szabad-kereskedelmi egyezmények

Több százezer ember tüntetett Indiában a tervezett amerikai kereskedelmi megállapodás ellen

A nagy szakszervezetek, amelyek milliós paraszt- és munkástömegeket képviselnek, azzal vádolják Narendra Modi szélsőjobboldali kormányát, hogy a nagyvállalatok érdekeit támogatja több millió indiai életének rovására.

Több százezer ember vonult az utcákra India szerte, és több ezren kockáztatták a letartóztatást az ország különböző részein hétfő. Az akciók a paraszt- és munkásszakszervezetek közös országos felhívásának részét képezték, amelyek ellenzik a tervezett amerikai kereskedelmi megállapodást, és más követeléseket is felvetettek.

A tüntetők, köztük gazdálkodók, informális és formális szektorban dolgozó munkások, diákok, fiatalok és nők, India számos városában és falvában vonultak a kormányhivatalokhoz, transzparenseket és vörös zászlókat lobogtatva, és paraszt-munkás egységet követelő jelszavakat skandálva a kormányzati politika ellen.

Néhány helyen összecsaptak a biztonsági erőkkel is, amelyek megpróbálták feltartóztatni meneteiket, és ideiglenes ostrom alá vették a kormányhivatalokat.

A tüntetők követelték a Donald Trump-kormányzat által az év elején bejelentett tervezett indo-amerikai kereskedelmi megállapodás visszavonását, azzal érvelve, hogy az ellentétes az indiai mezőgazdaság érdekeivel. Részletes követelési listát is közzétettek.

Számos helyen nagygyűléseket szerveztek, ahol a felszólalók emlékeztették a közönséget Narendra Modi kormányának kudarcaira, amelyek az ország gazdálkodóinak jólétét érintő fontos ígéretek teljesítését illetik.

A felszólalók beszéltek arról, hogy a kormány által hozott törvények sorozata valójában károsította a gazdálkodók és az ország vidéki gazdaságának érdekeit, amely már régóta válságban van.

A szónokok azzal vádolták a kormányt, hogy az Amerikával kötendő szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) támogatásával a Hindutva-felsőbbrendűséget valló Bháratíja Dzsanata Párt (BJP) vezette szélsőjobboldali kormány ismét felfedte az imperialista diktátumoknak való alárendelődését és közömbösségét az ország valódi érdekei iránt.

Nagyszámú tüntetőt lehetett látni India különböző államainak utcáin, például Nyugat-Bengálban, Keralában, Tamilnáduban, Tripurában, Rádzsasztánban, Haryánában, Asszamban, Mahárástrában és másutt.

A tiltakozást közösen hirdette meg a Samyukta Kisan Morcha (SKM) és a Központi Szakszervezetek (CTU), az All India Agricultural Workers Association (AIAWA – Országos Mezőgazdasági Munkások Szövetsége) mellett, és támogatták diákszervezetek, ifjúsági és női szervezetek.

Az SKM követelési listát állított össze, és november 26-ig, a delhi határnál zajló gazdatüntetések hatodik évfordulójáig adott haladékot a kormánynak a követelések teljesítésére, figyelmeztetve, hogy ellenkező esetben nagyobb, határozatlan ideig tartó mozgalmat indítanak.

Mezőgazdasági válság Indiában Modi alatt

Az SKM és a CTU, amelyek milliónyi gazdálkodót és munkást képviselnek, kijelentették, hogy a november 26-i tiltakozások közös kísérletük lesz a „Mezőgazdaság megmentésére, Ipar megmentésére és India megmentésére”.

India munkaerejének több mint 40%-a és lakosságának közel 60%-a még mindig a mezőgazdaságtól és a kapcsolódó területektől függ megélhetése szempontjából. Az indiaiak mintegy 70%-a még mindig vidéki területeken él.

Évtizedek neoliberális gazdasági reformja negatívan hatott a vidéki gazdaságra és a mezőgazdaságra, hatalmas mezőgazdasági válságot okozva, amelynek során több százezer gazdálkodó követett el öngyilkosságot az eladósodás és a megélhetés alternatív lehetőségének hiánya miatt.

