EU militarizmus

EP Baloldal: Mi van a 2027-es EU költségvetésben?

A Baloldal frakció 5 milliárd eurós közlakás-alapot és 50%-os csökkentést javasol az uniós képviselői fizetésekben

Annak ellenére, hogy Európa-szerte egyre növekvő tüntetések zajlanak a megélhetési költségek, a romló közszolgáltatások és a magas lakbérek ellen, a jövő évi uniós költségvetés – amely több mint 190 milliárd eurót javasol kötelezettségvállalási előirányzatként és több mint 200 milliárd eurót kifizetési előirányzatként – egyetlen euróval sem nyújt többet a nehéz helyzetben lévő családok és közösségek számára. Az a költségvetés, amelyet holnap szavazásra bocsátanak az Európai Parlamentben, nem biztosít további támogatást a Kohéziós Alap, a Regionális Fejlesztés vagy az Európai Szociális Alap+ számára, ehelyett a katonai és határvédelmi kiadásokat növeli.

A Baloldal frakció által benyújtott módosításokban a 2027-es költségvetésnek ehelyett a közvélemény követeléseit kellene tükröznie. A Baloldal – többek között – egy 5 milliárd eurós alap létrehozását javasolja a szociális, megfizethető és közlakhatás céljára, 7 milliárd eurót a szegénység felszámolására, valamint 50%-os csökkentést az európai parlamenti képviselők és a csillagászati fizetésű uniós tisztviselők fizetésében.

A mai napon az Európai Parlament üléstermében felszólalva João Oliveira, a Baloldal frakció képviselője (Portugál Kommunista Párt) a következőt mondta: „Az EU egyre inkább hátat fordít az embereknek, előnyben részesítve a háborút, a fegyveripart és a multinacionális vállalatok támogatását. A szociális politikákat, a kohéziót és a közszolgáltatásokba történő beruházásokat feláldozzák a militarizáció finanszírozása érdekében. A Baloldal alternatív megoldást terjesztett elő: a kohéziós politikák megerősítését, a szegénység és a növekvő egyenlőtlenségek kezelését, valamint a növekvő megélhetési költségek és a lakhatási válság kezelését.”

Pasquale Tridico (Movimento 5 Stelle, Olaszország), az Európai Parlament Adóügyi Bizottságának elnöke a következőt mondta: „Az emberek Spanyolországtól Belgiumig az utcákon tüntetnek a megélhetési költségek és a lakhatás miatt. És hogyan reagál az EU? Újrafelfegyverzéssel és megszorításokkal. A megélhetési költségekre egyetlen cent sincs, ehelyett 5 milliárd euróval több jut az Európai Védelmi Alapra, 20 milliárd euróval több a katonai mobilitásra, és 7 milliárd euróval több a védelmi iparra. És ez még nem is tartalmazza a tagállamok hozzájárulásait. A túlzott profitszerzésből kellene elvenni, nem az emberek zsebéből.”

EP Baloldal frakció

Német diákok fokozzák a harcot a sorozás ellen

„A diákok és a fiatalok már nem azonosulnak a nemzetállammal, mert az nem nyújt nekik semmit”

Sétálj végig bármelyik német városon, és látni fogod, hogy a buszmegállókat teleplakátolják egy új YouTube-sorozattal, a „Generation Wehrdienst” – azaz „Katonai szolgálat generáció”-val.

A sorozat több újoncot követ nyomon, ahogy végigjárják a fegyveres erők alapkiképzését.

„Ez egy nagy propagandakampány része, amelyet az állam nyomat, hogy rávegye az embereket, különösen a fiatalokat, hogy jelentkezzenek szolgálatra” – magyarázta Ueli, egy észak-rajna–vesztfáliai siegeni diák a Socialist Workernek.

„De ez sokkal nagyobb ennél a sorozatnál. Az iskolámban is vannak hirdetések a hadseregről.

„A katonaság pedig szórólapokat küldött ki a gyorséttermekbe is. Szóval ha például pizzát rendelsz, lehet, hogy kapsz egy szórólapot, amelyen megkérdezik, akarsz-e jelentkezni” – tette hozzá.

A német állam Friedrich Merz kancellár kemény jobbos, tory-típusú CDU/CSU-kormánya alatt azt a célt tűzte ki, hogy 2035-re 183 000-ről 260 000-re növelje a hadsereg létszámát.

Ezen felül 200 000 tartalékost is szeretnének.

Ez része Merz ígéretének, hogy a német hadsereget „Európa legerősebb hagyományos katonai erejévé” tegye.

De van egy probléma Merz tervével. Szinte senki sem akar jelentkezni.

A sorozást, amely egykor kötelező volt, 2011 óta felfüggesztették. Ehelyett az állam önkéntes alapon próbál toborozni.

Az év eleje óta minden német férfitől kérik, hogy töltsön ki egy űrlapot, amelyen jelzi szolgálati hajlandóságát.

Eddig 99,82 százalékuk jelezte, hogy nem hajlandó.

Euli elmondta: „A diákok és a fiatalok már nem azonosulnak a nemzetállammal, mert az nem nyújt nekik semmit.

