Szeptember 23-án a kolumbiai elnök, Gustavo Petro tartotta meg beszédét az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 80. ülésén New Yorkban. De ez nem volt akármilyen beszéd. Az ENSZ egyik legradikálisabb beszéde volt Palesztina, a Trump-kormányzat tevékenysége és az éghajlati válság tekintetében.
Radikális javaslat Palesztinára
Petro kijelentette, hogy ami Palesztinában történik, kétségkívül népirtás.
„Az emberiségnek meg kell állítania a népirtást Gázában; nem engedheti meg a népirtás egy napját sem, és nem hagyhatja, hogy Netanyáhu és az USA-beli és európai szövetségesei megússzák.”
Több ország palesztin államiság elismeréséről szóló hulláma után Petro egy lépéssel tovább ment: felhívást intézett egy nemzetközi hadműveleti csoport létrehozására a palesztin népirtás megállítására: „A diplomácia már betöltötte a szerepét Gáza esetében; nem sikerült megoldania a helyzetet. Nem igaz, és bocsánatot kérek Macrontól, hogy erősködhetünk a beszélgetésben, amikor minden másodpercben egy rakéta zuhan le és rombolja szét ártatlan csecsemők testét Palesztínában. Minden eltelt nappal több gyermeket bombáznak, minden vétó [a Biztonsági Tanácsban] több bombát jelent; minden vétó több halált jelent.”
„A népirtást a diplomáciát után következő eszközzel kell megállítani… [Létre kell hoznunk] egy fegyveres erőt a palesztin nép életének védelmére. Egy erős hadseregre van szükség a népirtást elutasító országoktól. Ezért hívom meg a világ nemzeteit és népeit… A szavak már nem elegendőek: itt az idő a kard idejére, Bolívar szabadság vagy halálára, mert nem csak Gázát fogják bombázni, nem csak a Karib-tengert, ahogyan azt már teszik, hanem magát az emberiséget, amely a szabadságért kiált. Mert Washington és a NATO öli a demokráciát és élesztik fel a zsarnokságot és totalitarizmust világszinten. Felemeljük Bolívar piros-fekete zászlaját, a szabadság vagy halál zászlaját, anélkül, hogy elfelejtenénk a fehér zászlót is, amit szintén felemelt a béké szimbólumaként,” mondta a kolumbiai elnök.
Az az igazság, hogy nem meglepő, hogy Petro beszéde Gázára összpontosított. Már 2023 októberében Petro humanitárius segítséget küldött Gázába, ami diplomáciai feszültséget váltott ki Izraellel, egy olyan országgal, ahonnan visszahívta nagykövetét konzultációkra. 2024-ben támogatta Dél-Afrika Izrael elleni jogi lépését a Nemzetközi Bíróságon, ami 2024 májusában Bogotá és Tel Aviv diplomáciai kapcsolatainak megszakadásához vezetett.
Ezt követően Petro kormánya bejelentette egy diplomáciai misszió megnyitását Ramallahban, Jorge Iván Ospina vezetésével, mint Palesztina nagykövete. 2025 júliusában Bogotá egy megállapodást ösztönzött 12 országgal az izraeli cégektől történő fegyvervásárlás beszüntetésére, a nyilvános szerződések felülvizsgálatára az országgal, valamint a palesztin nép ellen elkövetett háborús bűnök felelőseinek felkutatására.
Ez azonban az első alkalommal azóta, hogy a gázai övezet bombázása 2023 októberében elkezdődött, hogy egy államfő javasolt egy nemzetközi katonai erő – nem kéksisakosok – létrehozását, hogy beavatkozzon Palesztínába és megállítsa a palesztin népirtást, ami ezt a javaslatot a vérontás megállításának egyik legradikálisabb kísérletévé teszi.
Petro kritikája miatt hagyta el az amerikai küldöttség a termet
Petro beszédének egy másik kulcsmomentuma a Trump-kormányzat Kolumbiában és a Karib-tengeren folytatott tevékenységének bírálata volt: „Erőszakra van szükségük, hogy uralkodhassanak Kolumbia és Latin-Amerika felett. Le kell állítaniuk a párbeszédet és gyilkoló rakétákat kell indítaniuk a Karib-tenger szegény fiataljaira. A kábítószer-ellenes politika nem arról szól, hogy megállítsák a kokaint az USA-ba jutását; arról szól, hogy uralják a Dél népeit. Nem a kábítószerről szól; a hatalomról és az uralomról szól.”
Petro hozzátette: „Az USA kormánya több ezer parasztnak akar ártani; [az USA kormányát] a kolumbiai maffiapolitikusok befolyásolják. Több százezer parasztot mészároltak le, éppen úgy, ahogy gyermekeket mészárolnak le Gázában. A kolumbiai mészárlásokat olyan politikusok, szenátorok, elnökök és miniszterek hajtották végre, akik kapcsolatban álltak és megvesztegette őket a kolumbiai drogmaffia, akik ugyanakkor szövetségben álltak Florida szélsőjobboldalával, és most a Trump-kormányzattal szövetségesek.”
Ezek a kijelentések késztették az amerikai küldöttséget, hogy elhagyja az ENSZ Közgyűlésének termét. A beszédre válaszul az USA Külügyminisztériumának szóvivője így nyilatkozott az El Tiempo újságnak: „Keddi küldöttségünk akciója magáért beszél.”
De Petro itt nem állt meg. Az országok küldöttei előtt azt kérte, hogy ha azon hajók legénysége, amelyeket az Egyesült Államok a Karib-tengeren pusztít el, és amelyek állítólag kábítószert szállítottak, kolumbiai volt, akkor büntetőeljárást kell indítani Donald Trump és más amerikai kormánytisztviselők ellen. „Büntetőeljárást kell indítani az Egyesült Államokból származó tisztviselők ellen, még akkor is, ha ebbe beletartozik a parancsot kiadó legmagasabb rangú tisztviselő: Trump elnök,” mondta a kolumbiai elnök.
Globális forradalom az éghajlati válság legyőzésére
Egy másik kérdés, amit Petro érintett, az éghajlatváltozás volt. Azt mondta, a világnak 10 éve van sürgős változtatásokra, mielőtt elérné a visszafordíthatatlanság pontját. Egy megújuló alapú energiaátalakítást javasolt a fosszilis üzemanyagok elhagyására. Ebben a tekintetben kijelentette, hogy Latin-Amerikának és Afrikának alapvető szerepe van ennek a változásnak a fenntartásában, és hogy az Egyesült Államok és Európa is profitálhatna ebből a változásból a saját túlélésük érdekében.
Ezen kívül a tervezett gazdaság mellett érvelt, a piaci anarchián alapuló gazdasággal szemben: „Tőke vagy élet… Ahhoz, hogy sikeresen legyőzzük az éghajlati válságot, a nép forradalmára van szükség. Ez civilizációk forradalma, amelyeknek párbeszédet kell folytatniuk egymással, még inkább, mint az államoknak. Az emberiség forradalma, hogy tovább élhessünk ezen a bolygón.”
forrás: Peoples Dispatch