sorozás

Német diákok: „Nem akarunk háborúba menni”

Diákok ezrei sztrájkoltak ismét Németország-szerte a sorkötelezettség és a militarizáció ellen pénteken, szeptember 25-én. Az akciók legalább 100 településen zajlottak, a fiatalok pedig a kormány által választott úttól való éles irányváltást követeltek.

„Nem akarunk katonai szolgálatra kényszerülni, és nem akarunk háborúba menni” – írták a diákok a májusi legutóbbi sztrájkjuk utáni nyilatkozatukban.

Ez a negyedik alkalom, hogy a diákok 2025 vége óta osztálytermeket cserélnek utcákra. A mozgalom megerősödött a Merz-kormány „Európa legerősebb konvencionális hadseregének” felépítésére irányuló terveivel szembeni ellenállásban – beleértve több ember bevonását a Bundeswehrbe, a német fegyveres erőkbe.

Míg a hatóságok ragaszkodnak ahhoz, hogy a katonai toborzás továbbra is önkéntes, a diákok figyelmeztettek a nyílt sorkötelezettség felé mutató egyértelmű tendenciára. A helyi sztrájkbizottságok és aktivisták az akciók előtti széles körű elnyomást is hangsúlyozták. Ezek közé sorolták a vizsgák sztrájk napjaira történő ütemezését és a diákok iskolaterületen való bezárását – mutattak rá.

Milliárdok a Bundeswehrnek, megszorítások az iskoláknak és az ifjúsági szolgáltatásoknak

Az elmúlt hónapokban a kormány több ezer kérdőívet küldött ki, hogy felmérje a fegyveres erőkbe való belépés iránti önkéntes érdeklődést. A német média szerint a válaszadás kiábrándító volt: diákok tízezrei nyilatkoztak úgy, hogy semmilyen érdeklődést nem mutatnak. Még a hadsereg népszerűsítésére elkülönített több millió eurós költségvetés sem tudta megingatni ezt a véleményt.

„Háborús szolgálatot adnak el nekünk »kalandként«, miközben tudjuk, hogy ami vár ránk, az kényszer, megalázás, szexizmus, jobboldali szélsőségesség és rasszizmus” – teszi hozzá a diáknyilatkozat.

Ahelyett, hogy komolyan vennék az üzenetet, a hatóságok nemrég előmozdították az orvosi vizsgálatok bevezetését a célzott népesség körében, ami további frusztrációt váltott ki a diákokból.

„Nem akarunk kötelező kérdőíveket, bírságokat, sorozási orvosi vizsgálatokat, országos sorozási értékelő központokat, sem a Szövetségi Önkéntes Szolgálat katonai szolgálatba történő tervezett integrációját” – írták. „Ezek eszközök a sorkötelezettség újbóli bevezetésének előkészítésére, és így egy újabb Németországból kiinduló háborúra.”

„Sorkötelezettség esetén ágyútölteléknek képeznének ki minket, és a lövészárkokba kényszerítenének” – tették hozzá a diákok. „A háború az életünkbe kerül, míg az olyan vállalatok, mint a Rheinmetall, rekordprofitot termelnek.”

Bővebben: Ulrike Eifler: „A munkahely az a hely, ahol a háború ellen kell harcolnunk”

A sztrájkoló diákok szolidaritásukat fejezték ki a militarizáció és a költségvetési megszorítások elleni egyéb folyamatban lévő küzdelmekkel. Kijelentették, hogy csatlakoznak az október elejére Berlinbe és Stuttgartba tervezett békedemonstrációkhoz, valamint a szakszervezetek által támogatott, a költségvetési megszorítások elleni szombati, szeptember 26-i mozgósításhoz.

Döntésük tükrözi a széles körű felismerést, hogy az ifjúsági és oktatási szolgáltatások is a megszorítások e fordulójának érintettjei közé tartoznak. A junge Welt szerint az oktatásért felelős szövetségi minisztérium közel 1 milliárd eurós megszorítással néz szembe – míg 2027-ben 140 milliárd eurót bocsátanak rendelkezésre az úgynevezett védelemre.

