szabadalmak

A Public Pharma aktivistái Frankfurtban gyűltek össze, hogy felvázolják Európa gyógyszeripari környezetének alternatív jövőképét, mentesen a Nagy Gyógyszeripar befolyásától.

Egészségügyi dolgozók, aktivisták és a gyógyszerekhez való hozzáférésért küzdő szószólók gyűltek össze Frankfurtban október 22-23-án a 2. Public Pharma Konferencián. Az esemény a Public Pharma for Europe Koalíció mintegy két éves munkájára épül, amelynek célja egy alternatív jövőkép kialakítása a régió gyógyszeripari környezetében – és az ahhoz szükséges kapcsolatok megerősítése, hogy ezt a jövőképet valósággá tegyék.

„Amikor 2024-ben megtartottuk az első konferenciát, rájöttünk, hogy sok ember dolgozik gyakorlatilag ezen a témán, akik hasonló jövőképet és hasonló célt osztanak” – mondta Frauke Heller a medico international-tól a BreakThrough Newsnak.

Az új konferencia célja, hogy még több szószóló előtt nyissa meg a teret egy olyan régióban, ahol a Nagy Gyógyszeripar lobbija továbbra is rendkívül befolyásos.

Az első nap a koalíció bővítésére és a változó globális környezetre összpontosított, amellyel szembenéz, beleértve a gyógyszerek elérhetőségével és megfizethetőségével kapcsolatos növekvő aggodalmakat szerte Európában.

Az előadók – köztük Gaëlle Krikorian közjavak-aktivista, Tim Joye, a Medics for the People (MPLP-GVHV) elnöke, Tineke Kleinhout-Vliek kutató és Jan Wintgens, a People’s Health Movement (PHM) Public Pharma programjának európai koordinátora – részletesen kifejtették, hogy a Nagy Gyógyszeriparra támaszkodó rendszer hogyan mélyíti el ezeket a hozzáférési problémákat.

Felszólalásaik azt is hangsúlyozták, hogy az alternatívák már léteznek. Kleinhout-Vliek rámutatott több tucat olyan meglévő példára Európában, ahol a gyógyszerkutatást, -fejlesztést és -innovációt különböző módokon támogatja a közszféra. „Ez korábban csak a »piaci kudarc« területein történt, de most már a nyereséges gyógyszerek felé is mozdul” – mutatott rá.

A megszorítások súlyosbítják a gyógyszerekhez való hozzáférést

A konferencia elismerte, hogy az Európában emelkedő gyógyszerárak élesebbé tették e probléma láthatóságát a korábbi évekhez képest, amikor a társadalombiztosítási rendszerek még képesek voltak biztosítani a betegek számára a gyógyszerekhez való hozzáférést a régióban. Ez ma már kevésbé van így, mivel a Nagy Gyógyszeripari vállalatok túlzó árakat szabnak az új termékekre – és magukat a társadalombiztosítási rendszereket is aláássa a megszorítás.

A hatások az egész régióban érezhetők, Joye és Krikorian Belgium és Franciaország példáit hozta fel. Belgiumban Joye elmesélte egy család esetét, amelynek közel 2 millió eurót kellett adománygyűjtéssel előteremtenie egy csecsemő gerincvelő-izomsorvadás elleni injekciójához, ami megerősítette az MPLP erőfeszítéseit egy másfajta gyógyszeripari rendszer elképzelésére. Franciaországban a jelenlegi gyógyszerárak „őrjítően” hatnak mind a betegekre, mind a gyógyszerészekre – hangsúlyozta Krikorian –, ami arra készteti őket, hogy kritikusabbak legyenek az egész rendszerrel szemben.

Ezek a fejlemények nem választhatók el a világot ma érintő helyzettől, amely az Egyesült Államok gyengülő pozíciójához kapcsolódik – ebben az előadók és a résztvevők mind egyetértettek.

„Ha összehasonlítjuk a világot 2024 márciusával, a különbség hatalmas” – mondta Joye, utalva a gyógyszeripari óriás GSK nemrégiben hozott döntésére, amely szerint 1200 munkahelyet szüntet meg belgiumi 8000 fős tevékenységéből. „Ez nem egy pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalat: azért vágnak le munkahelyeket, mert a Trump-kormányzat hatására tevékenységük egy részét az Egyesült Államokba tervezik áthelyezni.”

Az európai emberek egyre inkább félnek a háborútól kormányaik fegyverkezési versenye miatt – tette hozzá –, de attól is, hogy elveszítik munkahelyüket. „A politikusok ezt a félelmet a multinacionális vállalatok hatalmának növelésére használják a rendszer megváltoztatása helyett.”

Tapasztalatok a szocializmusból és a Globális Délből

Ahogy az Európai Public Pharma koalíció tovább növeli tagjainak számát, figyelmesen tekint a múlt tapasztalataira is, beleértve a vakcinák közkincs termelését a korábbi szocialista kelet-európai államokban – ahogy azt David Franco a Public Pharma for Europe-tól és Goran Jeras az Etikus Finanszírozásért Kooperatívtól bemutatta.

De a platform a gyógyszerkutatás és -termelés profitorientált modelltől való elfordításának gyakorlati példái felé is tekint. Ide tartozik a kubai tudósok munkája, akik az Egyesült Államok által bevezetett folyamatos blokád ellenére is úttörő áttöréseket értek el, valamint a brazíliai orvosi kutatóintézetek és a kanadai terápiák közkincs termelésének megteremtésére irányuló erőfeszítések.

Gerardo Guillén a Kína-Kuba Biotechnológiai Innovációs Központból a sziget áttöréseit – köztük az interferon-terápiát, a diabéteszes láb innovatív kezeléseit és a COVID-19 gyógyszereket – a forradalom után kialakított emberközpontú egészségügyhöz kapcsolta.

Kuba kitartó kutatása és innovációja nem választható el Fidel Castro felhívásától egy tudományalapú forradalomra – egy olyan tudományra, amely az emberek szükségleteit szolgálja – mutatott rá Guillén.

Egy másik példát Martin Häuer az Open Source Imaging Initiative (OSI²) képviseletében mutatott be, aki végigvezette a résztvevőket a nyílt forráskódú eszközökkel épített MR-képalkotó gépek meglévő erőfeszítésein. Jelenleg a projektcsapatnak sikerült működő prototípusokat összeállítania mintegy 20 000 euróért – az alacsony jövedelmű egészségügyi rendszerekben, például Ghánában való újraösszeállítás pedig körülbelül 24 000 euróra becsülhető.

Ez az összeg az MRI szokásos piaci árának körülbelül 10%-át teszi ki: jelentősen növeli annak esélyét, hogy a technológia szélesebb körben hozzáférhetővé váljon, és megmutatja, milyen jelentős hatással lehetnek ezek a kezdeményezések globálisan.

forrás: Peoples Health Dispatch