A Washington és Brazília közötti feszültség továbbra is fennáll. Július 7-én Trump levélben szólította fel a brazil kormányt, hogy állítsa le Jair Bolsonaro volt elnök állítólagos üldöztetését, és 50%-os vámokkal fenyegetett meg brazil árukra.
Lula válasza
A brazil elnök, Lula da Silva gyorsan válaszolt a szélsőjobboldali Bolsonaro szövetségesének, hangsúlyozva, hogy Brazília döntései és bíróságai szuverének, és nem tolerálnak külső beavatkozást. Azt is bejelentette, hogy viszonozni fogja Trump intézkedéseit: „Ha ő 50%-ot vet ki ránk, mi is 50%-ot vetünk ki rá… tartsák tiszteletben Brazíliát!”
Az X közösségi oldalon Lula ezt írta:
„Brazília egy független intézkedésekkel rendelkező szuverén ország, amely nem fogad el senkitől mentorálást. Az azok ellen folytatott bírósági eljárás, akik a puccskísérletet tervezték, kizárólag a brazil igazságszolgáltatás hatásköre, és ezért nem lehet külső beavatkozás vagy fenyegetés tárgya, amely sérti a nemzeti intézmények függetlenségét.”
Lula rámutatott, hogy az „állítólagos amerikai deficit” információ hamis, hiszen az USA jelenleg nem Brazília fő kereskedelmi partnere. Más szóval, az USA többet ad el Brazíliának, mint amennyit onnan vásárol, tehát egy kereskedelmi háborúból végül ő jöhetne ki rosszabbul.
A brazil elnök kiemelte:
„Az amerikai kormány statisztikái szerint az USA az elmúlt 15 évben mintegy 410 milliárd dolláros többlettel rendelkezik Brazíliával szemben az áru- és szolgáltatás-kereskedelemben. Ezért minden egyoldalú vámemelési intézkedésre választ adunk a brazil gazdasági reciprocitási törvény keretein belül. Szuverenitás, tisztelet és a brazil nép érdekeinek következetes védelme – ezek az értékek irányítják kapcsolatunkat a világgal.”
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy Lula nem zárkózik el a tárgyalásoktól a Trump-kormánnyal:
„Több lehetőségünk is van. Mehetünk a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), nemzetközi vizsgálatot indíthatunk, és követelhetünk magyarázatot [a Fehér Háztól]. De a legfontosabb, hogy megmutassuk: Brazíliát tisztelni kell.”
Diplomáciai válság és intézményi reakciók
A konfliktus a két ország más intézményeit is magával ragadta. Július 9-én az amerikai nagykövetség nyilatkozatot adott ki Bolsonaro védelmében:
„Jair Bolsonaro és családja az Egyesült Államok erős partnerei voltak… Az ellene, családja és támogatói elleni politikai üldözés szégyenletes, és sérti Brazília demokratikus hagyományait.”
Válaszul a brazil külügyminisztérium „illetéktelen beavatkozásnak” minősítette a nyilatkozatot, és diplomáciai tiltakozásként behívta az amerikai ügyvivőt, Gabriel Escobart.
Lula konkrét intézkedései
Lula progresszív kormánya további lépéseket tett Trump fenyegetéseire válaszul. Július 14-én hétfőn aláírt egy rendeletet, amely szabályozza az ország Reciprocitási Törvényét. Az elnöki hivatal közleménye szerint a rendelet „kritériumokat állapít meg kereskedelmi engedmények, beruházások és szellemi tulajdonjogok felfüggesztésére, hogy válaszoljon azokra az egyoldalú intézkedésekre, amelyek károsítják Brazília nemzetközi versenyképességét.”
A rendelet egy bizottság létrehozását is előírja, amely felelős lesz az „ideiglenes ellenintézkedések meghozataláért és a tárgyalások követéséért az egyoldalú lépések feloldása érdekében.”
Bolsonaro ügye
Bolsonarót és számos hozzá közelálló katonai és polgári személyt vád alá helyezték, mert részt vettek egy 2022-es tervben, amely Lula elleni választási vereségük megfordítását célozta. A ügyészség szerint ennek része volt a január 8-i puccskísérlet Brazíliában, amikor több ezer bolsonarista támadta meg a Három Hatalom terét és más kormányzati épületeket, megrongálva azokat.
Az esemény hasonlít a 2021. január 6-i amerikai Kapitólium ostromához, amikor Trump támogatói tiltakoztak a „elcsalt választások” miatt. Bár százakat elítéltek, Trump később megkegyelmezett 1500 elítéltnek.
Brazília baloldali mozgalmai és szakszervezetei követelik, hogy a Lula-kormány vonja felelősségre a puccskísérlet felelőseit, hogy megakadályozzon hasonló eseményeket a jövőben.
Tüntetések Brazíliában
Július 10-én São Paulóban tömegtüntetést szerveztek a szakszervezetek és társadalmi mozgalmak a kongresszus ellen, amely megvétózta Lula adóemelési terveit a szupergazdagokra és a legnagyobb vállalatokra.
A tiltakozás hamar átalakult, és a tüntetők Trump fenyegetéseit is elutasították:
„A tüntetés eredetileg a kongresszus vétója ellen született, amely megakadályozta, hogy a nagyvállalatok és banki tranzakciók után magasabb adókat szedjenek be. De a helyzet miatt a demonstráció a Trump által Brazíliára kivetett vámok elutasításává vált” – írta Nacho Lemus újságíró az X-en.
Így Washington intézkedései visszafelé sülhetnek el: nemcsak megerősíthetik Lula támogatottságát mint a nemzeti érdekek védelmezőjét, de sok vállalkozó is távolabb kerülhet egy olyan válságtól, amely kockázatot jelent számukra is.
Geopolitikai következmények
Brazília Dél-Amerika vezető gazdasága, a BRICS tagja, és fő kereskedelmi partnere Kína, messze megelőzve az USA-t. Egyes elemzők szerint Trump kijelentése több, mint egyszerű gesztus Bolsonaro iránt – inkább taktika, hogy erősebb pozícióból tárgyaljon a Globális Dél egyik legnagyobb gazdaságával, amely kulcsszerepet játszik a multipoláris világ kialakításában.
Nem meglepő, hogy Lula eddig nem kereste meg Trump második adminisztrációját tárgyalásokra, így az elmúlt hat hónapban feszült nyugalom uralkodott. Ez a nyugalom most szakadt meg a két ország vezetőinek nyilvános csatározása miatt.
Egyelőre úgy tűnik, hogy Brazília nyitott a tárgyalásokra. Fernando Haddad pénzügyminiszter hangsúlyozta kormánya hajlandóságát a párbeszédre. Még nem világos, hogy Washington válaszolt-e erre a gesztusra, bár valószínű, hogy a Fehér Ház gazdasági tanácsadói figyelmeztetik Trumpot, hogy ne hagyja figyelmen kívül a geopolitikai valóságot.
forrás: Peoples Dispatch