„Minden tankot, minden rakétát leromlott iskolákkal és szociális megszorításokkal fizetünk meg” – jegyezték meg a diákok.

Írta: Ana Vracar
forrás: BreakThrough News

Német diákok fokozzák a harcot a sorozás ellen

„A diákok és a fiatalok már nem azonosulnak a nemzetállammal, mert az nem nyújt nekik semmit”

Sétálj végig bármelyik német városon, és látni fogod, hogy a buszmegállókat teleplakátolják egy új YouTube-sorozattal, a „Generation Wehrdienst” – azaz „Katonai szolgálat generáció”-val.

A sorozat több újoncot követ nyomon, ahogy végigjárják a fegyveres erők alapkiképzését.

„Ez egy nagy propagandakampány része, amelyet az állam nyomat, hogy rávegye az embereket, különösen a fiatalokat, hogy jelentkezzenek szolgálatra” – magyarázta Ueli, egy észak-rajna–vesztfáliai siegeni diák a Socialist Workernek.

„De ez sokkal nagyobb ennél a sorozatnál. Az iskolámban is vannak hirdetések a hadseregről.

„A katonaság pedig szórólapokat küldött ki a gyorséttermekbe is. Szóval ha például pizzát rendelsz, lehet, hogy kapsz egy szórólapot, amelyen megkérdezik, akarsz-e jelentkezni” – tette hozzá.

A német állam Friedrich Merz kancellár kemény jobbos, tory-típusú CDU/CSU-kormánya alatt azt a célt tűzte ki, hogy 2035-re 183 000-ről 260 000-re növelje a hadsereg létszámát.

Ezen felül 200 000 tartalékost is szeretnének.

Ez része Merz ígéretének, hogy a német hadsereget „Európa legerősebb hagyományos katonai erejévé” tegye.

De van egy probléma Merz tervével. Szinte senki sem akar jelentkezni.

A sorozást, amely egykor kötelező volt, 2011 óta felfüggesztették. Ehelyett az állam önkéntes alapon próbál toborozni.

Az év eleje óta minden német férfitől kérik, hogy töltsön ki egy űrlapot, amelyen jelzi szolgálati hajlandóságát.

Eddig 99,82 százalékuk jelezte, hogy nem hajlandó.

Euli elmondta: „A diákok és a fiatalok már nem azonosulnak a nemzetállammal, mert az nem nyújt nekik semmit.

„Iskolákat, kulturális intézményeket, sportlétesítményeket és ifjúsági klubokat zárnak be, mert azt mondják, nincs pénz. De háborúra mindig találnak pénzt.”

A diákok és fiatalok nemcsak megtagadják a szolgálatot, hanem ellen is állnak.

Euli tagja a „Schulstreik gegen Wehrpflicht” – azaz „Iskolai sztrájk a sorozás ellen” – mozgalomnak.

Még mielőtt a „önkéntes sorozásról” szóló törvényt elfogadta volna a parlament, diáktiltakozók már sztrájkoltak, és 2025. december 5-én kiléptek az iskola falai közül.

Azóta további két tiltakozó akcióra került sor, 2026. március 5-én és május 8-án, több mint 50 000 diák és támogatójuk részvételével.

Németországban ugyan nyári szünet van az iskolákban, de az „Iskolai sztrájk a sorozás ellen” mozgalom több száz tagja már találkozgat, hogy megvitassák a következő lépéseket.

Azóta összehívták a következő országos tüntetést szeptember 25-re.

És terjeszkednek, hogy minél nagyobb és szélesebb mozgalmat építsenek.

Így például felszólították a mozgalom tagjait, hogy vegyenek részt a következő napi, szeptember 26-i akciónapon is, amely a német állam megszorításai és szociális kiadáscsökkentései ellen irányul.

Euli szerint kulcsfontosságú stratégia lesz a szakszervezeti tagok bevonása a mozgalomba.

„Az állam eddig látványosan sikertelen volt a céljai elérésében.

„De amikor a törvényt a parlamentben vitatták meg, volt egy bekezdés benne, amely szerint minden 18 és 45 év közötti férfinak, aki három hónapnál hosszabb időre kívánja elhagyni Németországot, engedélyt kellett volna kérnie ehhez.