A válság milliókat kényszerített arra, hogy felhagyjanak a mezőgazdasággal és városokba vándoroljanak alternatív megélhetési források után kutatva.

A gazdálkodók szerint a problémáik kezelése helyett a 2014-ben hatalomra került Modi-kormány olyan politikákat fogadott el, amelyek tovább rontották helyzetüket. Ez az elmúlt évtizedben a tiltakozások több hullámához vezetett.

A főváros, Újdelhi határánál zajló több mint egy éves gazdatiltakozás után a Modi-kormány kénytelen volt megállapodást aláírni az SKM-mel 2021. december 9-én.

Vállalta, hogy visszavonja a 2019-ben hozott vitatott mezőgazdasági törvényeket, és törvényt alkot a mezőgazdasági termékek törvényes minimális támogatási áráról (MSP), hogy eleget tegyen a gazdálkodók régóta fennálló követelésének.

Az SKM szerint a törvényes minimális támogatási ár hiánya miatt a gazdálkodók gyakran kénytelenek termékeiket a tényleges előállítási költségnél jóval alacsonyabb áron eladni, ami minden szezonban hatalmas pénzügyi veszteségeket okoz számukra.

Azonban öt évvel később a gazdálkodók azzal vádolják a kormányt, hogy a Modi-kormány által vállalt követelések egyike sem teljesült.

„Narendra Modi kormánya nem teljesítette ígéreteit a törvényes minimális támogatási ár bevezetésére és a tüntetőkkel szembeni eljárások visszavonására vonatkozóan, amelyeket öt évvel ezelőtt, a gazdatüntetések idején tett” – mondta üzenetében Hannan Mollah, a 2020-21-es gazdatüntetések egyik vezetője és az All India Kisan Sabha (AIKS – Országos Gazdaszövetség) vezetője, amely az SKM egyik fő alkotóeleme.

Azzal vádolta a Modi-kormányt, hogy további olyan politikákat vezet be, amelyek még nehezebbé teszik az ország gazdálkodóinak és munkásainak életét.

A kormány további vitatott jogszabályokat terjesztett elő, beleértve az áramellátás privatizációjáról szóló törvényjavaslatot és a Nemzeti Vidéki Foglalkoztatási Garancia Törvény (NREGA) visszavonását, amely jelentős segítséget jelentett a két termés közötti időszakban munkát kereső milliók számára, és számos szabadkereskedelmi megállapodást kötött olyan országokkal, mint Új-Zéland, az EU és az Egyesült Királyság.

Fő követelések

A tervezett amerikai kereskedelmi megállapodás aggodalmat keltett a gazdálkodók millióiban az amerikai mezőgazdasági termékek esetleges vámmentes behozatala miatt.

Az SKM szerint a magasan támogatott amerikai és más országokból származó mezőgazdasági termékek vámmentes beáramlása még drágábbá teszi az indiai mezőgazdasági termékeket a helyi fogyasztók számára. Ez további milliókat fog kiszorítani a mezőgazdaságból, alternatív megélhetési lehetőség nélkül.

A szabadkereskedelmi megállapodások és a tervezett amerikai kereskedelmi megállapodás visszavonásán kívül a tüntetők hat másik fő követelést is felvetettek:

  1. MSP-törvényt az összes mezőgazdasági termékre a C2+50% (teljes előállítási költség + 50% nyereség) alapján
  2. Átfogó adósság-elengedést a vidéki eladósodás megszüntetésére és a parasztok és napszámosok öngyilkosságainak kezelésére
  3. Négy munkatörvényi kódex visszavonását és 31 000 rúpia (kb. havi 325 dollár) nemzeti minimálbért
  4. Az NREGA helyreállítását és legalább 200 nap garantált munkát mindenki számára
  5. Az áramellátás privatizációjáról szóló törvényjavaslat visszavonását
  6. Véget vetni minden erőszakos földszerzésnek

Az AIKS szombati sajtóközleményében a tiltakozásokat üzenetnek nevezte a kormány felé az erős paraszt-munkás egységről „a gazdálkodók és munkások brutális kizsákmányolása ellen a vállalati-kapitalista erők által, a minimális támogatási ár megtagadásával a gazdálkodóktól és a méltó élethez szükséges minimálbér megtagadásával a munkásoktól és mezőgazdasági munkásoktól”.

