Japán

Kína felszólítja Japánt, hogy hagyjon fel nukleáris ambícióival és tartsa tiszteletben nemzetközi jogot

A kínai felszólításra azután került sor, hogy különböző japán hatóságok az ország három nukleáris alapelvének felülvizsgálatát és az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek „kiterjesztett elrettentésként” történő telepítésének szorgalmazását vetették fel.

Kína ismételten kifejezte aggodalmát a japán újrafegyverkezésről és nuklearizációról szóló egyre erősödő tárgyalásokkal kapcsolatban, egy nappal azután, hogy az ország védelmi minisztere arra utalt, hogy az ország nukleáris fegyverekkel kapcsolatos álláspontjának felülvizsgálata elkerülhetetlen.

Kína kijelentette, hogy egy ilyen lépés sérti a régióban meglévő megállapodásokat és Japán nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait, és figyelmeztetett, hogy a régió instabilitásához vezethet.

Egy vasárnap sugárzott online hírműsorban Koizumi Sindzsiró japán védelmi miniszter, miközben párhuzamot vont Ukrajna helyzete és Kelet-Ázsia között, azt mondta: „bár ez egy nehéz kérdés… egy téma, amit nem kerülhetünk el, az a nukleáris fegyverek.”

Koizumi az ország pacifista alkotmánya és három nukleáris alapelve iránti tartós lakossági támogatásra reagált, annak ellenére, hogy kormánya ezek felülvizsgálatát szorgalmazza.

Vasárnap több ezer japán vonult az utcára Tokióban, hogy tiltakozzon a Takaicsi Sanae vezette szélsőjobboldali kormány alkotmány- és a három nukleáris alapelv felülvizsgálatára irányuló tervei ellen, amelyek lehetővé tennék amerikai nukleáris fegyverek japánba való telepítését és előmozdítanák az ország újrafegyverkezési napirendjét.

Japán három nukleáris alapelve – a nukleáris fegyverek birtoklásának, előállításának és behozatalának tilalma – 1967-ben fogalmazódott meg, és azóta minden egymást követő kormány követte az országban.

Japán tapasztalata, miszerint az egyetlen ország a világon, amely megtapasztalta a nukleáris fegyverek pusztító hatásait, meghatározó volt az ország nukleáris szemléletének és a közvéleménynek a kialakításában ebben a kérdésben.

Az ország politikájában azonban a jobboldal térnyerése és az Egyesült Államok növekvő nyomása a Kínával folytatott „új hidegháborújában” a „nemzeti újjászületésre” irányuló felhívásokhoz és az ország újrafegyverkezésére irányuló kísérletekhez vezetett, beleértve a saját nukleáris fegyverek kifejlesztéséről szóló tárgyalásokat is.

A Takaicsi-kormány előmozdította az Egyesült Államok narratíváját a Kínából a régió országaira leselkedő lehetséges fenyegetésekről, és nyitottságát fejezte ki amerikai nukleáris fegyverek országba telepítésére, ezt „kiterjesztett elrettentésnek” nevezve.

Erős közvélemény a nukleáris fegyverek ellen

A japán közvélemény azonban nagyrészt továbbra is ellenzi az újrafegyverkezést és a nuklearizációt.

Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatásban az országban a válaszadók több mint 75%-a ellenezte a három nukleáris alapelv bármilyen módosítását. Ugyanebben a felmérésben a japánok több mint 67%-a ellenezte a Takacsi-kormány militarizációra irányuló törekvését is.

A Global Times múlt heti jelentése szerint Japánban 82 helyi gyűlés, köztük Hirosima és Nagaszaki gyűlései is írásbeli véleményt nyújtottak be a központi kormánynak, követelve, hogy ne módosítsák az ország nukleáris alapelveit.

A jelentés megjegyezte, hogy az ilyen követeléseket benyújtó helyi gyűlések száma jelentősen nőtt az idén, mivel egyre nagyobb a félelem a jelenlegi kormány ilyen lépésétől.

Japán az év eleje óta nagyszabású tiltakozások színhelye a Takaicsi-kormány politikája ellen. A július 19-i tiltakozásokat megelőzően májusban, júniusban és a hónap elején is voltak hasonló tüntetések.

Tisztelje a közvéleményt és az NPT-ben vállalt kötelezettségeket!

Lin Csien, a Kínai Külügyminisztérium hivatalos szóvivője a július 20-i, hétfői rendes sajtótájékoztatón a Takaicsi-kormány politikája elleni növekvő tömegmozgósításokat „egyértelmű jelnek nevezte, hogy az emberek békét akarnak”.