„Ez nem került be a törvény végleges szövegébe. De a jövőben bekerülhet.

„Tehát azt kell mondanunk a dolgozóknak, hogy a sorozás nemcsak a diákokat és fiatalokat érinti majd, hanem végső soron mindenkit.

„Felvettük a kapcsolatot helyi szakszervezetekkel, és eddig biztatónak tűnik a visszajelzés. De folytatnunk kell az építkezést.”

forrás: Socialist Worker

A német diákok kiterjesztik a hadkötelezettség és a militarizáció elleni sztrájkjukat 150 városra

A német antimilitarista diákmozgalom kitartott követelései mellett a május 8-i újabb iskolai sztrájk során.

Május 8-án 45 000 diák csatlakozott a hadkötelezettség és a militarizáció elleni iskolai sztrájkhoz az ország 150 városában. A sztrájkot a győzelem napjának 81. évfordulóján tartották, amely békét hozott Európának a második világháború végén. Ez volt a harmadik iskolai sztrájk 2025. december 5. óta, amikor is a német parlament, a Bundestag egyhangúlag elfogadta az új hadkötelezettségi törvényt.

    Berlinben mintegy 7500 diák vonult a Brandenburgi kaputól a Kereszténydemokrata Unió (CDU) – a jelenlegi kancellár, Friedrich Merz pártja – székházához. A tüntetés elhaladt a második világháborúban elesett szovjet katonák egyik emlékműve mellett, ahol ukrán zászlókat tartó emberek gyűltek össze – miközben a szovjet zászlókat a rendőrség betiltotta. A diákok a nemzetközileg ismert „Mindannyian antifasiszták vagyunk” („Siamo tutti antifascisti”) jelszót skandálták, ezzel emlékezve a múlt antifasiszta mozgalmaira, miközben határozott állást foglaltak a mai Németországban és Európában terjedő fasizmussal szemben.

    A nagygyűlésen felléptek német rapperek, például a Guterzogene Asis, akik a mai fiatalok előtt álló kihívásokról – a lakhatás áráról, az iskolák, egyetemek és szociális programok finanszírozásának hiányáról, valamint a gyors ütemű militarizációról – énekeltek. Felszólaltak a Berlini Fegyverek Elleni Szövetség (Berliner Bündnis gegen Waffen) képviselői is, akik a diákokat és a résztvevőket a július 10-11-i eseményeken való részvételre buzdították, ahol a berlini lőszergyártás elleni stratégiákat vitatják meg. Egy diák felolvasta a görög dokkmunkásoktól kapott támogató üzenetet.

    A diákok úgynevezett „felvonuló tüntetéseket” (Zubringerdemos) szerveztek, amelyek Berlin különböző részeiről gyűjtötték össze a diákokat a fő tüntetés találkozópontjához. Az egyik ilyen, a kelet-berlini különböző iskolák diákjait összegyűjtő elnevezése „Kelet megtagadja” (Der Osten verweigert) – utalva a besorozás megtagadására, különösen a fiatal férfiak részéről a hadseregbe. Ez a szervezési megközelítés egységet és közösséget teremt a fiatalok körében a városukon belül.

    Németország újrafegyverkezése

    1945. május 8-9-én írta alá a Wehrmacht a feltétel nélküli kapitulációt a szövetséges erők előtt. Ezen a napon tartani a sztrájkot szándékos cselekedet volt: Németország felelőssége a második világháborúért hosszú ideig azt jelentette, hogy újrafegyverkezését a szomszédai kritikával szemlélték, és történelmileg is szankcionálták Európán belül.

    Az elmúlt években azonban a német kormány – a hírcsatornák és az oktatási rendszer segítségével – sikerrel minimalizálta a közvélemény tudatosságát a Szovjetuniónak Németország felszabadításában játszott szerepéről. Ennek az emlékezetnek az eróziója politikai dimenzióval bír: a Szovjetunió és a mai Oroszország összemosását használják fel az újrafegyverkezés sürgősségének igazolására, miközben a közös antifasiszta múltat, amely egykor a német önmérséklet alapját képezte, csendben eltörlik.