„Iskolákat, kulturális intézményeket, sportlétesítményeket és ifjúsági klubokat zárnak be, mert azt mondják, nincs pénz. De háborúra mindig találnak pénzt.”

A diákok és fiatalok nemcsak megtagadják a szolgálatot, hanem ellen is állnak.

Euli tagja a „Schulstreik gegen Wehrpflicht” – azaz „Iskolai sztrájk a sorozás ellen” – mozgalomnak.

Még mielőtt a „önkéntes sorozásról” szóló törvényt elfogadta volna a parlament, diáktiltakozók már sztrájkoltak, és 2025. december 5-én kiléptek az iskola falai közül.

Azóta további két tiltakozó akcióra került sor, 2026. március 5-én és május 8-án, több mint 50 000 diák és támogatójuk részvételével.

Németországban ugyan nyári szünet van az iskolákban, de az „Iskolai sztrájk a sorozás ellen” mozgalom több száz tagja már találkozgat, hogy megvitassák a következő lépéseket.

Azóta összehívták a következő országos tüntetést szeptember 25-re.

És terjeszkednek, hogy minél nagyobb és szélesebb mozgalmat építsenek.

Így például felszólították a mozgalom tagjait, hogy vegyenek részt a következő napi, szeptember 26-i akciónapon is, amely a német állam megszorításai és szociális kiadáscsökkentései ellen irányul.

Euli szerint kulcsfontosságú stratégia lesz a szakszervezeti tagok bevonása a mozgalomba.

„Az állam eddig látványosan sikertelen volt a céljai elérésében.

„De amikor a törvényt a parlamentben vitatták meg, volt egy bekezdés benne, amely szerint minden 18 és 45 év közötti férfinak, aki három hónapnál hosszabb időre kívánja elhagyni Németországot, engedélyt kellett volna kérnie ehhez.

„Ez nem került be a törvény végleges szövegébe. De a jövőben bekerülhet.

„Tehát azt kell mondanunk a dolgozóknak, hogy a sorozás nemcsak a diákokat és fiatalokat érinti majd, hanem végső soron mindenkit.

„Felvettük a kapcsolatot helyi szakszervezetekkel, és eddig biztatónak tűnik a visszajelzés. De folytatnunk kell az építkezést.”

forrás: Socialist Worker

Sosem volt ilyen jó dolga a katonai-ipari komplexumnak

2025 márciusában Ursula von der Leyen EU-elnök bejelentette a „ReArm Europe” (Európa újrafelfegyverzése) programot – amelyet később „Security Action for Europe”-ra (Biztonsági Akció Európáért) kereszteltek át, mert a SAFE rövidítés (magyarul: biztonságos) sokkal szimpatikusabb –, mely 800 milliárd eurós katonai támogatást ígért az ukrajnai háború folytatására.

Míg ez a hatalmas összeg bejárta a címlapokat, az EU 150 milliárd eurós magántőke-hitelekben tett javaslata e katonai kiadási láz finanszírozására azt jelentette, hogy a tagállamoknak kell előteremteniük a maradék 650 milliárd eurót – a javasolt fegyvercsomag több mint háromnegyedét.

A katonai vezetők, fegyverkereskedők és polgári politikusok nyilvánvaló lelkesedése ellenére, hogy a közoktatást, az egészségügyet, a lakhatást és a polgári infrastruktúra beruházásokat csökkentsék a katonai kiadások fedezetére, egyetlen európai kormánynak sem sikerült még a közkiadások tömeges átcsoportosítása a jóléti államból a hadiállam felé, amely a követeléseik teljesítéséhez szükséges lenne.

2025 júniusában a NATO Hága-i csúcstalálkozóján az államok elkötelezték magukat, hogy a GDP 3,5%-át a „védelmi”, további 1,5%-át pedig 2035-ig a „védelmi és biztonsággal kapcsolatos kiadásokra” fordítják.

A támogatás azonban nem volt egyöntetű. Pedro Sanchez baloldali spanyol miniszterelnök „ésszerűtlennek” nevezte az ígéretet, ami káros következményekkel járna Spanyolország gazdaságára és szociális jólétére.

Az IMF szerint az EU 27 tagállamából 17 már most megsérti az EU Stabilitási és Növekedési Egyezményében rögzített célt (a GDP 3%-ának megfelelő hiány és a GDP 60%-ának megfelelő államadósság).

Míg Németország 2025 márciusában eltörölte saját belső adósság-fék szabályát a katonai kiadások növelése érdekében, addig Robert Fico szlovák miniszterelnök, akinek országának 2025-ös költségvetési hiánya meghaladja a GDP 5%-át, kijelentette, hogy országa nem támogatja a védelmi kiadások növelését 2026-ban.

A brit kormány a parlamenti vagy nyilvános vita nélkül kötelezte el magát az új, 5%-os NATO-kötelezettség mellett, és bejelentette, hogy a nemzetközi segélynyújtás csökkentésével a brit védelmi költségvetést a GDP 2,6%-ára kívánja növelni 2027-re. Keir Starmer jóléti kiadási csökkentési kísérletei azonban erős nyilvános és politikai tiltakozásba ütköztek, ami jelzi a valós nehézségeket a jóléti állam felszámolásában a hadiállam érdekében.