Az SKM és a CTU hónapok óta együttműködve mozgósít a Modi-kormány munkásellenes és gazdaellenes politikája ellen. Az SKM támogatta a február 12-i országos sztrájkot a négy új munkatörvényi kódex ellen, amelyben becslések szerint 300 millió indiai vett részt.

Az SKM figyelmeztetett, hogy ha a kormány nem hallgat a gazdálkodókra és munkásokra a hétfői tiltakozások után, augusztus 17-én egy tömeges küldöttséget küld India miniszterelnökéhez, hogy benyújtsa követeléseik listáját, és elkezdje előkészíteni a november 26-tól kezdődő határozatlan ideig tartó tiltakozásokat helyi szintű kampányok lebonyolításával.

forrás: Breakthrough News

EU–Mercosur-kereskedelmi megállapodás: Demokratikus kudarc

Az ideiglenes EU–Mercosur-megállapodás május 1-jei végrehajtása teljes szégyen és példátlan tagadása a demokráciának.

Franciaország, Írország, Ausztria, Hollandia és Lengyelország ellenzi azt. Lengyelország be is jelentette, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet, összhangban az Európai Parlament álláspontjával, amely elfogadta a Baloldal (The Left) kérését annak eldöntésére, hogy a megállapodás összeegyeztethető-e az európai szerződésekkel.

Az eljárás lefolytatása, mielőtt az Európai Bíróság kialakította volna véleményét, annak kockázatát hordozza, hogy újra kell tárgyalni a megállapodást, ha az összeegyeztethetetlennek bizonyul az EU-szerződésekkel. Ugyanakkor az, hogy a megállapodás a Parlament hozzájárulása előtt hatályba lépjen, politikai befejezett tényt teremtene. Abban az időben, amikor az EU azt állítja, hogy a jogállamiságot és a demokratikus normákat védi világszerte, nem gyengítheti saját biztosítékait. Az ideiglenes alkalmazás a parlamenti hozzájárulás előtt a demokratikus eljárás súlyos megsértését jelenti, ezért el kell utasítani.

Manon Aubry (Engedetlen Franciaország), a Baloldal társelnöke és árnyékelőadója: „Aligha elképzelhető felháborítóbb forgatókönyv: a valaha volt legnagyobb kereskedelmi megállapodás úgy lép hatályba, hogy azt egyetlen parlament sem szavazta meg, és azt megelőzően, hogy az Európai Unió Bírósága véleményt nyilvánítana róla. Ez hatalmas csapás a demokráciára, és ismét megmutatja, hogy Von der Leyen Európájában a dogmák – mint például a szabad kereskedelem – mindig felülírják a demokráciát, az embereket és a bolygót. Továbbra is ellenállunk ennek a mérgező megállapodásnak, és addig harcolunk, amíg meg nem bukik!”

Lynn Boylan (Sinn Féin, Írország), a Baloldal koordinátora az INTA bizottságban: „A Mercosur ideiglenes alkalmazása mélységesen antidemokratikus döntés, amely aláássa az Európai Parlamentet és a megállapodás ellenőrzésében betöltött szerepünket. Azért terjesztettük az ügyet a Bíróságra, mert súlyos jogi aggályok merültek fel a Mercosurral kapcsolatban, és a Bizottság döntése az ideiglenes alkalmazásról közvetlen támadás a parlamenti felügyelet és ellenőrzés elve ellen. A Mercosur egy rothadt kereskedelmi megállapodás az emberek és a bolygó számára. Az európai gazdák nem engedhetik meg maguknak ezt a megállapodást, és környezetünk is szenvedni fog az ideiglenes alkalmazás miatt. Ursula von der Leyen és Bizottsága újra meg újra bebizonyította, hogy nem törődik a gazdák védelmével, bolygónk védelmével, vagy akár az alapvető demokratikus normák tiszteletben tartásával sem.”

A Baloldal továbbra is ellenzi a zárt ajtók mögött tárgyalt, az Európai Bizottság által demokratikus hozzájárulás nélkül ránk erőltetett kereskedelmi megállapodásokat, amelyek csak a vállalati érdekeket szolgálják az emberek, a környezet és a népegészségügy rovására.

