Írország, Skócia és Wales függetlenségi pártjai együttműködést ígérnek az önrendelkezés felé
Írország, Skócia és Wales függetlenségpárti vezetői egyetértési nyilatkozatot írtak alá, amelyben közös erőfeszítéseket vállalnak az önrendelkezés felé.
Írország, Skócia és Wales függetlenségi pártjainak vezetői hétfőn Cardiff-ban találkoztak, hogy aláírjanak egy egyetértési nyilatkozatot, amely meghatározza a megerősített együttműködés tervét. A dokumentum a Sinn Féint, a Skót Nemzeti Pártot (SNP) és a Plaid Cymrut arra kötelezi, hogy elmélyítsék a megújuló energiával, a gazdaságpolitikával és – nevezetesen – „az egyes nemzetek saját jövőjük meghatározásához való jogának támogatásával” kapcsolatos eszmecserét.
„Ezeken a szigeteken élő embereknek – a világ minden tájáról figyelő embereknek – nem lehet ennél világosabb jele annak, hogy a Westminster ideje a végéhez közeledik” – áll a nyilatkozatban.
A megállapodás tartalmazza azt a kötelezettségvállalást, hogy szakítanak a Londonban formált gazdaságpolitikával, és egy másfajta megközelítést építenek ki, amely „jó munkahelyeket teremt, kezeli az egyenlőtlenséget, és biztosítja, hogy a vagyon és a lehetőségek igazságosabban oszlanak el”. Emellett felvázol egy energiastratégiát is, amely ígéri, hogy a három régió megújuló erőforrásait kihasználva megfizethetőbb energiát juttatnak a közösségeknek.
A legnagyobb figyelmet azonban az a rendelkezés keltette, amely a három nemzet önrendelkezési jogának megvalósítására tett kötelezettségvállalást tartalmazza. „Felszólítjuk a brit kormányt, hogy készüljön fel, tervezze meg és könnyítse meg az alkotmányos változást minden joghatóságban” – írták a pártvezetők. „Egyetlen westminsteri kormánynak sincs joga blokkolni a demokráciát vagy aláásni azt az elvet, hogy népünk maga dönti el saját jövőjét” – tették hozzá.
A találkozóra Andy Burnham brit miniszterelnök Skóciában és Írországban esetleges függetlenségi népszavazások lehetőségéről tett megjegyzései után került sor. Burnham – különböző megfogalmazásokban – kizárta az ilyen népszavazásokat, ami kritikát váltott ki a függetlenségi pártokból.
Írországban megjegyzéseit azzal vádolták, hogy ellentmondanak a Nagypénteki Egyezmény azon rendelkezéseinek, amelyek a sziget egységéhez vezető utat körvonalazzák. „Ez nem olyan lehetőség, amelyről a brit kormány politikai kényelem alapján dönthet, hogy gyakorolja-e vagy sem, hanem jogi kötelezettség, amely kritikus szerepet játszik az 1998 óta elért viszonylagos béke fenntartásában” – írta az Ír Munkáspárt.
Az SNP ragaszkodott ahhoz, hogy a függetlenség eléréséért folytatott jelenlegi erőfeszítéseiket a 2014-es népszavazás következményeire adott válaszként kell értelmezni, ahol a unionista pártok azzal érveltek, hogy az Egyesült Királyságban maradás több stabilitást és kiszámíthatóságot biztosít. A szavazást követően – ahol a skótok többsége az Egyesült Királyságban maradás mellett döntött – a brit hatóságok nem tudtak eleget tenni ezen érveknek, mondta a párt, többek között a közszolgáltatások védelme terén. „A Westminster blokkolta a NHS védelmére irányuló jogszabályt, amely megakadályozta volna, hogy a Brexit utáni kereskedelmi megállapodásokban megnyissák az amerikai egészségügyi vállalatok előtt, és így garázsvásári cikként kezelték közegészségügyi szolgálatunkat” – írta az SNP.
A unionista kritikusok szerint a nyilatkozat kötelezettségvállalásai kockázatot jelentenek arra, hogy a közfigyelmet a mindennapi kérdésekről a hosszadalmas alkotmányos viták felé terelik. A Sinn Féin, az SNP és a Plaid Cymru azonban ezt egy másfajta megközelítéssel állította szembe, ragaszkodva ahhoz, hogy a függetlenség több teret engedne a brit kormány által kényszerített káros politikák megkérdőjelezésére és a társadalom egy másfajta víziójának megvalósítására.
forrás: BreakThrough News