A MI IDŐNK
  • Főoldal
  • Bemutatkozás
  • Miért támogassuk az Európai Baloldalt?
  • Manifesto of the European Left
  • Impresszum

A MI IDŐNK

AZ EURÓPAI BALOLDAL PORTÁLJA

Menu
  • Hírek
    • Belföld
    • Külföld
  • Forradalom
  • Antiimperializmus
  • Antifasizmus
  • Elemzés
  • Programok
  • Tudomány
  • Kultúra
  • Történelem
  • Európai Baloldal
  • Európai Baloldali Párt
  • EP Baloldal
  • Környezetvédelem
  • Ateizmus
  • Kurdisztán
  • LMBTQ

diákok

Német diákok: „Nem akarunk háborúba menni”

2026. szeptember 29.

Diákok ezrei sztrájkoltak ismét Németország-szerte a sorkötelezettség és a militarizáció ellen pénteken, szeptember 25-én. Az akciók legalább 100 településen zajlottak, a fiatalok pedig a kormány által választott úttól való éles irányváltást követeltek.

„Nem akarunk katonai szolgálatra kényszerülni, és nem akarunk háborúba menni” – írták a diákok a májusi legutóbbi sztrájkjuk utáni nyilatkozatukban.

Ez a negyedik alkalom, hogy a diákok 2025 vége óta osztálytermeket cserélnek utcákra. A mozgalom megerősödött a Merz-kormány „Európa legerősebb konvencionális hadseregének” felépítésére irányuló terveivel szembeni ellenállásban – beleértve több ember bevonását a Bundeswehrbe, a német fegyveres erőkbe.

Míg a hatóságok ragaszkodnak ahhoz, hogy a katonai toborzás továbbra is önkéntes, a diákok figyelmeztettek a nyílt sorkötelezettség felé mutató egyértelmű tendenciára. A helyi sztrájkbizottságok és aktivisták az akciók előtti széles körű elnyomást is hangsúlyozták. Ezek közé sorolták a vizsgák sztrájk napjaira történő ütemezését és a diákok iskolaterületen való bezárását – mutattak rá.

Milliárdok a Bundeswehrnek, megszorítások az iskoláknak és az ifjúsági szolgáltatásoknak

Az elmúlt hónapokban a kormány több ezer kérdőívet küldött ki, hogy felmérje a fegyveres erőkbe való belépés iránti önkéntes érdeklődést. A német média szerint a válaszadás kiábrándító volt: diákok tízezrei nyilatkoztak úgy, hogy semmilyen érdeklődést nem mutatnak. Még a hadsereg népszerűsítésére elkülönített több millió eurós költségvetés sem tudta megingatni ezt a véleményt.

„Háborús szolgálatot adnak el nekünk »kalandként«, miközben tudjuk, hogy ami vár ránk, az kényszer, megalázás, szexizmus, jobboldali szélsőségesség és rasszizmus” – teszi hozzá a diáknyilatkozat.

Ahelyett, hogy komolyan vennék az üzenetet, a hatóságok nemrég előmozdították az orvosi vizsgálatok bevezetését a célzott népesség körében, ami további frusztrációt váltott ki a diákokból.

„Nem akarunk kötelező kérdőíveket, bírságokat, sorozási orvosi vizsgálatokat, országos sorozási értékelő központokat, sem a Szövetségi Önkéntes Szolgálat katonai szolgálatba történő tervezett integrációját” – írták. „Ezek eszközök a sorkötelezettség újbóli bevezetésének előkészítésére, és így egy újabb Németországból kiinduló háborúra.”

„Sorkötelezettség esetén ágyútölteléknek képeznének ki minket, és a lövészárkokba kényszerítenének” – tették hozzá a diákok. „A háború az életünkbe kerül, míg az olyan vállalatok, mint a Rheinmetall, rekordprofitot termelnek.”

Bővebben: Ulrike Eifler: „A munkahely az a hely, ahol a háború ellen kell harcolnunk”

A sztrájkoló diákok szolidaritásukat fejezték ki a militarizáció és a költségvetési megszorítások elleni egyéb folyamatban lévő küzdelmekkel. Kijelentették, hogy csatlakoznak az október elejére Berlinbe és Stuttgartba tervezett békedemonstrációkhoz, valamint a szakszervezetek által támogatott, a költségvetési megszorítások elleni szombati, szeptember 26-i mozgósításhoz.

Döntésük tükrözi a széles körű felismerést, hogy az ifjúsági és oktatási szolgáltatások is a megszorítások e fordulójának érintettjei közé tartoznak. A junge Welt szerint az oktatásért felelős szövetségi minisztérium közel 1 milliárd eurós megszorítással néz szembe – míg 2027-ben 140 milliárd eurót bocsátanak rendelkezésre az úgynevezett védelemre.

„Minden tankot, minden rakétát leromlott iskolákkal és szociális megszorításokkal fizetünk meg” – jegyezték meg a diákok.

Írta: Ana Vracar
forrás: BreakThrough News

Antiimperializmus, Külföld, diákok, militarizmus, NATO, Németország, sorozás, Trump, tüntetés, USA

Német iskolai sztrájk: A gazdagok háborút akarnak, a fiatalok jövőt

2026. március 10.

Több mint 50 000 középiskolás diák maradt távol az iskolától március 5-én, csütörtökön, és tüntetett Németország több mint 130 városában egy második országos sztrájk keretében a sorozás visszaállítása ellen.

Az első sztrájk tavaly egybeesett azzal, hogy a német parlament, a Bundestag megszavazta a katonai szolgálat (Wehrpflicht) visszaállítását és korszerűsítését. Alig három hónappal később a mozgalom mérete több mint kétszeresére nőtt.

