztikai támogatásra” korlátozódott.
Crosetto szerint Olaszország fellépései nem sértettek semmilyen nemzetközi jogot, és tettei az alkotmány és szövetségeseivel kötött megállapodások értelmében történtek – jelentette a Reuters.
A NATO bűnrészességének súlyos beismerése
Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium hivatalos szóvivője június 25-én, csütörtökön közösségi média-bejegyzésben vetette fel a felelősségre vonás kérdését.
Baghaei Rutte megjegyzéseit „a NATO aktív bűnrészességének egyértelmű és súlyos beismerésének nevezte egy szuverén ENSZ-tagállam elleni törvénytelen agresszív háborúban – ami a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapelvei nyilvánvaló megsértése.”
Olaszországon és Románián kívül, amelyeket Rutte név szerint említett, „minden más európai országnak, amely segítette az amerikai–izraeli agressziót Irán ellen, magyarázatot kell adnia saját népe és a világ számára arra, hogy miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek ebben a nyílt agresszióban és az iráni nép ellen elkövetett tömeges atrocitásokban” – hangsúlyozta Baghaei.
Több mint 3300 iráni – köztük több száz gyermek, valamint legfelsőbb politikai és katonai vezetők – vesztette életét az amerikai–izraeli csapásokban, amelyek közel 40 napig tartottak.
Az Egyesült Államok és Izrael által végrehajtott válogatás nélküli bombázások több száz iskolát, egyetemi kampuszokat, tudományos laboratóriumokat, sportkomplexumokat, egyéb polgári infrastruktúrát és egészségügyi létesítményeket pusztítottak el az országban, emellett megbénították a globális gazdaságot, miután Irán megtorlásul korlátozásokat vezetett be a Hormuzi-szoroson keresztüli kereskedelemre.
Egy ilyen amerikai csapás egy minábi általános iskolára a háború első óráiban több mint 160 iskoláslány halálát okozta, ami világszerte felháborodást és háborús bűnök vádját váltotta ki.
„A szervezetet [a NATO-t] és az egyes tagállamokat, amelyek részt vettek az ilyen döntéshozatalban, felelősségre kell vonni minden következményért” – mondta Baghaei.
forrás: Breakthrough News