    E háttér előtt Németország újrafegyverkezése felgyorsul. Bár a katonai szolgálat hivatalosan még mindig önkéntes, a német kormány egyértelművé tette, hogy ez nem lesz elég: Boris Pistorius védelmi miniszter azt a célt tűzte ki, hogy 2029-re 460 000 katonát érjenek el, szemben a Németország újraegyesítésekor bevezetett 370 000 fős plafonnal. Ezenkívül a berlini Weddingben található Rheinmetall gyárat előkészítik a lőszergyártás újraindítására.

    Az iskolai sztrájk kihívásai

    A mozgalom egyik fő kihívása jelenleg a hadkötelezettség kérdése körül észlelt sürgősség hiánya. Bár a törvények léteznek, még nem hajtják végre őket. A mainstream média olyan narratívát terjeszt, amely igyekszik kisebbíteni a diákokat fenyegető veszélyt, és bizonyos esetekben hozzájárult a kötelező hadkötelezettség törvénye miatt felháborodott emberek demobilizálásához.

    Az állami elnyomás is jelentős szerepet játszott. Egy korábbi sztrájkon egy 18 éves fiatalt letartóztattak, mert egy „Merz nyalja a golyókat” („Merz leck Eier”) feliratú táblát vitt – ami bár kissé trágár, de gyakori ifjúsági szleng. A rendőrség reakciója széles körű médiafelháborodást váltott ki a vélt szabálysértés jelentéktelensége miatt. Az ifjúsági kultúra és nyelv szándékos félremagyarázása mélyíti a generációs szakadékot, és leleplezi a kormánynak a fiatalokkal és a jobb jövőért folytatott küzdelmükkel szembeni megvetését.

    A diákok üldözése a kancellár „megsértéséért” folytatódott. A május 8-i tüntetés előtt a rendőrség nyilvánosan bejelentette, hogy készen áll a békés tüntetés erőszakos felszámolására, ha a „Merz leck Eier” kiáltást hallják. Szerencsére nem hajtották végre – mivel a kiáltás a mozgalom egyik központi szlogenjévé vált. Ennek ellenére az ilyen bejelentések elriasztják a fiatalabb diákokat a részvételtől, és nemcsak bennük, hanem szüleikben is félelmet keltenek.

    Az elnyomás úgy tűnik, eszkalálódik. Néhány diákot kihallgattak a belbiztonsági szolgálat ügynökei és a szövetségi bűnügyi rendőrség tisztjei az iskolai sztrájkok tervezésében való részvételükről. Ugyanaz a félelem a jövőjükért, ami kezdetben vonzotta a diákokat a mozgalomba, most fegyverré válik ellenük. Sajnos úgy tűnik, ezek a taktikák hatásosak: a mozgalom már nem a korábbi ütemben növekszik. Az ijesztgetés láthatóan átformálja a résztvevők körét – az iskolai sztrájkot egyre inkább azok dominálják, akik már eleve politikai szervezetekben tevékenykednek, míg a diákság szélesebb rétege elidegenedik.

    Diákok 150 városban csatlakoztak a mozgalomhoz

    A kihívások ellenére valós okok vannak az optimizmusra. Bár összességében kevesebb diák vett részt a sztrájkokon, a bevont városok lényegesen nagyobb száma – 150 szerte Németországban – a mozgalom növekedési potenciáljának erőteljes jele. A szervezőknek sikerült egy decentralizált struktúrát kiépíteniük, amely országszerte együtt harcol, beleértve a kisebb városokat is, ahol a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) erős támaszpontra tett szert.

    Ez a decentralizált modell kiválóan illeszkedik az elvégzendő feladathoz. Az iskola az a hely, ahol minden fiatal találkozik, földrajzi elhelyezkedéstől, háttértől vagy politikai meggyőződéstől függetlenül. Ezért egyedülállóan erős mozgósítási színtér – vidéki és városi fiatalokat egyaránt bevonva a harcba. Ahogy a mozgalom érik, és a törvényeket elkezdik végrehajtani, a 150 városban már kiépített infrastruktúra bizonyulhat a legnagyobb erősségének.

    Írta: Henriette Kleiner németországi középiskolás diák
    forrás: Peoples Dispatch