Isztambulban több százezer ember vonult fel a kormányellenes tüntetéseken, amelyek az elmúlt napokban az egész országban kitörtek. A rendőrség gyakran brutális erőszakkal lépett fel a többnyire békés demonstrálók ellen.
A kormány adatai szerint mintegy 2000 embert zártak börtönbe a tüntetések kezdete óta, köztük több újságírót. És az EU? Hallgat. Ursula von der Leyen csak egy rövid nyilatkozatot adott, amelyben enyhe kritikát fogalmazott meg Erdoğan ellen. Törökország geopolitikai jelentősége és a menekültek visszatartásáról kötött piszkos üzletek úgy tűnik, fontosabbak, mint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelme.
Április 2-án végül az Európai Parlament vitát rendezett Törökország demokráciaellenes intézkedéseiről, kiemelve Isztambul polgármesterének, Ekrem İmamoğlunak a letartóztatását és a kormány autoriter vezetése elleni folyamatos tüntetéseket. A Baloldal frakció több képviselője élesen bírálta a helyzetet, és az EU együttműködésének felfüggesztését követelte Erdoğan kormányával.
A német képviselő, Özlem Demirel (DIE LINKE) elítélte Erdoğan rezsimjét a tiltakozások elnyomásáért, és hangsúlyozta, hogy a rendőri erőszak ellenére a török emberek továbbra is az utcára vonulnak. „A könnygáz és a gumilövedékek nem riasztják el őket” – mondta. „Tudják, hogy a jövőjükről van szó – az elnyomás ellen, a szabadság és igazságért.”

Demirel bírálta az EU Törökországgal szembeni álláspontját is, képmutatással vádolva, mivel katonai együttműködést erősítenek Erdoğannal, miközben elítélik az autokráciát. „Mennyire hitelesek azok, akik mélyítik a katonai együttműködést Erdoğannal, menekültügyekben piszkos üzleteket kötnek vele, miközben ő Törökországban az egész ellenzéket ki akarja irtani?” – kérdezte.
Konkrét lépésekre szólította fel az Uniót: „A nyilatkozatok nem elégségesek. Le kell állítani a piszkos üzleteket Erdoğan rezsimjével!”
A svéd képviselő, Hanna Gedin (Vänsterpartiet) a sajtószabadság kérdését emelte ki, rámutatva a svéd újságíró, Joakim Medin letartóztatására. „Most a maximális biztonságú Marmara börtönben raboskodik, azzal a váddal, hogy megsértette Erdoğant” – mondta. „Ez abszolút elfogadhatatlan, és Svédországban teljes politikai egyetértés uralkodik ebben a kérdésben.”
Gedin hangsúlyozta, hogy a sajtószabadság alapvető jog az EU-ban, és figyelmeztetett Erdoğan kritikai hangok elhallgattatására irányuló taktikája ellen. „Az újságíróknak szabadon kell tudniuk tudósítaniuk, még akkor is, ha az a hatalmon lévőket kényelmetlen helyzetbe hozza” – mondta.
Az Európai Bizottságot és az EU-elnökséget viselő Lengyelországot szólította fel azonnali fellépésre: „Felszólítom őket, hogy fejezzék ki egyértelmű támogatásukat Medin azonnali szabadon engedéséért, és gyakoroljanak minden lehetséges nyomást Törökországra, hogy hagyja abba az újságírók üldözését.”
A ciprusi képviselő, Giorgosz Georgiou (AKEL) hasonló aggályokat fogalmazott meg, és bírálta az Európai Bizottság vonakodását, hogy szembeszálljon Erdoğan autoriter uralmával. „Ismerjük be: Erdoğan markában tart titeket” – jelentette ki. „Polgármestereket zár börtönbe, több ezer török állampolgárt tartóztat le, és politikai ellenfeleit semmisíti meg, miközben az európai vezetők engedékenyek vele szemben.”
Georgiou vádolta Ursula von der Leyent és Kaja Kallast, hogy figyelmen kívül hagyják Erdoğan autokratikus viselkedését, és inkább az európai biztonság biztosítójának állítják be. „Még milliárdokat is átadtok a zsebünkből, hogy felfegyverkezhessen” – mondta, és szégyenletesnek nevezte az EU álláspontját.
Változtatást követelt: „Követeljétek meg Törökországtól a nyilvánvalót – a demokratikus elvek, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását. Ne tegyétek Európát a történelem rossz oldalára. Vagy nincs vége a hanyatlásnak?”
EP Baloldal frakció