„Tokió sietős törekvése, hogy feladja a pacifista alkotmányt és gyorsabb ütemben újrafegyverezze az országot, nincs összhangban a közvéleménnyel. Felszólítjuk a japán hatóságokat, hogy hagyják abba a téves úton való továbbhaladást, és ne ragaszkodjanak makacsul a nukleáris kérdésben tapasztalható elsöprő tendencia ellenében” – hangsúlyozta.

„Ha a japán hatóságok ragaszkodnak téves számításaikhoz a nukleáris kérdésben” és szövetségeseik nukleáris fegyvereit telepítik, „nemcsak súlyosan kihívják a háború utáni nemzetközi rendet és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló rendszert, hanem megsértik a békére tett ígéretet is” – mondta Lin, figyelmeztetve, hogy Japán „végül súlyos árat fizethet” az ilyen politikai döntésekért.

Lin emlékeztette a japán kormányt, hogy az ország az NPT aláírójaként „vitathatatlan, tagadhatatlan és nem tárgyalható kötelezettségekkel tartozik a nemzetközi jog alapján arra, hogy tartózkodjon a nukleáris fegyverek fogadásától, gyártásától, megszerzésétől vagy átadásától.”

Felszólította a nemzetközi közösséget és a japán népet, hogy további nyomásgyakorlásra késztesse a Takaicsi-kormányt, hogy tartsa tiszteletben az NPT-ben vállalt kötelezettségeit, és hagyjon fel az újrafegyverkezési tervekkel.

forrás: Breakthrough News

Kína több mint egy tucat japán céget felvett exportellenőrzési listájára, figyelmeztetve az újrafegyverkezési törekvések ellen

Kína azzal érvel, hogy Japán újrafegyverkezése és revizionizmusa veszélyeztetné a régió békéjét, és azonnali nemzetközi beavatkozást sürget ellene.

Június 29-én, hétfőn Kína Kereskedelmi Minisztériuma 20 japán szervezetet – köztük a Nemzeti Védelmi Tanulmányok Intézetét és számos Mitsubishi-hez kötődő védelmi beszállítót – felvett exportellenőrzési listájára, legújabb lépéseként, hogy megakadályozza Japán újrafegyverkezés felé való elmozdulását.

A minisztérium azzal indokolta a lépést, hogy az „a nemzetbiztonság és az érdekek védelmét, valamint a non-proliferációhoz hasonló nemzetközi kötelezettségek teljesítését szolgálja” – jelentette a Hszinhua.

A tilalom célja, hogy megakadályozza minden kínai származású kettős felhasználású termék exportját a listán szereplő szervezetek felé. Megtiltja bármely külföldi vállalatnak vagy magánszemélynek, hogy ilyen termékeket továbbítson a felsorolt szervezeteknek. Minden meglévő szerződést vagy ügyletet is azonnali hatállyal felfüggesztenek.

A kettős felhasználású termékek olyan áruk, technológiák és anyagok (például ritkaföldfémek), amelyek polgári és katonai célokra egyaránt használhatók.

Ezenkívül a minisztérium további 20 szervezetet – köztük számos Mitsui-hoz kötődő vállalatot – is megfigyelési listára tett, állítólagos japán katonai kapcsolataik és annak lehetősége miatt, hogy kínai termékeket használjanak fel Japán katonai képességeinek fokozására.

„Kína számára teljesen indokolt, törvényes és jogszerű ezen intézkedések meghozatala, amelyek célja Japán meggondolatlan remilitarizáció felé tett lépéseinek megfékezése” – mondta Guo Jiakun, a kínai Külügyminisztérium hivatalos szóvivője a hétfői sajtótájékoztatón.

Továbbá biztosította a jelenlévőket, hogy Kína „jogszerű” akciója „csak korlátozott számú japán szervezetet céloz. Az érintett intézkedések kizárólag a kettős felhasználású termékekre vonatkoznak, és nem befolyásolják a két ország közötti normális üzleti kapcsolatokat.”

A lépés célja, hogy figyelmeztesse Japánt, hogy „térjen le a téves útról, korrigálja helytelen tetteit, végezzen komoly önvizsgálatot, és térjen vissza a helyes útra” – hangsúlyozta Guo.

Kína hasonló exportellenőrzési lépéseket kezdeményezett először 20 japán szervezettel szemben ez év februárjában. A lista akkor is tartalmazta a Mitsubishi hajóépítő ágazatát is.

Japán reagált a kínai lépésre hétfőn, elfogadhatatlannak és sajnálatosnak nevezve azt.

Japán újrafegyverkezése és az új hidegháború

A kínai Kereskedelmi Minisztérium megjegyezte, hogy a múltbeli ismételt figyelmeztetések ellenére Japán nem volt hajlandó korrigálni magatartását, és folytatta a militarizációt és támadó fegyverek telepítését határain belül és kívül egyaránt.

Szakértők figyelmeztettek arra, hogy Japán az Egyesült Államok „Kína elleni új hidegháborújának” központi részévé vált.

