Néhány nappal Németország szövetségi választása előtt a közvélemény-kutatások a jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) győzelmét jósolják 30%-os támogatottsággal, míg a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) körülbelül 20%-kal követi, ami megkétszerezi a 2021-es támogatottságát.
Eközben a centrista pártok, amelyek a nemrég összeomlott „lámpás” koalíciót alkották – a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Szabaddemokrata Párt (FDP) – támogatottsága zuhanóban van. Legjobb esetben is csak remélhetik, hogy a választási eredmények után meghívják őket egy koalícióba.
Nem meglepő, hogy a CDU már most lehetőségeket keres, beleértve a Zöldekkel való együttműködést is, miután biztosította, hogy nem fog többséget keresni az AfD-vel. Az SPD és az FDP is szerepet játszhat ezekben a számításokban, attól függően, hogy milyenek lesznek a végső számok. Bár ez szokatlannak tűnhet e pártok állítólagos ideológiai különbségei miatt, alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy ez nem így van. Gyakorlatilag Németország összes mainstream pártja magáévá tette a megszorító intézkedéseket és a hiánykezelést, miközben háttérbe szorította a munkásosztály aggodalmait a növekvő megélhetési költségekkel és a munkavállalói jogokkal kapcsolatban.
Ez a konvergencia a szavazótáboruk összetételében is megmutatkozik. Ahogy a Jacobin Magazine nemrégiben jelentette, a CDU és a Zöldek szavazótábora sokkal hasonlóbb, mint azt várnánk – mindkét párt a magasan képzett szakmai vezetői osztály és a vállalkozók körében népszerű, míg a kékmunkások aránya a legkisebb. Következésképpen programjaik olyan területeken egyeznek, mint az üzletbarát politikák kialakítása és az erős kapcsolatok fenntartása más Északi országokkal. Ezenkívül a Zöldek, akik korábban büszkék voltak progresszív álláspontjaikra, mostanra észrevehetően konzervatív fordulatot vettek, különösen a militarizáció és a NATO-integráció terén, ahol a Zöldek külügyminisztere, Annalena Baerbock a legagresszívabb nyilatkozatokat tette Izrael népirtásával kapcsolatban Gázában és az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Egy másik jelentős és szinte univerzális jobbra tolódás a bevándorlás terén figyelhető meg, ahol az SPD és a Zöldek most versenyeznek a CDU-val azért, hogy ki vezeti be a legkeményebb deportálási politikákat. Ez a változás az AfD által terjesztett narratíva nyomán következett be, amely szerint az illegális bevándorlástól való félelem és a liberális menedékjogi politika befolyásolja a szavazók döntéseit. Azonban a legutóbbi felmérések más képet mutatnak: a német szavazók számára a béke sokkal fontosabb, a bevándorlás pedig jóval hátrébb van – messze a gazdaság és a társadalmi igazságosság mögött. Ezek pontosan azok a témák, amelyeket a mainstream pártok és az AfD is kerülnek, valószínűleg azért, mert továbbra is ragaszkodnak a költségvetési korlátokhoz.
Az, hogy a valódi munkásosztálybeli aggodalmakra adott válasz rezonál a szavazók körében, nyilvánvalóvá vált a progresszív Die Linke párt támogatottságának nemrégiben tapasztalt növekedéséből. Néhány héttel ezelőtt még azon küzdött a párt, hogy elérje a parlamenti küszöböt. Azóta – részben a CDU vezetőjének, Friedrich Merznek az AfD szavazatok elfogadásáról szóló kockázatos lépésének köszönhetően – a Die Linke körülbelül 7%-ra emelkedett, lakhatás, megélhetési költségek és adóigazságosság témáit hangsúlyozó programmal. Egyes elemzők szerint ez az egyetlen párt, amely konkrét tervet mutat be a javasolt politika finanszírozására, megcáfolva ezzel a liberális feltevést, miszerint még a mérsékelt progresszív politikák is gazdasági stabilitás rovására mennek.
Annak ellenére, hogy ez egy kis reménysugár, a vasárnapi választási eredmények valószínűleg komolyak lesznek. Még ha az AfD idén nem is kerül be a kormányba, a jobboldali és liberális pártok által folytatott, eddig kudarcot vallott politikák további erősítést adnak a szélsőjobboldalnak. Ennek ellensúlyozására a baloldali erőknek azonnal mobilizálniuk kell – egy olyan víziót kínálva, amely radikálisan eltér az AfD-étől.
forrás: Peoples Dispatch