EP Baloldal frakció

Von der Leyen törekvése az EU–Mercosur-megállapodás ideiglenes alkalmazására a demokrácia megkerülése

Az EU–MERCOSUR-megállapodás Argentína és Uruguay általi, éjszakai ratifikációját követően Ursula von der Leyen felgyorsítja a megállapodás keresztülerőszakolásának folyamatát azzal a bejelentéssel, hogy a megállapodást ideiglenesen alkalmazni fogja, még mielőtt az Európai Parlament szavazna róla.

Az eljárás lefolytatása, még mielőtt az Európai Bíróság véleményt nyilvánítana, azzal a kockázattal jár, hogy újratárgyalást kényszeríthet ki, ha a megállapodást összeegyeztethetetlennek találják az EU-Szerződésekkel. Ugyanakkor azáltal, hogy a megállapodást a Parlament hozzájárulása előtt hatályba léptetik, egy politikai kész tényállás jönne létre. Ha egyszer megnyílt a piacra jutás és gazdasági érdekek kapcsolódtak be, a megállapodás elutasítása politikailag és diplomáciailag sokkal nehezebbé válik. Ez súlyosan gyengítené a Parlament szerepét mint demokratikus fék.

Ez veszélyes precedenst is teremtene. Azt jelezné, hogy a parlamenti hozzájárulás megkerülhető, amikor az politikailag kényelmes, fokozatosan erodálva az Európai Parlament jogait a jövőbeli kereskedelem-politikában. Olyan időszakban, amikor az EU a jogállamiság és a demokratikus normák védelmét hirdeti globálisan, nem szabadna gyengítenie saját garanciáit. Az ideiglenes alkalmazás a parlamenti hozzájárulás előtt a demokratikus eljárás súlyos megsértését jelenti, és ezért el kell utasítani.

Manon Aubry, a Baloldal társelnöke a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban (Engedetlen Franciaország) így nyilatkozott: „Ursula von der Leyen lépése az ideiglenes alkalmazás beindítására egy abszolút demokratikus botrány. Az, hogy a történelem legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodását úgy léptessék életbe, hogy egyetlen választott tisztségviselő sem szavaz róla, és még mielőtt az Európai Unió Bírósága ellenőrizné jogszerűségét, egyszerűen őrület. Ez egy súlyos lépés, amely veszélyes precedenst teremt, megmutatva, milyen messzire hajlandó elmenni a Bizottság, hogy keresztülerőszakolja a szabadkereskedelmet az emberek és a bolygó rovására.”

Lynn Boylan, a Baloldal koordinátora a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban (Sinn Féin, Írország): „Ez egy szégyenteljes és demokráciaellenes döntés Ursula von der Leyen-től és az Európai Bizottságtól. Az Európai Parlament egyértelművé tette, hogy nem vagyunk megelégedve a Megállapodás jogszerűségével, a Bizottság mégis úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja az Európai Parlament demokratikusan megválasztott képviselőit.”

A Baloldal frakció továbbra is ellenezni fogja a zárt ajtók mögött tárgyalt, az Európai Bizottság által demokratikus hozzájárulás nélkül bevezetett kereskedelmi megállapodásokat, amelyek csak a vállalati érdekeknek kedveznek az emberek, a környezet és a közegészségügy rovására.

EP Baloldal frakció

GUE/NGL: Az Európai Igazságügyi Bíróság ismét a vállalati profit mellett döntött

A mai napon az Európai Igazságügyi Bíróság úgy döntött, hogy a Befektető-Állam Vita Megoldás (ISDS) mechanizmus a Kanada-EU Szabadkereskedelmi Egyezményben (CETA) törvényes, de ennek súlyos következményei lesznek és a polgárok nem fogják elfogadni.

Noam Chomsky a szabad-kereskedelmi egyezményekről, globális felmelegedésről és a migrációról

Noam Chomsky filozófus, tudós és amerikai aktivista az Észak-Amerikai Szabad-kereskedelmi Egyezményt (NAFTA) kritizálta, amely tárgyalássorozatának ötödik ülése múlt héten zajlott, és arra figyelmeztetett, hogy Mexikó hátrányba kerül az Egyesült Államokkal szemben.