Ezt felgyorsította a jobboldal népszerűségének növekedése az országban, amely ugyanazon nemzeti dicsőség újjáélesztéséről beszél, amelyről széles körben úgy tartják, hogy felelős volt Japán történelmének gyarmati időszakáért és a második világháború alatti atrocitásokért.

Az elmúlt néhány évben egymást követő japán kormányzatok támogatták a nemzeti újjászületés eszméjét, és megígérték a védelmi kiadások növelését, a fegyver- és fejlesztési programokba való beruházást, valamint aktívan részt vettek az Egyesült Államok vezette hatalmas többnemzetiségű katonai gyakorlatokon a régióban.

Japán történelmében először telepített nagy hatótávolságú rakétákat ez év márciusában. Az első hajó elleni rakétáját is kilőtte, miközben részt vett az idei Balikatan gyakorlaton a Fülöp-szigeteken.

A japán nacionalista jobboldal szintén szorgalmazza az ország nukleáris fegyvereinek kifejlesztését, amely továbbra is az egyetlen áldozata a világon az ilyen fegyvereknek.

Kína fenntartja, hogy Japán agresszív militarizációs kísérletei veszélyeztetik a második világháború utáni rendezéseket és destabilizálják a régiót.

Japán újrafegyverkezése fegyverkezési versenyhez is vezet a régióban – állítja Kína, azonnali nemzetközi beavatkozást követelve az ügyben.

A két ország közötti kapcsolatok tovább romlottak, miután Takaicsi Szanae miniszterelnök, hivatalba lépését követően azonnal katonai akcióval fenyegette meg Kínát, ha erőt alkalmazna Tajvan újraintegrálására.

Annak ellenére, hogy Japán hivatalosan elismeri Tajvant Kína részeként, Takaicsi kijelentette, hogy bármilyen kínai katonai akció Tajvanon „egzisztenciális válságot” jelentene országa számára.

Kína bocsánatkérést és a nyilatkozat visszavonását követelte, azt az egy-Kína-politika megsértésének és belügyeibe való beavatkozásnak nevezve.

Azonban annak ellenére, hogy nyilatkozata hosszan tartó diplomáciai feszültséget és gazdasági nehézségeket okozott az országnak, Takaicsi nem volt hajlandó bocsánatot kérni vagy visszavonni a nyilatkozatot, csupán annyit mondott, hogy a jövőben nem ismétli meg azt.

forrás: Breakthrough News

Japán militarizmus: Új rakétatelepítés indult

Az ország jobboldali kormánya arra készül, hogy telepítse az első, hazai fejlesztésű nagy hatótávolságú rakétáinak első szállítmányát, amelyek indítóállásai ma érkeznek meg egy katonai táborba.

A továbbfejlesztett Type-12 szárazföld–hajó rakétákat március végéig telepítik a Kengun táborba, Japán délnyugati részén, Kumamoto prefektúrában – közölte Minoru Kihara kabinetfőtitkár, további részletek ismertetése nélkül.

A Type-12 rakétarendszert eredetileg a japán parti védelem megerősítésére fejlesztették ki. A rendszer mobil indítóállásokról működik, amelyek teherautó-alapú platformokon mozognak, így gyorsan átcsoportosíthatók különböző partszakaszokra. A rakéta fejlett célkövető és navigációs technológiával rendelkezik, amely lehetővé teszi a tengeri célpontok pontos támadását még nagyobb távolságból is.

A továbbfejlesztett változat hatótávolsága jelentősen nagyobb az eredeti modellénél, és modern irányítási rendszereket kapott. Japán védelmi tervei szerint a rendszer később akár szárazföldi célpontok elleni képességgel is bővülhet, ami a katonai szakértők szerint új dimenziót adhat az ország elrettentő képességének.

A fejlesztések ugyanakkor egy szélesebb körű katonai modernizáció részei. Az elmúlt években Japán növelte védelmi költségvetését, új fegyverrendszerek fejlesztésébe kezdett, és egyre nagyobb hangsúlyt helyez az önvédelmi erők képességeinek bővítésére. Egyes elemzők szerint ez a folyamat az ország fokozatos militarizálódását jelzi, amely eltávolodást jelenthet a második világháború után kialakult, szigorúan védelmi jellegű biztonságpolitikától.

Kína figyelmeztet, hogy Japán militarizálása ismét veszélyezteti a világbékét

December 1-jén António Guterres ENSZ-főtitkárnak írt levelében Fu Cong, Kína ENSZ-hez delegált állandó képviselője figyelmeztetett Japán újrafelfegyverzésre irányuló növekvő kísérleteire, és ezt a világbékét és a háború utáni nemzetközi rendet fenyegető veszélynek nevezte.