Mivel az Európai Parlament többsége a Japánnal kötött szabad-kereskedelmi egyezményre szavazott, komolyan át kell gondolnunk a következményeket.
Helmut Scholz, az Egyesült Baloldal / Északi Zöldek (GUE/NGL) EP frakció képviselő a gazdasági hatásról: „Az EU vámbevételei 1,6 milliárd euróval csökkennek az egyezmény miatt. Ez olyan költségvetési hiánnyal egyenlő, mintha Finnország kilépne az EU-ból,” valamint felveti a kérdést: „Hogyan fogják a tagállamok és az Európai Bizottság kompenzálni ezt a hatalmas költségvetési veszteséget?”
Jelenleg az egyezmény nem ad választ erre a problémára. A Bizottság optimista előrejelzést ad, hogy az EU összbevétele 0,14%-kal fog növekedni 2035-re. De ez olyan alacsony, hogy a statisztikusok még csak mérni sem tudják.
Nincs kétség, ez az egyezmény felgyorsítja az európai és japán gazdaság közti összekapcsolódást, de vannak negatív következményei. A termelés digitalizálása és automatizálása számos szektorban növelni fogja a gazdasági versenyt, ennek pedig mély hatása lesz a foglalkoztatásra és az egyenlőtlenségre.
Scholz példával is szolgált: „Európában sokan el fogják veszteni a munkájukat a japán vállalatokkal való verseny miatt a gépjárműiparban. Ráadásul az európai gyártókat arra fogják kényszeríteni, hogy az embereket robotokkal helyettesítsék a termelőrészlegeken, amely csak még több munkahely elvesztését jelenti.
„De a kompenzáláshoz szükséges gazdasági átszerkesztést figyelmen kívül hagyják a politikai és gazdasági döntéshozók. A javasolt vitamegoldási mechanizmus elégtelen, hogy lefedje ezen kihívásokat. Ennek eredményeként a tagállamok és a törvényhatóságok súlyos szociális követkeményekkel fognak szembesülni,” – folytatta.
Japánban pedig a sokkal olcsóbb európai termékek importja nem csak azt eredményezi, hogy a japán fogyasztók sokszínűbb kínálatot kapnak, hanem hogy a japán farmerek, különösképp a kis farmerek igazságtalan versennyel szembesülnek.
„Számos egyetem és civil szervezet által készített tanulmány, valamint több ezer állampolgári levél figyelmeztetett ennek a szerződésnek a negatív hatásaira, ezeket pedig komolyan kellene venni.”
Scholz kifejtette, hogy a szerződés el is mulasztotta a benne rejlő pozitív változások meghozatalát is: „Ez a partnerség japánnak potenciális lehetőség volt, hogy megteremtsük a stabilitás és a béke közös keretrendszerét, és biztosítsuk az ENSZ 2030-as tervét a fenntartható fejlődésre az elkövetkező 11 évben.”
„Az egyezmény tárgyalás szintén lehetőség volt, hogy nyomást gyakoroljunk Japánra, hogy tartsa be a nemzetközi kötelezettségeit és állítsa le a bálnavadászatot.
„A Japánnal kötött egyezmény ezek egyikét sem tartalamzza.
„Elutasítjuk a Japánnak kötött kereskedelmi egyezményt, valamint az igazságos és etikus kereskedelemre szólítunk fel, nem a szabad kereskedelemre,” – zárta Scholz.
Egyesült Baloldal / Északi Zöldek EP frakció