2025. január 1. óta minden 18. életévét betöltő fiatal férfinak kötelező válaszolnia a fegyveres erők, a Bundeswehr levelére. Beszámolók szerint Boris Pistorius védelmi miniszterre hivatkozva 40 000 levelet küldtek ki. Ezek szerint a fiatal férfiak visszaküldési aránya körülbelül 50%, míg a fiatal nők – akiknek egyelőre önkéntes a válaszadás – egyáltalán nem küldik vissza a kérdőíveket.

Arról nincs információ, hogy hány fiatal jelentkezik önkéntes szolgálatra. Míg Pistorius optimista a 2035-re kitűzött 270 000 fős állomány elérését illetően, a konzervatív CDU/CSU parlamenti csoport kétli, hogy ez elérhető. Ha ez így lesz, bevezetik a kötelező katonai szolgálatot.

A fiatalok életének militarizálása nem a sorozási levéllel kezdődött. Még a törvény hatályba lépése előtt a Bundeswehr egyre mélyebbre hatolt az iskolákba. 2025-ben több mint 3000 18 év alatti fiatal jelentkezett (ami rekordmagas szám), mivel a katonai toborzók fokozták tevékenységüket az iskolák területén. Magas belépő fizetéseket és vonzó szociális juttatásokat ígérnek, beleértve a vezetői engedélyt is, amelynek költsége elérheti a 6000 eurót (kb. 6900 USD), amit sokan nem tudnak megendegni maguknak.

Mindez az iskolák, ifjúsági központok és kulturális intézmények finanszírozásának megnyirbálása közben történik. Az épületek omladoznak, a felszerelések elavultak, és a terek, ahol a fiatalok egykor szabadidejüket töltötték, kénytelenek bezárni a forráshiány miatt. És most nem csak a diákoknak szánt pénzt küldik a hadseregbe, hanem magukat a diákokat is. Ahogy az egyik felszólaló fogalmazott: „A szegények szegényebbek lesznek, a gazdagok gazdagabbak – nincs pénz a jövőnkre.”

A tiltakozások akkor történtek, amikor Christian Freuding hadsereg-felügyelő visszatért egy izraeli látogatásról, bejelentve az együttműködés fokozását az izraeli fegyveres erőkkel, beleértve a katonák kiképzését a gázai háborúból szerzett hírszerzési adatok felhasználásával. A diákok világosan megfogalmazták, mit gondolnak erről: „Nem akarjuk meggyilkolni testvéreinket más országokban.”

"Van pénzük háborúra, de nem tudják etetni a szegényeket." - 2Pac

A sztrájk során a felszólalók explicit történelmi párhuzamot vontak az 1916. május 1-jei braunschweigi diáksztrájkkal – amely az első világháború alatti németországi háborúellenes szervezkedés katalizátora volt – és Karl Liebknecht híres, ma is igaz szlogenjével: „A fő ellenség otthon van.”

A diákok követelései

Csütörtökön a diákok a Bundeswehr mindenfajta iskolai toborzásának azonnali betiltását követelték, beleértve a pályaválasztási napokat is. „Mi vagyunk a többség az iskolákban – nem kérünk a Bundeswehrből az iskolákban!” – hangsúlyozták a szlogenek. Követelték a katonai szolgálat teljes megtagadásának jogát, és felszólítottak az erőforrások megosztására, hogy elmagyarázzák, hogyan lehet ezt legálisan megtenni. A követelések listája mögött az a követelés húzódott meg, hogy állítsák le a védelmi költségvetés bővítését a közélet és a szolgáltatások rovására, valamint vessenek véget a német kormány támogatásának a gázai háború és az Irán és Venezuela elleni támadások tekintetében. „Nem adunk vért az olajért” – hangsúlyozták a diákok. „Nem a háborúból való haszonszerzésre.”

Több diákot letartóztattak a berlini tüntetésen, és a rendőrség a járókelőknek azt mondta, hogy a filmezés nem megengedett. Münchenben a rendőrök elvitték a diákokat a sztrájkokról, és visszavitték őket az iskolába. A bajorországi Ingolstadtban egy iskola vezetése azzal fenyegetőzik, hogy feljelentést tesz a diákok ellen, amiért szórólapokat osztogattak az iskola területén, és hátrányos helyzetbe hozza őket. A diákjaikat támogató tanárokat kirúgás fenyegeti.

A diákok dühösek, és összekötik a dolgokat

A mozgalom nagyobb, mint három hónapja volt. A diákok magabiztosabbá váltak, és a beszédek, szlogenek és transzparensek azt mutatják, hogy összekapcsolják a saját életük és jövőjük meghatározásáért folytatott harcukat a világ tágabb politikai helyzetével. Akciójukat ifjúsági szervezetek szerte Európában támogatták, mint például a belga RedFox, a holland Kommunista Ifjúsági Mozgalom (CJB), a spanyol Fiatal Kommunista Kollektívák (CJC), az ír Connolly Ifjúsági Mozgalom (CYM), a ciprusi Egyesült Demokratikus Ifjúsági Szervezet (EDON) és mások.

A következő mozgósítás azonnali: csatlakozás a Nemzetközi Nőnaphoz vasárnap, március 8-án. A következő iskolai sztrájkról is tárgyalnak május 8-ára – a második világháború európai befejezésének évfordulójára. Ez a dátumválasztás erőteljes üzenetet közvetítene: a fiatalok jobban odafigyelnek a béke fontosságáról szóló történelmi leckékre, mint a jelenlegi német kormány.

forrás: Peoples Dispatch

Antiimperializmus, Forradalom, Külföld, diákok, fegyveripar, iráni háború, Németország, sztrájk

FACEBOOK

HÍRLEVÉL

RSS | Atom

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2026 A MI IDŐNK.

Magazine WordPress Theme by themehall.com