Az a tény, hogy Starmer, Friedrich Merz és Emmanuel Macron jelenleg mindannyian történetileg a legalacsonyabb közvélemény-kutatási eredményeket érik el országuk kormánypártjainak vezetőiként, azt mutatja, hogy az európai uralkodó osztály kudarcot vallott abban, hogy népszerű támogatást szerezzen a hadiállamok kialakításához.

Aztán 2026. január 7-én Donald Trump elnök 50%-os növelést ígért a Pentagon költségvetésében, ami rekord 1,5 billió dollárt jelentene, hogy létrehozza „álmai hadseregét”.

Álom a Pentagon beszállítói számára, és rémálom mindenki más számára. Ezen a ponton úgy tűnik, mintha csak a számokat találná ki, hogy stabilizálja a részvényárakat. A hatalmas mennyiségű fiktív tőke által felfújt tőzsdei világban a fiktív katonai kiadási tervek döntő fontosságúvá válnak.

Az amerikai hadsereg függősége a diszfunkcionális és működésképtelen katonai rendszerektől (mint az F-35-ös vadászrepülő), a tökéletesen tömör „Aranykupola” rakétavédelmi rendszer lehetetlensége, és a 2 billió dollárt is elérő új nukleáris fegyverekre szánt terv több tízmilliárd dollárt fog elpazarolni minden egyes évben még hosszú időre.

2025-ben a USS Harry Truman anyahajó bebizonyította, hogy nem tudja nyitva tartani a Vörös-tengeri hajózási útvonalakat, amikor a jemeni, viszonylag alacsony költségű drón- és rakétatámadásokkal szembesült. Két, egyenként körülbelül 67 millió dollár értékű Super Hornet vadászrepülőgép a 13 milliárd dolláros anyahajó kitérő manőverei közben a fedélzetről a vízbe esett, és elveszett. A hatalmas hadihajót gyorsan kivonták.

Trump legújabb javaslata 5,8 billió dollárral növelné az USA államadósságát a következő évtizedben, ami több, mint Kína, Oroszország és Irán teljes katonai költségvetése együttvéve.

Trump váratlan fegyverkiadási bejelentését alig néhány órával tette meg azután, hogy nyilvánosan bírálta a főbb Pentagon-beszállítók teljesítményét, ami a fegyvercégek részvényárfolyamának zuhanását okozta.

Trump, von der Leyen, Starmer, Merz és Macron fegyverkiadás-növelési bejelentéseinek valódi jelentése az, hogy próbálják felemelni az amerikai és európai tőzsdéken jegyzett fegyver- és technológiai cégek részvényárfolyamát.

A hadiipari cégek állami átvételének fenyegetése a katonai költségvetések növelésével olyan jelenség, amelyet Dwight Eisenhower amerikai elnök már 1961-ben, búcsúbeszédében felismert, amikor „a hatalmas katonai apparátus és a nagy hadiipar összefonódásáról” beszélt, és a katonai-ipari komplexum veszélyeire figyelmeztetett.

Ma a legnagyobb fegyvercégek összeolvadtak a FinTech (pénzügyi technológia) szektorral. A modern fegyvercégek az MI-re, az autonóm rendszerekre, a big datara és a kiberbiztonságra összpontosítanak. A nagy fegyvercégek felvásárolják és partnerséget kötnek a techcégekkel, hogy ezeket a képességeket integrálják.

Az EU intézményei alapokat és programokat hoznak létre (Európai Védelmi Alap, InvestEU Védelmi Tőke Facility), hogy privát tőkét csatornázzanak a fegyverkutatásba és -gyártásba, és együttműködést és egyesüléseket hozzanak létre a pénzügyi tőkés és a hadiipar között.

A Pentagon közelmúltbeli lépései, hogy csökkentse a fegyverszállítók felügyeletét, Trump „dicsekvő” Truth Social bejegyzéseivel együtt, receptet adnak a pazarlás, a csalás és a profithajhászás további növekedésére a Pentagon-beszállítók részéről, de egyben további állami támogatás ígéretét jelentik a „Fantasztikus 7” Big Tech részvények által dominált, óriásira felfújt amerikai tőzsdebuboréknak.

A politikusok ígérete a halál kereskedőinek a végtelen meggazdagodásról nem élvez népszerű támogatást. Az európai újrafelfegyverzés fokozza az ipar elvesztését, csökkenti az életszínvonalat és a munkahelyek számát.

Az üzenet a munkásosztálynak, amely az egész társadalmunk többségét alkotja, hogy az ellenség itthon van. A antimilitarizmus a közös munkánk sarokköve szocialistaként, szakszervezeteként és antiimperialistaként a katonai-ipari komplexum leleplezésében és szembesítésében.

Írta: Alex Gordon ,a brit CND (Kampány a Nukleáris Leszerelésért) alelnöke, a RMT szakszervezet volt elnöke és az Alternatív Védelmi Felülvizsgálat társszerzője

forrás: Morning Star